Munkaidő ledolgozásának ellenőrzése kötetlen munkarend esetén

Kérdés: Hogyan tudjuk ellenőrizni, hogy a kötetlen munkarendben dolgozó kollégák is legalább 40 órát dolgoznak hetente? Nekik ugyanis nincs munkaidő-nyilvántartásuk. Megbüntethető-e a munkavállaló, ha egyértelmű, hogy jóval kevesebbet dolgozik a kötelező óraszámánál, vagy ez kötetlen munkarendnél a munkáltató felelőssége, és állásidőt kell fizetnünk neki?
Részlet a válaszából: […] ...Ennek nem mond ellent, hogy a törvény szerint kötetlen munkarend esetén a munkaidő-nyilvántartás vezetése nem kötelező, illetve csak a szabadságot kell nyilvántartani [Mt. 96. § (3) bek. b) pont]. Ez ugyanis nem érinti a munkáltató ellenőrzési jogát, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 28.

Apai pótszabadság idejére járó távolléti díj megtérítése

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy idén változtak a gyerekszületés esetén az apát megillető pótszabadság állami támogatására vonatkozó szabályok. Miben áll a változás?
Részlet a válaszából: […] ...a központosított illetményszámfejtés vagy a saját illetményszámfejtésük útján végzik, és e szabályok hatálya kiterjed az apai pótszabadság idejére járó távolléti díj és közterhei igénylésére és kifizetésére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Munkaidő-nyilvántartás és a munkavállaló aláírása

Kérdés: A gyakorlatban rendkívül nagy hibaforrás, ha a munkavállalók vezetik a munkaidő-nyilvántartást. Ezt kiküszöbölendő, megfelelő eljárás-e, ha a munkáltató az Mt. 134. §-ának (3) bekezdésére alapozva a munkaidő-beosztás és a munkaidő-nyilvántartás összekapcsolásaként egy olyan nyomtatványt rendszeresít, amelyben eleget tesz annak a követelménynek, hogy a munkavállaló munkaidő-beosztását legalább egy héttel előre közölni kell? Tehát közli a munkaidő-beosztást, a munkaidő-nyilvántartást pedig azzal teljesíti, hogy a tervezett munkaidő-beosztásnak megfelelő vagy attól eltérő óraszámot ír a teljesített munkaidő rovatba, ebből pedig kiderül az esetlegesen felmerülő rendkívüli munkaidő óraszáma. Az említett törvényi hivatkozás szerint megfelelő az eljárás, ha ezt a nyomtatványt a munkavállalóval (a lehetőséget megadva neki a változások átnézésére) hónap végén íratja csak alá a munkáltató. Mivel a törvény nem ír elő formai követelményeket a munkaidő-nyilvántartásra, ezért, álláspontom szerint, a naprakészség nem a dolgozó aláírásával valósul meg, hanem a munkaidő kezdetének és végének feltüntetésével. Tehát egy olyan típusú munkaidő-nyilvántartás, amely nem tartalmazza minden beosztás szerinti napon a dolgozó aláírásának a helyét, nem ellentétes a jogszabállyal. Kérem a fenti kérdéssel kapcsolatos álláspontjukat megosztani!
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 134. § (3) bek.]. Kiemelendő, ez a megoldás nem mentesíti a munkáltatót a készenlét kezdő és befejező időpontjának, valamint a szabadság nyilvántartása alól. Úgyszintén nyilván kell tartani a munkaidővel kapcsolatos egyes megállapodásokat is (pl. amit a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Szabadságolási terv – nem kötelező

Kérdés: Mint munkáltató köteles vagyok januárban éves szabadságtervet készíteni, és ezt hivatalosan átvetetni a dolgozóimmal (vagyis közölni velük)? Ha igen, akkor az év során ettől hogyan tudok eltérni? Az eltérést is mindig hivatalosan közölnöm kell a munkavállalókkal? Ha a munkavállaló kérése alapján térek el, akkor azt hogyan kell dokumentálnom? A szabadságengedély-tömb mint munkavállalói kérés és munkaadói engedély igazolása megállja a helyét egy ellenőrzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságolási terv készítésére nincs törvényi elő­írás,ilyen szabályt az Mt. sem tartalmazott. Mivel az új Mt. szabadságra vonatkozóelőírásai csak 2013. január 1-jén lépnek hatályba [Mt. 298. § (2) bek.],2012-ben még az Mt. alapján kell eljárni a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.