Óvodapedagógus rokkantsága

Kérdés: 2019. augusztustól alkalmazunk óvodapedagógus munkakörben egy dolgozót. 2021. november 21-étől betegszabadságon, majd tartós táppénzen volt 2022. december 3-áig. 2022. december 4-étől rokkantsági ellátást állapítottak meg neki. 2022. december 4-étől pénzbeli ellátás nélkül mind a mai napig keresőképtelen. Sajnos nem várható, hogy keresőképes lesz. Szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát, hogyan lehetséges ez? Mikor jár jobban a dolgozó, ha ő mond fel, vagy ha a munkáltató mond fel neki? Esetleg, ha nem fogadta volna el a "státusztörvényt"? Jár-e neki távolléti díj a felmondás idejére, és hány havi végkielégítés illeti meg? A pénzbeli ellátás nélküli keresőképtelenség idejére jár-e neki szabadság?
Részlet a válaszából: […] ...is [Mt. 115. § (1) bek., (2) bek. f) pont, 55. § (1) bek. a pont]. Így esetében a keresőképtelenség teljes tartama szabadságra jogszerző időnek minősül.Megjegyzendő, ha 2024. január 1-je előtt nem kerül sor a megszüntető jognyilatkozatra, azt követően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Felmentési időre járó szabadság

Kérdés: Közalkalmazottunk nyugdíjba vonul (nők kedvezményes, 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető nyugdíja). A felmentési idő egészére jár szabadság? A felmentési idő felére mentesítettük a munkavégzési kötelezettsége alól (4 hónap), de szabadságot erre az időre nem számolunk neki. Ezt az Mt. 115. §-a és 55. §-a (1) bekezdésének b)-k) pontjára hivatkozva tesszük meg. Illetve egy 2016-os bírósági ítéletre hivatkozva, melynek értelmében ez a gyakorlatunk helyes. A közalkalmazott hivatkozik egy 2017-es kúriai döntésére, mely szerint jár szabadság a felmentési idő egészére. Álláspontjukat kérnénk, mert jogszerűen szeretnénk eljárni.
Részlet a válaszából: […] ...A törvény – kivételként – külön felsorolja azokat az időtartamokat, amelyek alatt bár a munkavállaló nem végez munkát, mégis szabadságra jogosult. Idetartozik például a keresőképtelenség vagy a szülési szabadság ideje (Mt. 115. §). Ezek a szabályok.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Szabadságra jogosító idő számítása

Kérdés: Egyik közalkalmazottunknak közös megegyezéssel meg kívánjuk szüntetni a közalkalmazotti jogviszonyát. A megváltandó szabadság tartama tekintetében azonban nem egyezik az álláspontunk. A közalkalmazott 2012. szeptembertől december végéig keresőképtelen volt, álláspontunk szerint, mivel ennek tartama meghaladta a harminc napot, a közalkalmazottat kevesebb szabadság illeti meg, mert a harminc napot meghaladó táppénz után nem számítható szabadság. A közalkalmazott azonban ezt nem akarja elfogadni. Jogszerűen járnánk el, ha nem számítanánk szabadságot 2012 azon részére, amikor harminc napot meghaladóan keresőképtelen volt a közalkalmazott?
Részlet a válaszából: […] ...a korábbi szabályozást – 2013. január 1-jével lépett hatályba. Ez a szakasz rögzíti, hogy munkában töltött időnek minősül a szabadságra jogosító idő szempontjából a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség tartama [Mt. 115. § (2).....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 7.