Étkezési térítés – nem számítandó be a távolléti díjba

Kérdés: A távolléti díj számításánál figyelembe kell-e venni, hogy a munkáltató havonta mindenkinek egységesen 12 000 Ft-os étkezési térítést fizet cafeteria-rendszer keretében, ami adó- és járulékköteles, függetlenül attól, hogy szabadságon vagy táppénzen volt-e?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj három részből tevődik össze [Mt. 148. § (1) bek.]:a) alapbérrészből, ami a munkavállaló alapbéréből (teljesítménybér esetén az időbérrészből) és pótlékátalányából áll;b) teljesítménybérrészből, ami azt a teljesítménybért jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Szállodánk egyik szobaasszonyának munkaviszonyát májusban felmondással megszüntettük, annak teljes tartamára mentesítettük a munkavégzés alól. Kiszámítottuk a felmentési időre járó távolléti díjat és a szabadság megváltását (300 500 Ft), és át is utaltuk részére a törvényes határidőben. A pénzügyes kolléga azonban ekkor éppen szabadságon volt, és visszatértét követően június 5-én ismét átutalta a két jogcímen megállapított összeget. Telefonon megkerestük a munkavállalót, aki azonban nem akarja önként visszafizetni a részére tévesen átutalt összeget. Hogyan tudjuk visszakövetelni a téves kifizetést?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony megszüntetésekor a kilépőpapírjait és az elszámolásokat – azokon a felmentési időre járó távolléti díj és a szabadságmegváltás nettó összegével –, a munkavállalónak tisztában kellett lennie: a munkáltató június 5-én jogalap nélkül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Szabadság és részmunkaidő

Kérdés: A munkavállaló 2014. április 30-ig részmunkaidőben dolgozott, ezt követően, május 1-jétől közös megegyezéssel úgy módosítottuk a munkaszerződést, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatjuk. Ennek megfelelően változott a munkabére is. A szabadságára vonatkozóan hogyan kell eljárnunk? Az év első négy hónapjára 10 nap illette meg, napi négy órával számolva, ami 40 óra, május 1-jétől az év végéig pedig 20 nap, napi nyolc órával számolva, ami 160 óra. Április 30-ig csak egyetlen nap szabadságot vett ki, erre az időre négy órára jutó távolléti díj illette meg. Mivel jelenleg már 8 órás a napi munkaidő-beosztása, mi a helyzet abban az esetben, ha ezután megy szabadságra, és a részmunka­idős munkaviszony alatt ki nem vett szabadságot tölti?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 116-122. §-a a munkavállalónak járó szabadságot nem órákban, hanem munkanapokban határozza meg. Ez a szabály minden munkavállalóra vonatkozik, attól függetlenül, hogy teljes vagy részmunkaidőben dolgozik-e. Ennélfogva a kiadandó szabadságnapok számát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Alapbér-kiegészítés – nincs ilyen kötelezettség

Kérdés: Arra vonatkozóan, hogy az Mt. rendelkezései szerint végzett távollétidíj-számítás alapján a munkabérek védelme érdekében a havi alapbér a szabadság miatti távollét következtében lehet-e kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetve a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege, két korábbi kérdésben (1598, illetve 1610) egymásnak ellentmondani látszó válaszokat adtak. A törvényeknek, illetve a jogszabályoknak megfelelően hogyan járunk el helyesen, ha alkalmazzuk a kiegészítést, vagy ha nem?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [Mt. 45. § (1) bek.]. Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni [Mt. 136. § (1) bek.]. Elöljáróban: az Olvasó kérdésében említett két írás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.