84 cikk rendezése:
71. cikk / 84 Rendes felmondást megelőzően kiadott szabadság megítélése
Kérdés: Egyik kollégánk az idei évre járó 28 munkanap szabadságából október elején még egyetlen napot sem vett ki, ezért a könyvelőnk tanácsára arról értesítettük őt, hogy a munkáltató által kiadható szabadság terhére november 1. napjától november 24. napjáig elrendelünk számára 17 munkanap szabadságot. A visszatértét követően rendes felmondást közöltünk vele, jelenleg a felmentési idejét tölti. Az okirat átadása után egy levélben azzal fordult hozzánk, hogy "nyilvánvalóan az volt az egyetlen célja a jogellenesen elrendelt kényszerszabadságnak, hogy ezáltal a munkáltató anyagilag mentesítse magát az előre eltervezett felmondás idején megfizetendő anyagi juttatások terhe alól, amivel nem csak anyagi kárt okozott, hanem visszaélt a szabadság rendeltetésével is". Felszólított, hogy fizessünk számára megfelelő kompenzációt, ellenkező esetben bírósághoz fordul. A követelést nem tartjuk jogosnak, hiszen a 17 nap alatt ő anyagi hátrány nélkül pihenhetett. Jól gondolom, vagy javasolják, hogy egyezzünk meg?
72. cikk / 84 Rendes szabadság megváltása pénzben
Kérdés: Néhány munkavállalónknak a tavalyi évről jelentős mértékű ki nem adott rendes szabadsága gyülemlett fel. Felvetődött, hogy azon munkavállalók tekintetében, akik a feladataik miatt nem tudják kivenni a szabadságukat, a ki nem adott rendes szabadságot pénzben váltanánk meg – a távolléti díjnál kedvezőbb juttatást biztosítva számukra. Van-e lehetőségünk erre?
73. cikk / 84 Szabadságkiadás – csak a munkáltató által meghatározott hónapokban?
Kérdés: Az év egy jelentős részében, januártól egészen augusztusig nagy a munkateher a cégünkön, rengeteg a megrendelés. Ezért a munkavállalók részére csak augusztus 1-je után engedélyezünk hosszabb szabadságokat (2-3 napra elmehetnek a munkavállalók január 1-je és augusztus 1-je között is). Ezt minden évben közöljük, és ennek megfelelően töltik ki a munkavállalók a szabadságolási ütemtervet. Jogilag elfogadható az a megoldás, hogy a hosszabb szabadságkiadást az év egy meghatározott időszakára korlátozzuk?
74. cikk / 84 Áthelyezés -további jogviszony létesítése az eredeti munkáltatóval
Kérdés: Közalkalmazottunk áthelyezéssel úgy került át egy másik Kjt.-s munkáltatóhoz, hogy közben intézményünknél maradt részmunkaidősként. Az áthelyezéskor kiadtuk a közalkalmazott részére a teljes munkaidős jogviszony megszűnését igazoló okmányokat, azonban a fennmaradó státuszára tekintettel nem tudjuk egyértelműen értelmezni a Kjt. szabályait. Ebben az esetben az áthelyezés az intézményünk részéről jogviszony-megszüntetésnek vagy módosításnak minősül-e? Kell-e a közalkalmazott részére új kinevezést készítenünk, vagy elég a kinevezésének módosítása? A közalkalmazottnak még az előző évről is maradt ki nem adott szabadsága, ezért kérdéses, hogy a részére járó előző évi és tárgyévi szabadságot az áthelyezés időpontjában ki kell-e fizetnünk, vagy a részmunkaidős jogviszonyában lehetséges-e azt kiadnunk?
75. cikk / 84 Szabadságmegváltás a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása előtt
Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?
76. cikk / 84 Felmentési időre járó átlagkereset
Kérdés: A felmentési időre juttatott átlagkereset számításával kapcsolatban véleményünk szerint az Mt. 152. § (4) bekezdése értelmében a személyi alapbérben bekövetkezett változásokat (pl. béremelés, bércsökkenés) is figyelembe kellene venni a havi személyi alapbér megállapításánál. Továbbá az osztószám megállapításánál az irányadó időszakban teljesített túlórákat napokra átszámítva plusznapként kellene figyelembe venni, így adott esetben – ha nincs kieső időszak – az osztószám meghaladhatja az éves ledolgozott napok számát is. Helyesen gondoljuk? Kérem szíves segítségüket a helyes számítással kapcsolatban!
77. cikk / 84 Ápolási díjon lévő munkavállaló – felmondási juttatások és az igazolólap kitöltése
Kérdés: Munkavállalónk 2008. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságon van, ápolási díjban részesül, mivel közeli hozzátartozóját ápolja. Kérelmére engedélyezzük további egy évre a fizetés nélküli szabadságot. Amennyiben a munkavállaló visszatérne a szabadságról, megszüntetnénk – a felmondási tilalmat követően – a munkaviszonyát, mivel a munkaköre időközben megszűnt. Miből számoljuk ilyen esetben a felmondási időre járó díjazást, és a végkielégítés összegét? A munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolólapon milyen munkaerő-piaci járulékalapot adhatok meg?
78. cikk / 84 Vezető állású munkavállalók szabadsága és szabadságmegváltása
Kérdés: Figyelemmel arra, hogy az Mt. 188. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vezető maga állapítja meg a pihenőidejének és szabadságának igénybevételét, vonatkozik-e rá az Mt. 134. § (3) bekezdése, amely szerint a szabadságot esedékességének évében kell kiadni? Ha megszűnik a jogviszonya, meg kell-e váltani az igénybe nem vett szabadságait?
79. cikk / 84 GYES-ről visszatérő kismamák – rendes felmondás és szabadságmegváltás
Kérdés: A GYES-ről visszatérő kismamát nem kívánjuk tovább foglalkoztatni. Mely időponttól kézbesíthetjük részére a rendes felmondást legkorábban? Mi a teendő a felhalmozódott szabadságokkal? Ezeknek a kiadása meghosszabbítaná a munkaviszonyt, és csak a kiadását követő időponttól kellene számítani a felmondási időt?
80. cikk / 84 Rendes szabadság kiadása gyermekgondozási szabadságot követően
Kérdés: Két évig GYED-en voltam, 2009 januárjától szeretnék újra munkába állni. Munkáltatóm közölte, hogy – habár eddig teljes munkaidőben alkalmazott – 2009. január 1-jétől csak részmunkaidőben tud foglalkoztatni. Az utóbbi években 41 munkanap szabadságom halmozódott fel (ki nem adott szabadságok, szülési szabadság, plusz egy év rendes szabadság), amit – ha jól tudom – a munkáltatómnak, amint visszatérek a munkába, ki kellene adnia részemre. A kérdésem az, hogy ha 2009. január 1-jétől részmunkaidősre módosul a munkaviszonyom, a korábbi, teljes munkaidős munkaviszonyom alapján kapok-e díjazást az ugyan 2009. január 1-je után kiadott, de valójában az azt megelőző években megszerzett szabadságom idejére?