1. cikk / 151 Pótszabadság téves megállapításának következménye
2. cikk / 151 Cafeteriajuttatás fizetés nélküli szabadság alatt
3. cikk / 151 Köznevelési jubileumi jutalom jogszerző ideje
4. cikk / 151 Készenlét – nem rendelhető el igazolt távollét idejére
5. cikk / 151 Szabadságkiadás egészségügyi alkalmatlanság tartama alatt
6. cikk / 151 Köztisztviselő rendkívüli munkavégzésének ellenértéke
Köztisztviselők esetében a rendkívüli munkavégzés megváltásával kapcsolatban a Kttv. az alábbiak szerint rendelkezik: "98. § (7) A szabadidőt a rendkívüli munkaidő, illetve a (6) bekezdés szerinti munkaidő teljesítését követően legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege." Amennyiben a köztisztviselő a rendkívüli munkavégzést követően 30 napon belül szabadságra megy, az egyúttal automatikusan a rendkívüli munkavégzés megváltásának minősül? Azaz nem kerülhet sor a rendkívüli munkavégzés pénzbeli ellenértékének kifizetésére?
7. cikk / 151 Munkaviszony-megszűnés időpontja – ha másik napra "nyúlik át" a munkanap
Egy internetes szakmai fórumon vita bontakozott ki a tagok között azzal kapcsolatban, hogy ha az adott munkavállaló éjszakás műszakban dolgozik utoljára szombat 22 órától vasárnap reggel 6 óráig, akkor melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya: szombaton vagy vasárnap? A munkanap szombat 6 órától vasárnap 6 óráig tart, tehát az átnyúló 6 óra időtartam a szombati munkanaphoz tartozik. A munkaviszony-megszüntetés módja a kérdéses esetben egyébként felmondás harmincnapos felmondási idővel. De van-e különbség a felmondáshoz képest, ha a felek közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésben állapodnak meg, és ugyanúgy a szombat az utolsó teljesítendő munkanap? Az egyik tábor az Mt. 87. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva – a naptári naptól eltérő munkanap-meghatározás miatt – a szombattal történő munkaviszony-megszüntetést és jogviszony-kijelentést tartja helyesnek, mivel a teljes munkavégzés a szombati munkanaphoz tartozik, és úgy is kerül elszámolásra attól függetlenül, hogy fizikailag vasárnap reggel 6-kor ér véget a munkavállaló munkaideje. A másik tábor véleménye szerint vasárnappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél után is van még munkavégzés, és ez esetben biztosítotti bejelentés nélkül dolgozna a munkavállaló. Érv erre az egyszerűsített foglalkoztatás, mivel azt is két napra kell jelenteni ilyen esetben, illetve, hogy a biztosítási jogviszony naptári napra szól. Bár a Tbj-tv. 8. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "a biztosítás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn". Tehát ez a törvényi szabály nem említ naptári napot. Amennyiben Önök szerint az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése ellenére továbbra is a vasárnapi munkaviszony-megszüntetési időpont a helyes válasz (amint az a Munkaügyi Levelek 175. számában a 3475. számú kérdésre adott válasz szerint is megfogalmazásra került), a vasárnaphoz milyen jelenléti adat rendelhető a kiléptetéshez egy bérprogramban? A 8 óra munkavégzés a szombati munkanaphoz elszámolásra kerül, a vasárnap így "üres". Felmerült igazolt nem fizetett távollét, valamint pihenőnap beállítása, de valójában egyik sem tűnik teljesen helyes megoldásnak.
8. cikk / 151 Munkaköri alkalmatlanság idejének elszámolása
Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a munkavállaló mentesül a rendelkezésre állási és a munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén, annak időtartamára. Az Mt. 146. §-a szerint a munkavállalót ilyen esetben távolléti díj nem illeti meg. Tud-e élni a betegszabadság, illetve a táppénz lehetőségével az a munkavállaló, akivel összefüggésben a foglalkozás-egészségügyi szerv azt állapította meg, hogy a munkakör betöltésére egészségi állapota miatt nem alkalmas? Oszthat be ilyen munkavállaló részére a munkáltató a munkaidő-beosztásban munkanapot? Adhat ki részére szabadságot?
9. cikk / 151 Köztisztviselő rendkívüli munkavégzése szabadság alatt
2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig elrendelt igazgatási szünet volt a hivatalban. Kollégáink kötelezően ezekre a napokra szabadságot írtak ki. Munkatársaink 2022. december 26. és 27. napján kötelezően elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében naponta 5 órát dolgoztak. 2022. december 26. napjára 300%-os túlóra jár, ezért egyszer, mint fizetett ünnep, arra a napra megkapták a fizetésüket, és ezenfelül az 5 óra túlórára 200%-os túlóradíj lett számfejtve. 2022. december 27. napjára szintén teljes munkabért kaptak (hiszen fizetett szabadság), és ezenfelül az 5 órára 150%-os túlóradíj lett kifizetve. Helyes jártunk el így?
10. cikk / 151 Apák felmondási védelme
Az apákat védi-e felmondási védelem? A GYED ideje alatt fizetés nélküli szabadságra az apa szeretne elmenni. Ha előre szól, hogy meghatározott hónap múlva el szeretne menni fizetés nélküli szabadságra, felmondhatnak-e neki a fizetés nélküli szabadság (GYED) előtt?