6 talált cikk a vezető , munkaidő , munkaszerződés , szabályzat kifejezésre

Kérdés: Varrónő vagyok egy német tulajdonban lévő varrodában. A kötelező béremelés kapcsán a munkáltató bejelentette, hogy nekünk ezt ki kell termelni, ezért bizonyos intézkedéseket vezetett be. Például elvette az étkezési utalványt, lefaragta a munkaközi szünetet. Próbáltunk tiltakozni a csoportvezetőkön keresztül, de sajnos eredménytelenül. Ezért, hogy egyáltalán szóba álljanak velünk, az egyik reggel nem álltunk egyöntetűen munkába (nem haladta meg a két óra hosszát). Azt mondták, amiért megkárosítottuk a céget, kollektív fegyelmit kapunk, ha nem mondjuk meg, kik voltak a felbujtók, és pénzbírsággal is fenyegetőztek. Megtehetik ezt?

Kérdés: Lehet-e még autószerelő szakmában másodállást kiváltani és milyen feltételekkel?

Kérdés: A dolgozók irányításával megbízott felső vezetők jövedelmét szeretnénk megbontani két részre. Az egyik rész a fix munkabérük (nem órabér és nem is teljesítménybér), a másik pedig olyan rész (a munkabér kb. 10%-a), amit a rájuk bízott feladatok elkészültségének függvényében kapnának meg. A lényeg, hogy olyan része legyen a jövedelmüknek, amit bármikor megvonhatunk, és újra adhatunk úgy, hogy megfeleljünk az Mt.-nek is. Ezt a 10%-ot milyen jogcímen adhatjuk a dolgozóinknak, és ezt miként szerepeltessük a munkaszerződésükben?

Kérdés: A kft.-ben az ügyvezető eseti megbízást adott egyes szakterületi vezetőknek arra, hogy szabadság miatti távolléte alatt helyettesítsék, helyette aláírjanak. Ezek a vezetők vezető állású munkavállalónak bizonyulnak-e? Ha igen, lehet-e ez átmeneti időre szóló, és melyek ezek következményei? A cég szervezeti és működési szabályzata erről a kérdésről nem rendelkezik.

Kérdés: A munkáltató költségtakarékosság miatt úgy döntött, hogy az üzem területén elhullott madártetemek, illetve a guanó összegyűjtésével és eltakarításával kapcsolatos feladatokat a jövőben nem külső vállalkozóval végezteti el, hanem a munkavállalók igénybevételével oldja meg. Ezt a lehetőséget a biológiai kockázatok értékelésével, illetve az egészségvédelemmel foglalkozó munkáltatói szabályzat is rögzíti. A szabályzatban az is olvasható, hogy H5N1 madárinfluenza elleni védőoltás minden érintett munkavállalónak a soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat során fel lett kínálva, amelyet a munkavállalók aláírásukkal igazoltak. A munkavállalók munkaköri leírásában található záradék értelmében a munkavállaló a felettese utasítása alapján köteles további olyan feladatokat is teljesíteni, mely ismeretei és felkészültsége alapján tőle elvárható. Álláspontunk szerint e rendelkezés több ponton kifogásolható, ugyanis abból nem derül ki, hogy milyen beosztású vezetők, milyen jogalapon rendelhetik el a fenti feladatot, illetve a munkavállalók mely munkakörökből "csoportosíthatók át" ilyen munkavégzésre. A munkáltató szerint, mivel a záradék korlátlan felhatalmazást ad a munkahelyi vezetőnek, a fent idézett munkavégzés jogszerűen nem kifogásolható. Jogszerű-e a munkáltató eljárása, különös tekintettel a munkaköri leírásra? Elvileg bármely munkavállaló kötelezhető-e ezen feladatokra, ha a szükséges védőfelszerelést megkapja? Köteles-e a munkavállaló az ilyen munkáltatói utasítást a munkaköri leírás záradékára történő hivatkozás alapján korlátlanul teljesíteni? A munkavállalók nagy többsége egy vagy több szakmával rendelkező kvalifikált szakmunkás. Fizikai munkakörökben nem ritka a középfokú vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló. A hatályos Mt. már nem tartalmaz olyan korlátozó intézkedéseket, mint a hatályon kívül helyezett korábbi Mt. 83/A. §-ának (2) bekezdése, ennek ellenére azonban meggyőződésünk, hogy a munkáltató eljárása aggályos.

Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?