10 talált cikk az adó , vezető , munkáltató , illetmény , szakképesítés kifejezésre

Kérdés: Több kérdésünk lenne a Púétv. kapcsán, és nagyon bízunk segítő válaszukban.
1. A kötelező legkisebb munkabér, garantált bérminimum százhét százalékának megfelelő havi illetmény: 326.000×1,07 = 348.820 Ft, és ha ezt helyesen lefelé kerekítjük a 98. § (6) bekezdése szerint, akkor 348.800 az alapilletményük, plusz ennek 20%-a az esélyteremtési illetményrész: 69.760 Ft, az összesen 418.560 Ft, decemberi volt 418.600 Ft. Helyes így, vagy felfelé kéne kerekíteni 348.900-ra, hogy jogszabály szerint ne legyen kevesebb a bérük?
2. A korábbi alapilletmény és szakmai, ágazati pótlék egybeolvad, és ehhez jön az esélyteremtési pótlék, valamint igazgató esetén a megbízási díj?
3. Lehet-e többcélú intézmény igazgatója (óvoda-bölcsőde) munkaközösség-vezető a bölcsődében?
4. Adható-e majd munkáltató általi döntésen alapuló pótlék január 1-jétől, vagy csak 2025. szeptember 1-jétől teljesítményértékelés után?
Hogyan lesznek így a PED.1. és a PED.2 bruttó bérek magasabbak, mint a decemberiek?

Kérdés:

A munkáltatói jogkör gyakorlója a Kttv. 227. §-ának (1) bekezdésében meghatározott munkáltatói jogkörében eljárva a Kttv. 48. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján – tekintettel arra, hogy a Kttv. 48. §-ának (4) és (6) bekezdéseiben meghatározott feltételek együttesen fennállnak – egy vezető köztisztviselő munkakörét megváltoztatta és a kinevezését módosította. A vezető – élve a Kttv. 48. §-ának (7) bekezdése által biztosított lehetőséggel – kérte a felmentését. Betölthető-e a felmentési idő alatt az adott vezetői pozíció más köztisztviselővel (kinevezhető-e a kiválasztott), azaz az adott szakterületnek lehet-e főosztályvezetője már a felmentési idő alatt is más (pl. főmérnök, főépítész, jogi főosztályvezető stb.)? Hiszen ilyen munkakörből csak egy van egy időben egy adott hivatalban, ugyanakkor a kinevezésmódosítás közlésével a köztisztviselő vezetői pozíciója megszűnik, csupán a felmentési időre járó illetménye és a végkielégítése szempontjából releváns a korábbi vezetői megbízatása.

Kérdés:

Önkormányzatunknál több határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnél a Kttv. 48. §-ának (2) bekezdése alapján (egyoldalú munkáltatói kinevezésmódosítás) a munkakör módosításával, egy másik területen történő továbbfoglalkoztatással szeretnénk megoldani az egyenlőtlen leterheltség miatt a feladatok elosztásával kapcsolatos problémákat. A munkahely, a munkaidő, az illetmény nem módosulna, csak a munkakör, amelyhez a köztisztviselők megfelelő szakképzettséggel, iskolai végzettséggel rendelkeznek, így ez – megítélésünk szerint – nem járna számukra aránytalan sérelemmel. A köztisztviselő a személyes megbeszélés során az írásban kapott kinevezésmódosítását az új munkakör megjelölésével nem fogadja el, nem írja alá, mivel nem kíván a felajánlott munkakörben dolgozni, de a jogviszonyát sem akarja megszüntetni lemondással vagy közös megegyezéssel, hanem kérné, hogy a munkáltató szüntesse meg a jogviszonyát felmentéssel, végkielégítés kifizetése mellett. Amennyiben a Kttv. 48. §-a alapján nem írja alá a kinevezés módosítását (a formanyomtatvány olyan, hogy alá kell írnia), nem látja el az új munkakörét, nem kezdeményezi jogviszonya megszüntetését, mit tehet jogszerűen a munkáltató?

Kérdés: Az önkormányzat fenntartásában működő, költségvetési szerv (egészségügyi szolgáltató) intézményvezető (magasabb vezető) főorvosának 2021. január 1-jétől hatályos javadalmazására vonatkozóan az alábbiakat kérdezzük.
1. Az intézményvezető javadalmazása 2021. január 1-jétől módosítandó-e?
2. Ha igen, milyen összeghatárok között kell megállapítani az intézményvezető 2021. január 1-jétől hatályos illetményét?
3. Figyelembe kell-e venni az intézményvezető új illetménye esetében a jelenlegi pótlékait és a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt?
4. Az illetmény megállapításához képviselő-testületi döntés szükséges-e, vagy elegendő, ha a polgármester állapítja meg az illetményt?
5. Esetleg nem kell új illetményt megállapítani, illetve nem kell illetménymegállapításra vonatkozó kinevezésmódosítást előállítani 2021. január 1. napjától, mert az Esztjv. 19. §-ának (13) bekezdése különbözetet és annak megfizetését említi? Ez alapján az illetményt nem kell módosítani, hanem a különbözetet kell külön megfizetni a közalkalmazottnak legkésőbb 2021. április 5-én?

