Étkezési térítés – nem számítandó be a távolléti díjba

Kérdés: A távolléti díj számításánál figyelembe kell-e venni, hogy a munkáltató havonta mindenkinek egységesen 12 000 Ft-os étkezési térítést fizet cafeteria-rendszer keretében, ami adó- és járulékköteles, függetlenül attól, hogy szabadságon vagy táppénzen volt-e?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj három részből tevődik össze [Mt. 148. § (1) bek.]:a) alapbérrészből, ami a munkavállaló alapbéréből (teljesítménybér esetén az időbérrészből) és pótlékátalányából áll;b) teljesítménybérrészből, ami azt a teljesítménybért jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Várandósan betegállományban – a keresőképtelenség felülvizsgálata

Kérdés: Egyik kolléganőnk gyermeket vár, és bejelentette, hogy a negyedik hónaptól végig kiíratja magát betegállományba. Ez azt jelenti, hogy munkáltatóként a terhessége végéig elveszítem a munkaerejét, ugyanakkor köteles vagyok a betegszabadságára járó távolléti díj 70%-át, valamint a táppénze egyharmadát fizetni. Tekintettel a jelenlegi munkaerőhiányos időkre, tehetek-e valamit, hogy ezt a helyzetet munkaadóként elkerüljem?
Részlet a válaszából: […] ...várandósság nem jelent automatikusan egyet a keresőképtelenséggel. A szülési szabadság kiadásának szabályai alapján (Mt. 127. §) jogilag akár arra is lehetőség van, hogy a nő csak két hét szülési szabadságot vegyen igénybe. Akár az is elképzelhető,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Alapbéremelés elutasítása

Kérdés: Tizenkilencedik éve dolgozom egy 40 fős magáncégnél pénzügyi munkatársként. A munkabéremet éveken keresztül alacsonyan tartották, bár a béremeléseim a cég munkavállalóival azonos mértékűek voltak. Munkámat panasz nélkül elláttam, pluszfeladatokat is elvégezve, gyakran a munkaidőt figyelmen kívül hagyva. Az idei évben a béremelés átlagosan 7,5-8% lesz (a takarítónő is 5%-ot kap). A főnököm 2,7%-ot kíván adni nekem, azzal az indokkal, hogy "túl magas a bérem". A cég forgalma az elmúlt négy évben szinte megduplázódott, a munkám is ezzel arányosan nőtt, míg a termelési részen új dolgozókat vettek fel, a bérem viszont az éves "átlagot" követte. Köteles vagyok-e ezt, a számomra megalázóan alacsony béremelést elfogadni, vagy esetleg van más lehetőségem is?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaszerződésben. Az Mt. ezen túlmenően csak a munkavállaló Mt. 127-132. §-ában meghatározott távollétének (pl. szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, hozzátartozó személyes ápolása céljából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Szabadságkiadás két ünnep között

Kérdés: Cégünknél előre tervezett a szabadságok kiadása, mégis előfordult, hogy a helyi vezető ettől eltért, és a munkavállaló részére a tervben szereplőnél több szabadságot adott ki, így az év végére az ünnepek közötti egységesen kiadandó szabadságra nem maradt elegendő szabadságnapja. Helyesen járunk-e el, ha a hiányzó napra fizetés nélküli szabadságot engedélyezünk, ha a munkavállaló is egyetért ezzel? E napra meg kell téríteni az egynapi egészségügyi szolgáltatási járulékot?
Részlet a válaszából: […] ...történő megállapodás alapján mentesítheti a munkavállalót a munkavégzés alól, vagyis kiadhat számára fizetés nélküli szabadságot [Mt. 43. § (1) bek.; 55. § (1) bek.]. Ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság kiadásával nem ért egyet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Alapbér-kiegészítés – nincs ilyen kötelezettség

Kérdés: Arra vonatkozóan, hogy az Mt. rendelkezései szerint végzett távollétidíj-számítás alapján a munkabérek védelme érdekében a havi alapbér a szabadság miatti távollét következtében lehet-e kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetve a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege, két korábbi kérdésben (1598, illetve 1610) egymásnak ellentmondani látszó válaszokat adtak. A törvényeknek, illetve a jogszabályoknak megfelelően hogyan járunk el helyesen, ha alkalmazzuk a kiegészítést, vagy ha nem?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [Mt. 45. § (1) bek.]. Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabért kell meghatározni [Mt. 136. § (1) bek.]. Elöljáróban: az Olvasó kérdésében említett két írás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.