Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén

Kérdés:

A hivatalunkban bevezetésre kerül a négynapos munkarend (hétfőtől csütörtökig dolgozunk, napi 10 órában). A munkavállalóink a Kttv., a Kjt. és az Mt. hatálya alá tartoznak. Ebben az esetben a szabadságot hogyan számolom? Például, ha egy kolléga elmegy hétfőtől péntekig szabadságra, öt nap szabadságot írok ki, vagy csak négyet, mert a beosztás szerint péntek pihenőnap? A szabadságot napban vagy órában kell nyilvántartani?

Részlet a válaszából: […] ...nem pihenőnap, hanem egy olyan munkanap, amelyre 0 órát osztott be a munkáltató (kiegyenlítő napnak, szabadnapnak is nevezi a gyakorlat). A szabadság kiadása szempontjából az Mt. – amelynek vonatkozó előírásai a Kjt. hatálya alatt is irányadók – más szabályokat tartalmaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Gyakornok szabadsága – jogviszonyfüggő

Kérdés: A gyakornok kollégáknak a szabadságokat ugyanúgy kell megállapítani, mint egy rendes munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] ...státusz, azaz milyen típusú jogviszonyban történik a munkavégzés. Az egyes szóba jöhető foglalkoztatási jogviszonyokban ugyanis a szabadságnak más és más szabályai vannak. Ha a gyakornok munkaviszonyban áll, és csak a munkaköre gyakornok, akkor rá is teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Egyéni vállalkozónak nem jár betegszabadság

Kérdés: Cégünk egyéni vállalkozókat alkalmaz (nem munkaviszony keretében, nincs munkaszerződés). A betegszabadságra hogy lesz jogosult az egyéni vállalkozó?
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozó munkavégzésére nem terjed ki az Mt. hatálya, így részére nem jár betegszabadság sem (Mt. 2. §, 126. §). Az egyéni vállalkozó ugyanakkor biztosítottnak minősül (kivéve a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozót),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Át nem vett közalkalmazott felmentése közoktatási területen

Kérdés: A korábban önkormányzatunk által fenntartott, majd 2013. január 1-jétől egy intézményfenntartó központ intézményegységeként tovább működő általános iskolánkban az iskolaigazgató még tavaly december utolsó napjaiban az egyik közalkalmazott takarítót felmentette. A felmentési idő teljes időtartamára nézve mentesítette a munkavégzés alól. A felmentési idő 2013 júliusában telik le. E személyt, illetve a többi takarítót nem vette át a központ, csak a pedagógusokat. Kérdésünk, hogy most ki az, akinél a felmentési idejét tölti az illető, tekintettel arra, hogy ő semmilyen okiratot nem kapott 2013. január 1-jével? Az önkormányzat, az önkormányzat gazdasági ellátó szervezete (GESZ), amely a többi, a központ által át nem vett közalkalmazottat foglalkoztatja, vagy a központ? Ha a GESZ, akkor az is problémát jelent, hogy az 2013. május 31-ével megszűnik, és ezt követően egy önkormányzati kft. fogja ellátni a feladatait.
Részlet a válaszából: […] ...mentesítési időre járó illetmény hátralévő teljes részét, a végkielégítést, és – ha még nem történt volna meg – az esetleges szabadságmegváltást és egyéb járandóságokat. Ezek összegét – a Kjt. eltérő rendelkezése hiányában – a távolléti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 9.

Külföldi telephely – mi az alkalmazandó jog

Kérdés: Magyarországi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetője vagyok. Azt tervezzük, hogy a közeljövőben egy kisebb telephelyet hozunk létre Németországban. Kezdhetjük áttanulmányozni a német jogot? Nem kívánunk magyar munkavállalót kiküldeni, hanem kinti szakemberekre lenne szükségünk. Milyen szabályok szerint alkalmazzuk őket?
Részlet a válaszából: […] ...Köztársaság területén végzik.Az Nmjtvr. értelmében a munkajogi jogviszonyok tekintetébenelsődlegesen a feleket illeti a jogválasztás szabadsága, azaz a munkaviszonyraazt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a munkaszerződés megkötésekor vagykésőbb választanak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

GYES utáni munkába állás

Kérdés: Amióta a GYES mellett is lehet dolgozni, gyakrabban fordul elő, hogy a kismamák idő előtt meg akarják szakítani fizetés nélküli szabadságukat, és visszatérnek korábbi munkakörükbe. A munkáltatónknál kialakult gyakorlat szerint a fizetés nélküli szabadságon lévők pótlására új munkavállalót veszünk fel, határozott időre. Az egyik ilyen helyettes sokkal jobb képességű, mint a helyettesített. Ha az anyuka visszatér a GYES-ről, megszüntethető-e a munkaviszonya rendes felmondással arra hivatkozással, hogy a munkaköre be van töltve, vagy kötelesek vagyunk az eredeti munkakörében továbbfoglalkoztatni? Ha erre nincs mód, mik a munkáltató lehetőségei?
Részlet a válaszából: […] ...Cst. 2005-től lehetővé teszi, hogy a gyermek gondozásacéljából fizetés nélküli szabadságon lévő szülő – a gyermek egyéves kora után -ne csak napi 4 órát meg nem haladó időtartamban, hanem akár teljes munkaidősfoglalkoztatás keretében is vállalhasson munkát....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. május 19.