18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Szabadságkiadás egészségügyi alkalmatlanság tartama alatt
Kérdés: A munkavállaló megjelenik a jogerős orvosi határozattal, amely tartalmazza, hogy a munkakörre egészségileg alkalmatlan. Van-e arra törvényes lehetőség, hogy a munkáltató másnaptól kiadja részére a tárgyévi időarányos szabadságát, majd a szabadság leteltét követően valószínűleg felmondással megszünteti a munkaviszonyt, ha nincs lehetőség a további foglalkoztatására?
2. cikk / 18 Túlvett szabadság – a visszavonás kérdése
Kérdés: Megállapodhat-e a munkáltató és a munkavállaló szabadság visszavonással kapcsolatban egy esetleges jövőbeni munkaviszony-megszűnés esetére adott évben? A nyári leálláskor a munkáltatónak több szabadságot kell kiadni a munkavállalónak, mint amennyi időarányosan megilletné, azonban fennáll annak a veszélye, hogy ha időközben felmond a munkavállaló, akkor több szabadság került kiadásra, és azt a munkáltatónak már nincs lehetősége visszavonni. Az 1992. évi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése egyértelműen leírta, hogy egy munkaviszony megszűnésekor a munkabért (többletszabadság) visszavonhatja a munkáltató, de erre az Mt. nem tér ki.
3. cikk / 18 Túlvett szabadság az előző évből
Kérdés: Az előző évben túlvett szabadság levonható-e a tárgyévi szabadságból, illetve a jogviszony megszűnése esetén visszavehető-e?
4. cikk / 18 "Túlvett" szabadság visszakövetelése
Kérdés: Egy szakkönyv szerint, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkában töltött időre megilletné, a közalkalmazott által igénybe vett többletszabadság nem követelhető vissza, a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére, illetve az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered. Továbbá az Mt. 164. §-a úgy szól, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A fent idézett jogirodalmi megállapítás szerint, ha tehát a közalkalmazott megszünteti a jogviszonyát, és a jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett ki, mint ami időarányosan járt volna neki, a többletszabadság értékének rendezésére nem tartalmaz normatív szabályozást sem az Mt., sem a Kjt. annak ellenére, hogy ez a munkáltatónak rendkívül méltánytalan helyzetet teremt. Fokozottan jelentkezik ez a probléma abban az esetben, ha a közalkalmazott próbaidő alatt, azonnali hatállyal szünteti meg a jogviszonyát. A fentiek alapján kérném szíves állásfoglalásukat, van-e a munkáltatónak bármilyen lehetősége arra, hogy a fent vázolt, számára méltánytalan helyzetet a jogszabály keretei között reparálja?
5. cikk / 18 Közös eladó foglalkoztatása egy közös üzlethelyiségben
Kérdés: Két cég, "A" és "B" (kapcsolt vállalkozások) árulná ki-ki alapon a maga áruját egy üzlethelyiségben, egy munkaviszonyban álló eladó közreműködésével. Az "A" cég munkavállalója napi 8 órában van jelenleg a cég állományában eladói munkaviszonyban. Milyen szerződés köthető az eladó és a "B" cég között ahhoz, hogy az "A" cég alkalmazottja a "B" cég áruját is tudja értékesíteni, és hogy természetesen honorálva is legyen a "B" cég értékesítései után? Megbízási szerződést vagy munkaviszonyt kell kötni? Ha esetleg kizáró oka van, akkor felmerülhet egy egyezményes szerződés lehetősége is a két cég között?
6. cikk / 18 Behívás – idő- és bérelszámolás
Kérdés: A behívásos munkaviszonnyal kapcsolatban az alábbi elszámolási kérdésekre szeretnénk választ kapni. Ha a munkavállalónak többet kell dolgoznia a munkaszerződésben meghatározottnál, de a maximum hat órán belül, akkor ez túlórának minősül? Például, napi négyórás munkaszerződést írnak alá, de egyes esetekben öt órát is kell dolgozni a munkavállalóknak, akkor ezt túlórának kell elszámolni? Minden esetben a ténylegesen ledolgozott óraszám után kell a bért megfizetni? Ha a munkavállaló nem dolgozza le a munkaidőkeretben teljesítendő óraszámot, akkor a munkáltatónak állásidőt kell fizetnie? Abban a hónapban, amikor nincs behívás, nincs bérfizetési kötelezettség sem? Amennyiben a foglalkoztató a munkavállalót csak januárban és augusztusban hívja be, a köztes időben jogosult a munkavállaló betegszabadságra, táppénzre? Valamint ha szeptember hónapban beteg, a biztosításban töltött napjainak száma mennyi lesz, ha január 1-jével kezdődött a munkaviszonya? Hogyan történik a szabadság és betegszabadság kiadása?
7. cikk / 18 Minimálbér teljesítménybér esetén
Kérdés: Teljesítménybérben foglalkoztatjuk munkavállalóinkat. Hónapzáráskor rendszeresen előfordul, hogy az alacsonyabb százalékot teljesítő munkavállalóink bére nem éri el a minimálbér mértékét sem. Ilyenkor általában szabadságot adunk ki a hónap utolsó egy-két napjára, hogy ezzel növeljük a kifizethető bért. Mit lehet még tenni ilyen esetben, hogy ne sértsük meg a minimálbérre vonatkozó jogszabályokat?
8. cikk / 18 Részmunkaidőben tovább dolgozó szabadságára járó távolléti díj
Kérdés: A kismama a szülés előtt 8 órás munkaviszonyban dolgozott. Amikor letelik a TGYÁS, GYED ideje, visszamenne dolgozni a munkahelyére, de csak 6 órában. Először kivenné a felgyülemlett szabadságait. Az Mt.-ben nem találok olyan rendelkezést, amely azt írja elő, hogy a munkáltatónak több távolléti díjat (8 óra/nap) kellene fizetnie a szabadság idejére, mint amennyi járna a munkavállalónak (6 óra/nap). Jól gondolom, hogy ilyenkor a szabadság idejére nem kell figyelembe venni azt, hogy korábban 8 órás volt? Azaz csak a következő bért kell kapnia, ha minimálbéres: 6 x 584 Ft = 3504 Ft/munkanap, mivel jelenleg a munkaideje napi 6 óra, és 6 óra munkavégzés alól mentesül a szabadság ideje alatt.
9. cikk / 18 Időarányosnál hosszabb tartamban kiadott szabadság – a távolléti díj visszakövetelhetőségének kérdése
Kérdés: A településünkön lévő óvodában két dajkának közös megegyezéssel megszűnt a munkaviszonya. A szabadságot a nyári szünet miatt kiadták mindenkinek augusztus hónapban, így a munkaviszonyt megszüntető szeptember 4-én kelt iraton derült ki, hogy az időarányos szabadságot túllépték, és most vissza kellene fizetni a kapott bért, ami számukra kedvezőtlen. Úgy értesültem, hogy 2013. január 1-je óta, amennyiben a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig a részére járó szabadságnál többet vett igénybe, az erre az időre kifizetett munkabért a munkáltató már nem követelheti vissza. Sajnos azt nem tudom, hol és milyen jogszabály tartalmazza ezt a változást, így kérem, ha ez igaz, írják meg, hogy ne terheljük a két munkavállalót a visszafizetendő összeggel.
10. cikk / 18 Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról
Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?