Szabadság kiadása vagy megváltása határozott idejű munkaviszonyban

Kérdés: A január 31-ig tartó négy hónapos határozott idejű munkaviszony esetén a munkavállalót megillető két munkanap (20/365×31 = 1,69 = 2) időarányos alapszabadságát a munkáltató nem a munkaidő-beosztás szerinti munkaidő terhére osztja be [Mt. 124. § (1) bek.], hanem a munkaviszony automatikus megszűnése után azt pénzben megváltja (Mt. 125. §). Ha ez szabálytalan, munkaerő-kölcsönzés esetén kit terhel a felelősség? Aki a munkaidő-beosztást elkészítette (kölcsönvevő), vagy aki a munkabért ily módon elszámolta (kölcsönbe adó)? Jogos-e két nap fizetetlen (igazolatlan) távollét alkalmazása, ha a munkavállaló az utolsó két munkanapon a munkaidő-beosztása ellenére nem megy be dolgozni, hanem helyette önhatalmúlag kiveszi a munkáltató által beosztani elmulasztott, de őt jogosan megillető két munkanap fizetett szabadságot?
Részlet a válaszából: […] Általános szabály szerint a szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatása után – a munkáltató adja ki. Évente hét munkanap az, amivel – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló maga rendelkezik. Az év közben kezdődő vagy megszűnő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Azonnali hatályú felmondás a munkavállaló által

Kérdés: A munkáltatómmal közöltem, hogy azonnali hatállyal felmondok, és ezt levélben is megtettem. Van még hat nap tavalyi szabadságom, de nem veszi figyelembe, mert a jelenléti ívbe mindennap azt írja, hogy igazolatlan távollét. Nem tudom, ezzel mi a szándéka. A papírjaimat sem akarja kiadni öt nap után, mert közölte velem, hogy ő szabadságon lesz a jövő héten. A szabadságkifizetés igényét is jeleztem neki levélben, és beleírtam, hogy postai úton küldje el a papírjaimat. A felmondólevelemet megkapta, de nem válaszolt még rá. Ráadásul tudomásomra jutott, hogy ő is írt nekem egy felmondólevelet, de még nem kaptam meg. Nem tudom, mit tegyek.
Részlet a válaszából: […] Mivel a tényállás alapján nem utal semmilyen körülmény arra, hogy a próbaidő még fennállt volna, feltételezzük, hogy nem ennek tartama alatt szüntette meg a munkaviszonyát azonnali hatállyal felmondással. Szükséges azt is rögzíteni, mivel a leírtak alapján nem állapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Egészségügyi alkalmatlanság kérdései

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelénél a belépő munkavállalók nyilatkozatot tesznek egészségügyi állapotukról, amelyben fel kell sorolniuk, milyen gyógyszert szednek, illetve milyen idült betegségeik vannak. Véleményünk szerint ez nem jogszerű, mivel irodai munkát végeznek, ahol ezek a kérdések feleslegesek. Ugyanennél a cégnél az egyik kollégát szívproblémák miatt alkalmatlannak nyilvánították az üzemorvosi vizsgálaton. A munkavállalónak nem tudnak olyan munkakört biztosítani, amit el tudna látni, de a munkáltató felmondani sem akar neki, ugyanis a hosszabb ideje fennálló munkaviszonya miatt ez komoly végkielégítést jelentene. Mit lehet ilyenkor tenni? A munkavállalónak kell felmondania?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti alkalmassági nyilatkozat valóban nem jogszerű. A munkavállaló egészségi állapotával kapcsolatban a munkáltató csak arra jogosult, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos igazolásában foglaltakat megismerje. Ez azonban nem tartalmazza a pontos kórképet, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Fizetés nélküli szabadság megszakításának elodázása

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságát töltő munkavállalónk jelezte, hogy mindenképpen szeretne januárban visszajönni dolgozni. Mi ezt most nem tudjuk megoldani, viszont tájékoztattuk, hogy mivel nemsokára több határozott idejű munkaszerződéssel dolgozó kollégának lejár a szerződése, március 1-jével már tudnánk alkalmazni. A munkavállaló ennek ellenére ragaszkodik a januári munkába álláshoz és a bérének aktualizálásához. Milyen lehetőségekkel számolhatunk? Megtiltható a visszatérés, ha a gyermek még csak kétéves múlt? Lehetséges felmondani a munkavállalónak azért, mert most még be van töltve az állása?
Részlet a válaszából: […] ...a felmondási idő, annak felére a munkavégzés alóli mentesülés távolléti díj mellett, a végkielégítés és a fel nem használt szabadság pénzbeli megváltása is (Mt. 68-70. §, 77. §, 125. §). Ezeket a járandóságokat már a visszatérés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Lemondás a szabadságról

