Kiegyenlítő nap és díjazása

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén előfordulhat olyan eset, hogy a munkavállaló adott héten a heti pihenőnapjain kívül további napokon sem végez munkát, mert a munkáltató nem osztja be munkavégzésre. Az ilyen napok a köznyelvben "kiegyenlítő napnak" vagy "szabadnapnak" minősülnek. Jár-e, és ha igen, milyen díjazás ezekre a napokra? Hogyan vezethetők le az ilyen napokra irányadó szabályok az Mt. rendelkezéseiből?
Részlet a válaszából: […] Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása mellett ingadozik, hogy a munkavállaló egy adott hónapban/héten/napon mennyi munkaidőt teljesít. Ezért a törvény külön szabályozza, hogy ilyen esetben hogyan alakul a munkavállaló díjazása. A szabály lényege: az egyenlőtlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Szabadság kiadása és állásidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Adott egy cég, ahol hétfőtől vasárnapig a következők szerint dolgoznak a recepciós munkavállalók: délelőtt (6-14), délután (14-22), szabadnap, és ez váltakozik egész hónapban. Hárman vannak "forgóban", háromhavi munkaidőkerettel. Amikor szabadságra mennek, mi a helyes eljárás? Például, péntek szabadnapos, szombat és vasárnap munkanap, hétfő szabadnapos. Jól gondoljuk, hogy az egyenlőtlen munkarend miatt ilyenkor kiírható a szabadság szombatra és vasárnapra is? (Ezt nyilván a dolgozó kérte így, miután már megvolt a beosztás. Illetve, amikor tudjuk, hogy egybefüggően több napot lesz távol, akkor valóban visszaáll az 5/2-es munkarend? Nyilván ezekre a hetekre nem osztjuk be, hanem eleve kiírjuk neki a szabadságot (pl. két hét esetén 2x5 nap). Amikor viszont van olyan két hét, amikor a dolgozó, ha be lenne osztva, nem tíz munkanapot dolgozna, hanem csak kilencet, és nem négy, hanem öt szabadnap járna neki, ilyenkor megteheti-e a munkáltató, hogy tíz nap szabadságot ír ki? A recepciósok a havi kötelező óraszámot sem dolgozzák le soha, viszont kifizetésre kerül, mert havibéresek. Erre esetleg van-e valamilyen javaslat? Éves szinten van, aki 12 nappal dolgozott kevesebbet, mint akinek az 5/2-es munkarend szerinti a beosztása.
Részlet a válaszából: […] ...és az ezenfelül kéthetente jelentkező további egy napot, ami ugyan munkanap, de a munkavállaló nincs beosztva (ezt szokták a gyakorlatban szabadnapnak vagy kiegyenlítő napnak nevezni). Szabadságot nem csak arra a napra kell részére kiadni, amikor be volt osztva nyolc órára...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Rendkívüli munkaidők és díjazásuk

Kérdés: Az egyik olvasói kérdésre adott válasszal (2238.) kapcsolatban lenne kérdésem. Ha a második esetet nézzük, amit Önök válaszoltak, hogy a munkáltató eleve több munkaidőt osztott be a dolgozónak, még úgy is, hogy emiatt kevesebb szabadnapot kapott, akkor jól értelmezem az Önök válaszát, hogy a kettő hiányzó szabadnapra 100%-os bérpótlék jár, és a 44 óra túlórából levonjuk a 2 x 8 órát, akkor a fennmaradó óraszámra 50%-os pótlék jár? A kérdésből nem derült ki, hogy mennyi óra volt a pihenőnapi munkavégzés, ezért ha például valaki nyolcórás munkaviszonyos, akkor 16 óra elszámolása után a fennmaradó 28 órára 50% bérpótlékot kell adni?
Részlet a válaszából: […] Röviden összefoglalva az eredeti kérdést: egy munkavállaló a háromhavi munkaidőkeret alatt összesen 44 beosztástól eltérő túlórát teljesített, amit havonta el is számoltak neki. Ezenfelül az előírtnál kettővel kevesebb heti pihenőnapot kapott. Ebben az esetben az alábbi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 27.

Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként

Kérdés: Bevett szokás cégünknél, hogy a fizikai alkalmazottak néha egy-egy órával többet dolgoznak a napi 8 óránál. Ekkor ezt a műszakis kolléga összeírja, és ha a munkavállalónak van 8 óra többlete, akkor azt "lecsúsztatják". Az Mt. 143. §-a szerint a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként szabad­időt is lehet biztosítani. De ha jól értelmezem, akkor ezt vagy a munkaszerződésben, vagy egy különmegállapodásban rögzíteni kell, s a szabadnapot az elrendelt munkavégzést követő hónap végéig ki kell adni. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] Valóban lehet szabadidővel kompenzálni a rendkívüli munkaidőt. Ennek legalább a rendkívüli munkaidő, illetve (ügyelet esetén) a végzett munka mértékével egyező tartamúnak kell lennie, és erre a szabadidőre az alapbér időarányos része jár a munkavállalónak. További...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.

Díjazási szabályok megszakítás nélküli munkarend esetén

Kérdés: Cégünk műanyag-alapanyag gyártásával foglalkozik. A termelés teljesen folytonosan történik, a munkavállalók 6+2 munkarendben dolgoznak a következő beosztás szerint: két munkanap 06-14.30-ig délelőttös műszakban, két munkanap 14-22.30-ig délutános műszakban, két munkanap 22-06.30-ig éjszakás műszakban. Dupla bér jár, ha fizetett ünnepen a munkavállaló munkarendjének megfelelően dolgozik? Milyen díjazás jár, ha a fizetett ünnep a szabadnapra vagy hétvégére esik? Vannak olyan időszakok, amikor az üzem leáll. Pl. most a május hónapot ötödikével indítottuk, ezért a munkavállalók nem dolgoztak. Május 1-jére kell számfejteni a fizetett ünnepet?
Részlet a válaszából: […] ...lenne a munkavállalónak.Tehát ha a munkavállalónak a munkaidő-beosztása alapján a munkaszüneti napraesik a heti pihenőnapja (vagy a szabadnapja), függetlenül attól, hogy ezhétvége-e, vagy sem, nem jár számára díjazás, mivel ez a nap nem tekinthető"munkaszüneti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.