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő több hónapja keresőképtelen? A keresőképtelenség felülvizsgálatának, ellenőrzésének van-e értelme? Köztisztviselőnk többhetes keresőképtelenség után szabadságot kér (hivatali e-mail formájában), majd ismét megbetegszik. A munkáltatói jogkör gyakorlója szeretné más munkakörben foglalkoztatni, ezért kinevezésmódosításról döntött, de az okmányokat nem tudtuk a köztisztviselő részére átadni, mert a hölgy nem jelenik meg a munkahelyén már közel 3 hónapja.

Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális szolgáltatóközpontnál foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásával és fizetési fokozatuk megállapításával kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel: A személyi anyagok felülvizsgálásához szükséges-e vezetői utasítás, vagy ügyintézői hatáskörben megteheti-e a munkaügyi ügyintéző? Személyi anyagok felülvizsgálatakor észleltük, hogy a munkavállalók rossz (magasabb) fizetési osztályba és kategóriába kerültek besorolásra. A helyes osztályba és kategóriába (vissza) sorolásukat megtehetjük-e? A munkavállalókat először munkaviszony keretében foglalkoztatták. A jogutódlást követően közalkalmazotti kinevezést kaptak, és a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítés megszerzésére csak ezt követően kötelezték őket. A közalkalmazotti jogviszony beszámításához szükséges korábbi jogviszonyokat és az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál szerzett jogviszonyokat mikortól lehet elszámolni, a képesítés megszerzésétől, vagy ettől függetlenül is figyelembe kell-e venni? Némelyik közalkalmazott a kinevezésekor felmentést kapott a képesítés megszerzése alól.

Kérdés: Helyi önkormányzati költségvetési szervként működünk, önkormányzati szolgáltató feladatot látunk el, általános iskolák, gimnáziumok, kollégiumok (34 telephely) Nkt. 74. § és 76. §-aiban meghatározott működtetési feladatait. Ezen intézmények technikai dolgozói (gazdasági vezető, gondnok, karbantartó, udvaros, fűtő, portás) 2013. január 1-jétől a mi alkalmazásunkban állnak mint közalkalmazottak. Tehát jogviszonyukra ettől kezdve a 77/1993. (V. 12.) Korm. rendelet vonatkozik. Ez azonban – ellentétben a régi, közoktatási intézményekre vonatkozó Kjt. végrehajtási rendelettel – más besorolási szabályokat tartalmaz. Korábban lehetőség volt arra, hogy a portást mint kisegítő dolgozót – amennyiben megvolt hozzá a megfelelő iskolai végzettsége – "C" fizetési osztályba, illetve a karbantartót mint műszaki dolgozót, végzettsége alapján akár "F" fizetési osztályba soroljanak. A 77/1993. Korm. rendelet melléklete azonban a portásokat, a karbantartókat kizárólag a minimálbérrel fizetett "A" fizetési osztályba engedi besorolni, annak ellenére, hogy ezen munkakört betöltő alkalmazottak munkaköri feladata nem változott lényegesen a korábbihoz képest. További probléma, hogy az egyes iskolák a szakmunkás végzettségű (általában műszaki) portásoknak megadták a garantált bérminimumot. Hogyan tudjuk az egyenlő munkáért egyenlő bér elve alapján a jogszabályoknak megfelelően a besorolásokat helyreigazítani? A karbantartók, illetve az udvaros-pedellus munkakörű kollégák esetében továbbá elvárt valamilyen épület-karbantartáshoz kapcsolódó szakmunkásvégzettség (szobafestő, kőműves, burkoló, vízvezeték-szerelő) is, besorolhatók-e ezen közalkalmazottak a "B" fizetési osztályba? Lehetséges-e a 77/1993. Korm. rendeletben meghatározott munkakörökön kívül más munkaköröket is megnevezni az SzMSz-ben?

Kérdés: 2013. szeptember 10-én kezdtem el dolgozni egy kórházban. A VIP-osztályra jelentkeztem, mert itt kiemelt bérezést ígértek. Elvállaltam a munkát, annak ellenére, hogy azt a tájékoztatást kaptam, hogy átmenetileg, pár hétre a Traumatológia állományába vesznek fel. Kiemelt bérezésről egészen októberig nem is volt szó, akkor a zúgolódások miatt kihirdették, hogy kapunk bruttó 40 000+10 000 Ft pótlékot, visszamenőleg, hóközi kifizetésként. De ezt a mai napig nem kaptuk meg, a munkaügyi osztályon is összevissza ígérgetnek, ma már csupán annyit, hogy csak nyelvpótlékot fognak fizetni. A másik kérdésem, hogy rosszul számolták ki az éveimet, ezért nem a megfelelő besorolási sávba tettek. Mit tehetnék az ügyben?

Kérdés: Lehet-e egy szálláshely szolgáltatására, konferenciák lebonyolítására irányuló tevékenységet végző önkormányzati költségvetési intézményben intézményvezető (kinevezett magasabb vezető) az a személy, aki a pályázati feltételeknek megfelel ugyan, de pályakezdőnek minősül? Megítélésünk szerint a Kjt. ezt nem zárja ki. Vajon helyes-e a vélekedésünk?

Kérdés: 15 éve vagyok egy önálló gazdálkodású oktatási intézmény igazgatója. A Közoktv. 1. sz. melléklete alapján a fenntartónak gazdasági vezetőt kellene/kellett volna kineveznie. Ezt a munkakört 15 éve én látom el. Köteles vagyok-e minderre? Visszamenőleg számíthatok-e valamilyen bérre az elvégzett 15 éves munkámért?