Szakképzési munkaszerződés saját munkavállalóval

Kérdés: Társaságunk duális képzőhely, 2023 őszén saját munkavállalóinkat beiskoláztuk munkakörükhöz tartozó technikusi képzésre (1,5 éves felnőttképzés keretében), a féléves alapképzés után a szakirányú oktatás társaságunknál 2024. január 1-jétől indult. A kollégák eredeti munkaszerződését (teljes munkaidő, napi 8 óra, alapbér, munkakör) nem módosítottuk, nem arányosítottuk, ezzel párhuzamosan szakképzési munkaszerződést kötöttünk. A képzés befejezése 2025. január 31. A társaságunknál teljesítendő szakirányú oktatás tervezett időtartama: 949 óra (127 elméleti, 822 gyakorlati foglalkozás). A képzés megvalósításának alapvető célja, hogy megfelelő szakképzettséggel, tudással rendelkező kollégáink legyenek. A gyakorlati képzés az esetek nagy részében pihenőnapokon zajlik (átlagban heti 2×8 órában), az így keletkező többletóra költségével számoltunk. A kollégák munkaideje egyenlőtlenül van beosztva - folyamatosan termelő üzem vagyunk -, napi 12 órában dolgoznak, a munkaidő-beosztás szabályainak figyelembevételével, 12 havi munkaidőkeret alkalmazása mellett (kollektív szerződés alapján). A főfoglalkozású, heti 40 órás munkaviszony mellett, heti 16 órával a szakképzési munkaviszony bejelentésre került. A szakképzési munkaszerződés alapján a kollégák részére szakképzési munkabért fizetünk. A két jogviszonyban teljesített órát (munkaidő és szakirányú oktatás) hogyan kell értelmezni, kezelni munkaidőkeret esetén? Az Mt. megállapodással is maximum 400 óra rendkívüli munkavégzést enged, vagyis, ha a szakirányú oktatás időtartamát nézzük, több mint 2 évre kellett volna tervezni? A szakirányú oktatás időtartama minden esetben rendkívüli munkaidőnek minősül? A szakirodalom szerint a szakképzési munkaszerződésben rögzítendő heti kötelező munkaidőt úgy kell kiszámítani, hogy a szakirányú oktatási óraszám mellett lehetővé kell tenni az időarányosan járó szabadság kiadását. Ez a kollégáim esetében további 96 órát jelent. Emellett jellemzően az alapjogviszonyban is keletkezik 12 hónap alatt rendkívüli munkaidő, minimum 50-70 óra.
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a felek között két jogviszony áll fenn párhuzamosan. Az egyik egy általános teljes munkaidőre (heti 40 órára) létesített munkaviszony, a másik egy heti 16 órás szakképzési munkaszerződés. Ezt a jogszabályok nem tiltják, egyedül arra van előírás, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Keresőképtelenség elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a munka jellegéből adódóan egyenlőtlen beosztással dolgozó munkavállaló rendszeresen azon a napon megy táppénzre, amikor a beosztás szerinti munkaideje kevesebb, mint nyolc óra? Például hétfőn, kedden, szerdán 12 órára, csütörtökön 4 órára van beosztva, pénteken szabad. Csütörtökön jelzi, hogy a hét hátralévő idejére az orvos táppénzes állományba vette. Ilyen alkalmakkor mindig túlórája keletkezik, mert a csütörtöki és a pénteki táppénz idejére 8 óra betegszabadság számolandó el, illetve teljes napi táppénz jár számára?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. A második lehetőség, hogy a szabadság és betegszabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ebben az esetben úgy kell eljárni, hogy a hét minden napja munkanapnak számít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.

Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj

Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyé­re, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
Részlet a válaszából: […] ...alá. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Ha a munkaszerződés-módosítás a szabadság kiadásakor már megtörtént, akkor értelemszerűen a munkavállaló már az új napi munkaidőnek megfelelő időtartamra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Fizetés nélküli szabadság – egyoldalú elrendelés?

Kérdés: Van-e jogi lehetőségünk arra, hogy a cégünknél október hónap végén esedékes körülbelül 1 heti leállás időtartama alatt fizetés nélküli szabadságra küldjük azokat az alkalmazottakat, akiknek a munkaerejét nem tudjuk igénybe venni a teljes raktárkészletünk másik régióba történő átköltöztetése során?
Részlet a válaszából: […] ...jogosult (lásd az Mt. 138-140. §-át!). Arraazonban nincsen lehetőség, hogy a munkáltató egyoldalúan rendelje el fizetésnélküli szabadság kiadását. Ha a munkáltató egy adott időszakban nem tudjafoglalkoztatni a munkavállalókat, akkor a következő lehetőségei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.

Rugalmas munkaidő-beosztás – könnyűipari termékek gyártásához?

Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?
Részlet a válaszából: […] ...(Mt.149/A. §). A heti hat-, illetve négynapos munkahét esetén figyelemmel kelllenni az Mt. 135. § (2) és (3) bekezdéseire, amelyek a szabadság kiadásárólrendelkeznek egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén. Eszerint a heti kettőnéltöbb pihenőnapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Állásidő vagy négynapos munkahét?

Kérdés: Társaságunk beszállító lévén kénytelen igazodni a nagyvállalatok igényéhez. Kérdésem: cégünk, hogy ne kelljen elküldenie a dolgozókat, péntekenként állásidőre küldené az embereket, viszont nem tudja kifizetni erre az időre járó teljes alapmunkabért. Milyen lehetőségek lennének a bér csökkentésére, hogy a munkaszerződést ne kelljen módosítani, mert ez csak az utolsó lépés lenne?
Részlet a válaszából: […] ...tehát amunkavállalót akkor szabadságra küldeni, amikor amúgy sem lehetne hatékonyanfoglalkoztatni. A törvény értelmében viszont a szabadság kiadásának időpontjátlegkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell amunkavállalóval, a kiadás előtt őt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Rendes szabadság kiadása gyermekgondozási szabadságot követően

Kérdés: Két évig GYED-en voltam, 2009 januárjától szeretnék újra munkába állni. Munkáltatóm közölte, hogy – habár eddig teljes munkaidőben alkalmazott – 2009. január 1-jétől csak részmunkaidőben tud foglalkoztatni. Az utóbbi években 41 munkanap szabadságom halmozódott fel (ki nem adott szabadságok, szülési szabadság, plusz egy év rendes szabadság), amit – ha jól tudom – a munkáltatómnak, amint visszatérek a munkába, ki kellene adnia részemre. A kérdésem az, hogy ha 2009. január 1-jétől részmunkaidősre módosul a munkaviszonyom, a korábbi, teljes munkaidős munkaviszonyom alapján kapok-e díjazást az ugyan 2009. január 1-je után kiadott, de valójában az azt megelőző években megszerzett szabadságom idejére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy aszabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkavállaló betegsége vagy aszemélyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatásmegszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.