Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága

Kérdés:

Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?

Részlet a válaszából: […] ...meghatározottakon felüli bérelemeket egyoldalú kötelezettségvállalásként nyújthatja [Mt. 16. § (1) bek.]. Ezt a munkáltató belső szabályzat útján vagy egyoldalúan kialakított gyakorlat érvényesítésével is megteheti [Mt. 17. § (1) bek.]. A dokumentált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 8.

Egyenlő bér elve – saját munkavállaló és az iskolaszövetkezeti diák esetében

Kérdés: Sérül-e az egyenlő munkáért egyenlő bér elve az alábbi esetben? Egy kiskereskedelmi hálózatnál, szakképesítést nem igénylő munkakör ugyanazon feladatait párhuzamosan több munkavállaló is ellátja. A munkavállalók között saját alkalmazottak és iskolaszövetkezeteken keresztül foglalkoztatott nappali tagozatos diák hallgatók is megtalálhatók. A munkáltató különbséget tehet-e a saját alkalmazottak órabére, illetve az iskolaszövetkezeten keresztül foglalkoztatottak órabére között? Jelen esetben eltérő (nem homogén) munkavállalói csoportokról beszélhetünk? Amennyiben igen, ez alapot ad a munkabérben való különbségtételre?
Részlet a válaszából: […] ...15 nappal köteles kikérni az üzemi tanács véleményét a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések és szabályzatok tervezetéről. Ilyen munkáltatói intézkedésnek minősül különösen a munka díjazása elveinek meghatározása, valamint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Étkezési jegy késedelmes fizetése

Kérdés: Munkavállalóinknak havonta 10 000 Ft étkezési jegyet biztosítunk. Adminisztratív problémák miatt előfordul, hogy a borítékokat nem tudjuk átadni a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig, hanem csak pár napos késéssel. Milyen szankciókra kell számítanunk emiatt?
Részlet a válaszából: […] ...valamilyen megállapodáson (kollektív szerződés, munkaszerződés) vagy a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalásán (pl. juttatási szabályzat) alapul, és e dokumentumok előírnak az étkezési jegy fizetésére határidőt, ahhoz a munkáltató kötve van. Előbbi esetekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás jogkövetkezményei

Kérdés: Munkavállalói rendkívüli felmondással éltem múlt héten. Indokaim az alábbiak voltak: Indokolatlan és jogtalan a hónapról hónapra történő mozgóbér-megvonás (fizetett szabadság miatt, állatelhullás miatt) és a fizetetlen túlóra 3 éven át. Munkaköri leírástól eltérő, több ember munkakörét felölelő feladatok ellátása miatt teljesíthetetlen elvárások voltak velem szemben. Feladatköröm emelése arányában bérem folyamatos csökkenést mutatott. A vezetők olyan határidős feladatokat tűztek ki, melyek teljesítése jelenlegi feladataim mellett, illetve 8 órában nem voltak megvalósíthatók. A munkáltató köteles-e írásban nyilatkozni a felmondásomra, vagy a munkaviszonyom megszüntetésével automatikusan tudomásul veszi azt? Lehetnek-e hátrányos jogkövetkezményei a rendkívüli felmondásomnak? A mozgó bérre milyen szabályok vonatkoznak, megvonhatja azt önkényesen a munkáltató? A munkaszerződésben alapbért, valamint teljesítménybért rögzítettek, az utóbbit a munkáltató határozza meg a termelés százalékához viszonyítva.
Részlet a válaszából: […] ...teljesítménykövetelmény alapján illeti meg [Mt. 137. § (2) bek.]. A követelményeket a munkáltató előre határozza meg, általában szabályzatban vagy magában a munkaszerződésben. Amennyiben a teljesítménybér mellett az alapbér megfelel a jogszabályokban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.

Gyermekgondozási szabadságról visszatérés és a munkáltatói fogadtatás

Kérdés: Egy nagyvállalatnál dolgozom. Még gyakornokként tanulmányi szerződést kötöttem a munkáltatóval szakirányú egyetemi végzettség megszerzésére. A szerződésben rögzített tanulmányok elvégzése után, részben GYES alatt saját döntésem alapján szakirányú PhD-képzésen is rész vettem. Időközben két gyermekem született. Nemrégiben úgy határoztam, hogy visszatérek dolgozni, álláspontom szerint azonban a munkáltatóm ezt meg akarta akadályozni, és szerintem több esetben visszaélt a jogaival, pl. a 2 éves, kisebbik gyermekem bölcsődei felvételéhez a munkáltatói igazolást nem akarta kiadni; írásban arról tájékoztatott, hogy nem tud a végzettségemnek megfelelő munkát biztosítani, ugyanakkor tudomásom van arról, hogy számos, alacsonyabb végzettségű munkavállalót vettek fel. Ezt követően, vélhetően a GYES melletti munkavégzés adta védettségem miatt, alacsony bérezéssel mégis foglalkoztatott, és olyan információk is eljutottak hozzám, hogy az elsők között meg fognak válni tőlem, amint tehetik. A vállalat kollektív szerződésében meghatározottakkal szemben alacsonyabb pozícióba soroltak be, és alacsonyabb fizetést kapok az ott leírtaknál. Tudomásom szerint, minden hasonló helyzetben lévő munkavállalóhoz így viszonyul a munkáltató. Jogosan jár el velem, illetve a hasonló helyzetben lévő munkavállalókkal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...járel. Ennek jogi megítéléséhez, ahogyan fentebb felhívtuk rá a figyelmet, akonkrét munkaviszonyra vonatkozó szerződések, munkáltatói szabályzatok ismeretelenne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Bércsökkentés – mint szankció?

Kérdés: Munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a munkáltató csökkentheti-e a dolgozó munkabérét, ha a munkavállaló hibásan végezte a munkáját? Milyen egyéb szankcióval élhet a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A rendkívüli ("fegyelmi", azonnali hatályú) felmondás az alegsúlyosabb jogkövetkezmény, ami az Mt. 96. §-a alapján a munkáltató általakkor alkalmazható, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényegeskötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Kötelező nyelvi képzés – előírható-e a munkavállalóknak?

Kérdés: Kötelezhetem-e a munkavállalóimat arra a nyelvi képzésre, amit a cégem munkaidőben a telephelyén biztosítana? Görögországi érdekeltségünkre tekintettel szeretném, ha 10-15 munkavállaló elsajátítaná a görög nyelvet, azonban tisztában vagyok a nyelv nehézségeivel (pl. más betűk). Hol kell előírnom a kötelező képzést (a munkaköri leírásban, a munkaügyi szabályzatban stb.)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 103. § (4) bekezdése alapján a munkavállaló -munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles a munkáltató általkijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákatletenni, kivéve ha ez személyi vagy családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.