Betegség, baleset sztrájk idején

Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...nem folyósítható, az e napon bekövetkező baleset – aktív biztosítási jogviszony hiányában – nem minősülhet üzemi balesetnek. A betegszabadság kapcsán abból kell kiindulni, hogy a munkavállaló a sztrájk idején is köteles a munkavégzés helyén az előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Azonnali hatályú megszüntetés keresőképtelenség idején

Kérdés: Január 13-án két és fél éves munkaviszony után betegállományba kerültem. Január 18-án ajánlott levelet kaptam, miszerint munkaviszonyomat azonnali hatállyal, január 15-től megszüntették. Úgy tudtam, hogy a táppénz halasztó hatályú, tehát a lejáratát követő napon szűnik meg a munkaviszonyom. Február 7-én megjött ajánlott levélben a társadalombiztosítási kiskönyvem, ami szerint a biztosítási jogviszonyom január 15-től megszűnt. Betegszabadság vagy táppénz alatt megszüntetheti-e a munkaadó a munkaviszonyomat?
Részlet a válaszából: […] ...az Ön által írottakkal ellentétben a munkajogi szabályok alapján a keresőképtelenség időtartama (akár jogosult a munkavállaló betegszabadságra vagy táppénzre, akár nem) nem akadályozza az azonnali hatályú felmondás hatályosulását. Ez azt jelenti, hogy hiába...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Biztosítási jogviszony megszakadása fizetés nélküli szabadságnál

Kérdés: A szolgálati időm alatt, ami kb. 44 év, többször voltam fizetés nélküli szabadságon. A fizetés nélküli szabadságok időtartama csak egyszer haladta meg a 30 napot, a többi esetben ennél rövidebb idő volt. Tudomásom szerint csak a 30 napot meghaladó esetben szűnik meg a biztosítási jogviszony, és ez kiesik a szolgálati időből. Kérdésem az, hogy a 30 napot meghaladó napok kiesése minden egyes alkalomra, vagy mindig egy aktuális teljes évre, vagy a teljes munkaviszonyban eltöltött időre vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset-, jövedelemkifizetés nem történt [Tny. 42. § (1) bek.]. Tehát nem a fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 25.

Szabadság kiadása az alkalmatlan munkavállalónak

Kérdés: Táppénzjogosultságom lejárt, de nem vagyok még munkaképes, a munkáltató elküldött az üzemorvoshoz, aki megállapította, hogy nem vagyok alkalmas. Szeretném kiíratni az előző évről megmaradt szabadságot. Ki lehet-e venni, hogy addig is meglegyen a jogviszonyom, ugyanis közben várom a foglalkozási megbetegedésről a határozatot?
Részlet a válaszából: […] ...nem illeti meg [Mt. 55. § (1) bek. k) pont]. Bér hiányában járulékot sem fizet, ezért a biztosítási jogviszonya is szünetel. A szabadság kiadása az Mt. szerint a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra lehetséges [Mt. 124. § (1) bek.].Jelen esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 10.

Munkavállaló tartozásai és beteg­szabadságának megállapíthatósága

Kérdés: 2012. július 1. utáni munkaviszony megszűnése esetén nem kell/lehet kiadni a MIL-lapot. Mi a helyes eljárás az új munkaviszony létesítésekor a munkabért terhelő letiltásokra vonatkozóan? Nyilatkoztatni kell a munkavállalót, hogy milyen levonás terheli a munkabérét? Honnan lehet megtudni, hogy mennyi a tartozásának az egyenlege? A munkáltatónak milyen felelőssége, illetve készfizető kezessége van, ha nincs a birtokában a letiltásra vonatkozó irat? Másik kérdésünk: a munkavállalónak a tárgyévben kivett betegszabadságról nyilatkoznia kell-e, ha tévesen nyilatkozott, vagy nem tudja, hogy mennyi betegszabadságot vett igénybe, akkor mi a helyes eljárás? Ha tévesen nyilatkozott, annak milyen vonzatai lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.A betegszabadság kérdésében 2012. második félévében problémát jelent a munkáltatói igazolás eltörlése, hiszen a betegszabadságra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Munkaviszony kezdete – keresőképtelenség a munkába lépéskor

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
Részlet a válaszából: […] ...a munkavégzési kötelezettsége alól[Mt. 107. § c) pont], köteles továbbá biztosítani részére az Mt. 137. §-aalapján járó betegszabadságot is. Mindebből következik az is, hogy amunkavállalót erre az időszakra megilleti az időarányos rendes szabadság,hiszen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.