Kötelező pihenőnap-beosztás vasárnapra

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (4) bekezdése alapján havonta legalább egy heti pihenőnapot – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével – vasárnapra kell beosztani. Mi a helyzet akkor, ha vasárnapra a munkavállalónak szabadság lett kiadva? Jogszerűen jár el a munkáltató, ha ilyen esetben nem oszt be az adott hónapban még egy heti pihenőnapot vasárnapra, a kiadott fizetett szabadságra tekintettel? És mi a helyzet akkor, ha például az egyik hónapban van vasárnapra eső munkaszüneti nap, amely nap kvázi pihenőnapja a munkavállalónak (a munkáltató nem is oszthat be rendes munkaidőt erre a napra, tekintve, hogy nem állnak fenn az ehhez szükséges feltételek, továbbá rendkívüli munkavégzést sem rendel el erre a napra, azaz ezen a napon nem kell munkát végeznie a munkavállalónak, és nem kell rendelkezésre állnia)? Jogszerűen jár el a munkáltató, ha ilyen esetben nem oszt be az adott hónapban még egy heti pihenőnapot vasárnapra, a vasárnapra eső munkaszüneti napra tekintettel? A munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, több műszakos munkáltatói tevékenység keretében.
Részlet a válaszából: […] ...pihenőnap beosztására vonatkozó kötelezettség nem váltható ki azzal, hogy a munkavállaló az adott hónapban – más jogcímen (pl. szabadság vagy munkaszüneti nap miatt) – legalább egy vasárnapon nem köteles munkát végezni vagy rendelkezésre állni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Állásidő elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Háromhavi munkaidőkeretben (176 + 160 + 168 = 504 óra) a teljesítés a következő volt. Az 1. hónap: rendes beosztási óra 106, állásidő 0, betegszabadság órái 28, szabadság órái 20, összesen 154 óra. A 2. hónap: 168, 8, 0 és 16, összesen 192 óra, a 3. hónap: 166, 0, 12 és 0, összesen 178 óra. Beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés is volt 12, 2 és 16, összesen 30 óra (ezt a munkaidőkeretben teljesített óraszámoktól függetlenül, időarányos alapbérrel és pótlékkal az adott hó végén mindig kifizettük, és nem terheltük vele a munkaidőkeret óraszámát). A keret zárásakor hány óra lesz a munkavállalót megillető munkaidőkereten felüli munkavégzés óraszáma? 504-524 (154 + 192 + 178) = 20 óra (időarányos alapbérrel és bérpótlékkal elszámolandó) kereten felüli munkavégzés lesz záráskor, vagyis a 8 óra alapbérrel kifizetett állásidőt a munkaidőkeret teljesített részének kell tekinteni, vagy 504-516 (154 + 184 + 178) = 12 óra, vagyis a 8 óra állásidőt nem kell figyelembe venni? Melyik álláspont a jogszerű?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Mezőgazdasági idénymunka pótlékai

Kérdés: Az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül mezőgazdasági idényjellegű foglalkoztatott munkavállalóknak, amikor szombaton, vasárnap vagy ünnepnap dolgoznak, kell-e pótlékot adni és mennyit? Az ilyen napra fizetett napi munkadíj maximum hány forint lehet? Ugyanakkor arra is szeretnék választ kapni, hogy az ilyen foglalkoztatottaknak jár-e szabadság, ha igen, miként kell azt számolni?
Részlet a válaszából: […] ...A mezőgazdasági idénymunkában foglalkoztatott munkavállalót az általános szabályok szerint (Mt. 115-121. §) illeti meg rendes szabadság, mivel a törvény eltérően nem rendelkezik ebben a kérdésben. A szabadság kiadására vonatkozó szabályokat ugyanakkor nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 7.

Portás munkakörben foglalkoztatottak munkaidő-beosztása

Kérdés: Milyen jellegű munkaszerződéssel lehetne törvényesen foglalkoztatni két munkavállalót portás munkakörben, ha hétvégén kellene munkát végezniük egymást váltva, 6-tól 18 óráig és 18 órától 6 óráig tartó műszakokban? Megoldás lehet-e az egyhavi munkaidőkeret? Milyen munkaidőnek felelne meg a fenti időtartamú foglalkoztatás, hogyan befolyásolja ezt a fizetett szabadság és a fizetett ünnep, főként ha hétvégére esik? Milyen műszakpótlékra lennének jogosultak a munkavállalók?
Részlet a válaszából: […]  A portás munkakör általában készenléti jellegű munkakörnekminősül. Készenléti jellegű munkakörről abban az esetben beszélünk, ha amunkakörbe tartozó feladatok jellegéből adódóan – hosszabb időszakalapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Rugalmas munkaidő-beosztás – könnyűipari termékek gyártásához?

Kérdés: Cégünk könnyűipari terméket gyárt, 33 fővel. A szakma jellegzetessége a szezonalitás, az év első felében megy le a termelés 60-65%-a, plusz az átállások. A létszám megtartása érdekében a munkaidőalapot áthelyeztük, 4 illetve 6 napos hetekre bontva a munkaidőt. Az üzemben nincs sem kollektív szerződés, sem pedig üzemi tanács. Milyen szabályok vonatkoznak az eltérő munkaidejű hónapokra?
Részlet a válaszából: […] ...(Mt.149/A. §). A heti hat-, illetve négynapos munkahét esetén figyelemmel kelllenni az Mt. 135. § (2) és (3) bekezdéseire, amelyek a szabadság kiadásárólrendelkeznek egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén. Eszerint a heti kettőnéltöbb pihenőnapot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Munkaszüneti nap és szabadság – dupla távolléti díj jár?

Kérdés: Cégünknél – az üvegolvasztó kemencénél – megszakítás nélküli munkarendben is foglalkoztatunk dolgozókat 6+2 munkarendben (2 nap délelőtt, 2 nap délután, 2 nap éjszaka és 2 nap szabad). Ha ekkor fizetett ünnepen dolgoznak, a napi munkabéren felül még távolléti díj is megilleti őket. Kérdésem: mit kell fizetni a munkavállalónak, ha ugyanebben a munkarendben dolgozik, és a fizetett ünnepen szabadságon van, jár-e a "dupla bér"?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállaló részére távolléti díj jár a munkaszüneti napmiatt kiesett időre és a szabadság időtartamára is [Mt. 151. § (2) bekezdés d),e) pontok]. A munkaszüneti nap miatt kiesett időre a munkavállalót akkor illetimeg a távolléti díj, ha a munkaidő-beosztása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 23.

Munkaszüneti nap – elszámolása részmunkaidő esetén

Kérdés: Ha a munkavállalónk havi 40 órás munkaviszony keretében 4x10 órát dolgozik egy hónapban, és az adott hónapban található fizetett ünnep is, mely azonban nem esik munkanapra, hogyan és mit kell a dolgozó részére elszámolni? Szükséges-e az ünnep kifizetése, vagy sem? Van-e további tudnivaló ezzel a "szokásostól" eltérő munkaviszonnyal kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidő mértékévelösszefügg. Az időarányosság elve alkalmazható a munkabér megállapításakor,viszont nincs erre mód a rendes szabadság mértékének meghatározásakor, ugyanisekkor a jogosultság nem a munkaidőn, hanem a tárgyévben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.