Távolléti díj a szabadság időtartamára

Kérdés: Egy havidíjas munkavállaló 5 nap szabadságot vesz igénybe 2013. január hónapban. Mennyi a távolléti időre és a ledolgozott időre járó juttatása 300 000 forintos szerződés szerinti alapbér esetén? Az Mt. 149. §-a alapján (174 órás osztószám) lehet, hogy a havi juttatása el fog térni az alapbérétől pozitív vagy negatív irányba is?
Részlet a válaszából: […] ...a távolléttel érintett hónapban a munkavállaló juttatása a szerződés szerinti alapbérnél kevesebb is lehet. Például ha az 5 munkanap szabadság kiadására februárban kerül sor, akkor itt a ledolgozott időre járó juttatás: 13 792 x 15 = 206 880 Ft. Ez összesen februárra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Szabadság idejére járó távolléti díj

Kérdés: GYES-ről visszatérő dolgozónkat részmunkaidőben foglalkoztatjuk tovább. A felhalmozódott szabadság kiadásakor a szabadság idejére járó távolléti díjat a korábbi teljes munkaidős bére alapján vagy az új részmunkaidős bére alapján kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 151. § (2) bekezdés e) pontja szerint a munkavállalórészére távolléti díj jár a szabadság időtartamára. A távolléti díjat – ahogyez egyébként nevéből is következik – a távollét időtartamára kell fizetni. AzMt. 151/A. § (1) bekezdése tartalmazza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 31.

Szabadság – díjazás- és munkaidő- elszámolás egyenlőtlen munkaidő- beosztás esetén

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. A munkavállalók munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak: hétfőn 9 órát, kedden 7 órát, szerdán 10 órát, csütörtökön 8 órát és pénteken 6 órát. Részükre, ha rendes szabadságra mennek – függetlenül a napi munkaidő-beosztásuktól – 8 órára fizetünk távolléti díjat. Helyes ez a gyakorlatunk? A munkaidő-nyilvántartásunkban a fizetett szabadságot hogyan, hány órával kell nyilvántartanunk? A nyilvántartás alapján lesz ugyanis megállapítható, hogy szükséges-e például túlórapótlékot fizetni a munkavállalók részére.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a kérdés szerint helyesen jár el, ugyanis afizetett, munkával nem töltött napokra (például szabadság, betegszabadság) amunkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékének – és nem a beosztás szerintimunkaidő hosszának – megfelelő díjazást kap a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Rendkívüli munkavégzés "szabadnapokon"

Kérdés: Munkavállalóink olyan munkaidő-beosztásban dolgoznak, amely alapján heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. Bármilyen jelentősége van-e, hogy a munkavállalók munkaidő-beosztásában mely napok minősülnek "szabadnapnak" és melyek "heti pihenőnapnak"? Előfordul, hogy – ugyan nem hétvégén – a hétköznapokra eső szabadnapjaikon munkavégzésre kell őket berendelnünk. Kérdés: ha szabadnapjaikon kell extra munkát végezniük, akkor is a pihenőnapi rendkívüli munkavégzésért járó díjazást kell részükre megfizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 124. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy amunkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknekvasárnapra kell esnie. Azt nem írja elő az Mt., hogy a két pihenőnap közül amásiknak szombatra kell-e esnie, sőt arra sem köteles a munkáltató, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Rendes szabadság kiadása gyermekgondozási szabadságot követően

Kérdés: Két évig GYED-en voltam, 2009 januárjától szeretnék újra munkába állni. Munkáltatóm közölte, hogy – habár eddig teljes munkaidőben alkalmazott – 2009. január 1-jétől csak részmunkaidőben tud foglalkoztatni. Az utóbbi években 41 munkanap szabadságom halmozódott fel (ki nem adott szabadságok, szülési szabadság, plusz egy év rendes szabadság), amit – ha jól tudom – a munkáltatómnak, amint visszatérek a munkába, ki kellene adnia részemre. A kérdésem az, hogy ha 2009. január 1-jétől részmunkaidősre módosul a munkaviszonyom, a korábbi, teljes munkaidős munkaviszonyom alapján kapok-e díjazást az ugyan 2009. január 1-je után kiadott, de valójában az azt megelőző években megszerzett szabadságom idejére?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 134. §-ának (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy aszabadságot esedékességének évében kell kiadni. A munkavállaló betegsége vagy aszemélyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatásmegszűnésétől számított harminc napon belül kell kiadni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 2.