4 talált cikk a gyermek , munkavégzési kötelezettség , távollét , szülési szabadság kifejezésre

Kérdés: A gyermeke gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalónk helyettesítésére felvettünk egy kollégát azzal, hogy a munkaviszonya a helyettesített személy fizetés nélküli szabadságának lejártát követően azon a napon szűnik meg, amikor munkába áll. A helyettesített munkavállalónk azt tervezi, hogy a fizetés nélküli szabadság lejártát követően előbb a felhalmozott szabadsága kiadását kéri. Jelezte azonban azt is, hogy újból gyermeket vár, így nem fog tudni dolgozni ezt követően sem, mivel előbb szülési szabadságot, majd ismételten fizetés nélküli szabadságot kíván igénybe venni. Ilyen esetben megszűnik-e a helyettesítő munkavállaló munkaviszonya? Ha igen, mit kell tennünk, hogy a továbbiakban is helyettesítőként foglalkoztathassuk?

Kérdés: Egyik munkavállalónk szült, a helyettesítésére határozott idejű szerződéssel vettünk fel kollégát. A szerződésben úgy állapodtunk meg, hogy a helyettesítendő munkavállaló távollétének – így szülési szabadsága, gyermeke gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsága – idejére jön létre a jogviszony, és a helyettesítendő munkavállaló fizetés nélküli szabadságát követő munkába állásának napján szűnik meg. A munkavállalónk egy hónap múlva visszajön, megszünteti a fizetés nélküli szabadságát, viszont utána rögtön a felgyűlt rendes szabadságát fogja tölteni. Mikor szűnik meg a helyettesítő kolléga munkaviszonya, a szabadság első napján vagy a szabadság letelte utáni munkába állás napján?

Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?

Kérdés: Egyik telephelyünkön rendszeressé vált, hogy a kollégák elkérik magukat munkaidőben, és ekkor intézik hivatali ügyeiket, vagy a gyermekek iskolájába, óvodájába sietnek fogadóórára. Erre az időre fizetés nélküli szabadságot írunk ki nekik, de ez nem tűnik elég visszatartó erőnek. Megtilthatjuk-e ezeket az eltávozásokat, és mondhatjuk-e, hogy ezeket a teendőiket intézzék a szabadságuk alatt?