Kérdés: Az ügyvezetőnek van ki nem vett szabadsága 2015-ről. Tehet-e olyan nyilatkozatot, miszerint saját akaratából nem vette ki a szóban forgó napokat, és nem is kívánja azt a következő évre átvinni, sem megváltani? Ha a munkaviszonya 2016-ban megszüntetésre kerül közös megegyezéssel, abban kiköthetjük, hogy a ki nem vett szabadságai elvesznek, és nem fizeti ki azokat a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A szabadság, mint a magánélethez, egészséghez való jog egyik garanciája, illetve mint fizetett távollét egyszerre érinti a munkavállaló személyiségi jogait és munkabér iránti igényét, ezért arról egyoldalú nyilatkozatban lemondani nem lehet [Mt. 163. § (1) bek., 9. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 22.

Szabadságmegváltás – a távolléti díj számítása

Kérdés: A törvény rendelkezik a szabadság kötelező megváltásáról a munkaviszony végén. Ilyenkor milyen esedékesség alapján kell kiszámítani a távolléti díjat, lévén hogy valójában nem távollétről van szó? Munkáltatói felmondás esetén lehetséges, hogy az eltérő esedékesség miatt máshogyan kell számolnunk a felmentési időre járó juttatásnál és máshogy a szabadságmegváltás esetén? Azonnali hatályú felmondás mellett is mindenképpen meg kell váltanom a szabadságot? Az indok egyébként az, hogy igazolatlanul hiányzott több napot is a munkavállaló. Megtehetem-e, hogy az igazolatlan napokból néhányra szabadságot írok ki?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény (Mt. 148. §). A szabályozás azonban nem teljes, hiszen további esetekben is sor kerülhet távolléti díj fizetésére, így a szabadság pénzbeli megváltásánál is. Külön törvényi szabály hiányában itt az esedékességet – szó szerint értelmezve –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Szabadságmegváltásra járó távolléti díj számítása

Kérdés: Munkaviszony megszűnésekor (a heti 40 órás, napi 8 órás munkaidő) az időarányosan járó és még ki nem vett szabadság megváltásakor hogyan kell elszámolni a munkabért (mi a távolléti díj alapja és az osztószám)?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani (Mt. 125. §). A munkavállalót távolléti díj illeti meg a szabadság tartamára [Mt. 146. § (3) bek. a) pont]. A távolléti díjata) az esedékessége időpontjában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Többletszabadság visszafizetése

Kérdés: A régi Mt. szabálya szerint, ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Ilyen szabályt nem találok az Mt.-ben, ez azt jelentené, hogy a munkavállalónak nem áll fenn ilyen visszatérítési kötelezettsége? Visszakövetelhető-e munkavállalói tartozás vagy munkabérelőleg jogcímén?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett szabály a régi Mt. 136. §-ának (2) bekezdésében volt található, és ilyen tartalmú rendelkezés az új törvényben valóban nem szerepel. Az Mt. 125. §-a csak annyit mond, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Felmentési időbe beleszámít a kiadott szabadság

Kérdés: Munkáltatói felmondás esetén a munkavállalónak járó felmentési időbe beleszámít-e az időarányos szabadság időtartama?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolásához előzetesen tisztázandó: a munkáltató felmondása esetén a törvény különbséget tesz felmondási idő és felmentési idő között. A felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik [Mt. 68. § (1) bek.]. A felmondási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

"Túlvett" szabadság – a távolléti díj visszakövetelhetőségének korlátai

Kérdés: A régi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése egyértelműen rendelkezett a munkaviszony-megszűnés esetén a túlvett szabadság munkavállaló általi visszafizetéséről. Az új Mt. erre vonatkozóan nem rendelkezik, csupán a ki nem vett időarányos szabadság pénzbeli megváltásáról. Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha a régi gyakorlatot alkalmazva, levonja a munkavállaló járandóságából a túlvett szabadság ellenértékét?
Részlet a válaszából: […]  A kérdésben említett szabály szerint, ha a munkavállaló amunkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami amunkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabértköteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.