6 talált cikk a Pihenőnap , munkavállaló , díjazás , munkáltató , új Mt. , munkaidőkeret , munkaszüneti nap , munkanap , munkabér , rendkívüli munkavégzés kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: A telepen a vezetők kötetlen munkarendben dolgoznak, havi díjas besorolással. A munkaidő-beosztásuk szintén három nap 11 órás munkaidő után három nap pihenőnap következik. Így ők is 15 napot és 165 órát dolgoztak áprilisban. Az április havi kötelező munkaórák száma 160 óra, és két munkaszüneti nap 16 óra, összesen 176 óra. Munkabére 300 000 Ft/hó alapbér esetén: Két munkaszüneti napra: 2 × 300 000/22 = 2 × 13 636 Ft. Ledolgozott 165 óra munkaidőre: 300 000/17 × 165 = 281 250 Ft. Munkaszüneti napon végzett munkára a kötetlen munkarend miatt nem jár pótlék. Munkaidőkereten felüli 5 óra rendkívüli munka 100%-os pótléka 300 000/174 × 5 óra = 8621 Ft. A szabadságot és a betegszabadságot náluk is órában kell nyilvántartani, és 11 órával kiadni a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra?

Kérdés: Egy órabéres dolgozó műszakja 2017. október 23-án 17:50-től 5:50-ig tartott volna, de a fizetett ünnep miatt nem kellett munkát végeznie. A munkáltató az eredeti beosztástól eltérve behívta rendkívüli munkavégzésre, helyette másik pihenőnapot nem adott. A munkaidő 2017. október 23-án 23:59-től október 24. 06:02-ig tartott. Milyen pótlékok járnak erre az időszakra? Kell-e fizetett ünnepre távolléti díjat elszámolni a dolgozónak, és ha igen, hány órára?

Kérdés: Napi 24 órában termelő-összeszerelő üzemünkben elrendelhetnénk-e munkavégzést munkaszüneti napra, amennyiben a munkavállaló elő­írt műszakja e napra esik? Vagy egyáltalán nem lehet beosztani, és fizetett ünnepet kell neki adni? Amennyiben dolgozhat, mit kell neki elszámolni?

Kérdés: Munkaidőkeretben, megszakítás nélküli munkarendben, órabéresként dolgozik a munkavállaló. Ilyenkor a munkaszüneti napot hogyan kell figyelembe venni? Mikor jár távolléti díj?
1. Ha a dolgozók egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, például március hóban, és a hónap minden munkanapján munkát végeznek, azaz ledolgozzák a havi 160 órát, valamint ezenfelül a munkaszüneti napon (március 15.) még további 8 órát is, akkor ez a plusz 8 óra már rendkívüli munka­időnek minősül? A teljesítendő munkaidő csak 160 óra lehet? Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Mivel március 15. péntek volt, emiatt figyelmen kívül kellene hagyni az ünnepet, és csak 160 órát lehet előirányozni rendes munkaidőként?
2. Az Mt. alapján az óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre távolléti díj jár, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. Tehát csak akkor kell kapnia a munkavállalónak távolléti díjat, ha órabéres, és márciusban 20 napot ledolgozott, 160 órát, és otthon van 15-én (8 óra távollét)? Vagy nem jár neki semmi távolléti díj abban az esetben, ha a munkáltatója előírt neki 21 nap munkanapot, és ő ledolgozta a 168 órát kevesebb mint 21 nap alatt, napi 12 óra munkával, és március 15-én a pihenőnapját tölti otthon? Neki is jár ilyen esetben minimum 11 szabadnap (10 szabadnap + 1 ünnep), mint annak, aki hétfőtől péntekig dolgozik?

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató a munkaszüneti napok elszámolásakor az alábbi esetekben? A munkaidőkeretben, beosztás szerint dolgozó munkavállaló 23 napot dolgozott, azaz május 1-jén és pünkösdhétfőn is munkát végzett. Neki a munkáltató kifizeti a havi munkabérét és még két napra járó bért. Annak az alkalmazottnak, aki 21 napot dolgozott, és a 2 fizetett ünnepen nem végzett munkát, de a 21 munkanapban május 27-én, pünkösdvasárnap is dolgozott, a havi bérét fizeti ki. A munkáltató állattenyésztést folytat. Munkajogi tájékoztatás alapján akkor fizet ünnepi pótlékot, ha a hétköznapra eső fizetett ünnepen dolgozik az alkalmazott, ha vasárnapra esik a fizetett ünnep, és ezen a napon dolgozik az alkalmazott, akkor nem számol többet a havi alapbérnél.

Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartású közművelődési központ, amely vasárnap nem tart nyitva. 1. A művelődésszervezőket a munkaszüneti napokon, gyermeknapon végzett munkájukért milyen díjazás illeti meg? Ez a rendkívüli munkavégzés kategóriája-e, azaz egynapi illetményük+100 százalékos pótlék jár, vagyis ténylegesen két napra járó illetményt kell fizetnünk? Módosul-e a díjazás, ha vasárnapra esik az ünnepnap, illetve a rendezvény? A munkáltató megállapíthat-e ezekre a napokra átalányt, és az mennyiben térhet el az Mt.-ben leírt díjazás mértékétől? 2. A központnak van egy emlékháza, amelyben egy gyűjteménykezelő dolgozik. Szakmai feladatán túlmenően más, a munkaköri leírásába nem tartozó feladatokat is ellát. A munkakörébe nem tartozó feladatokra (karbantartás, takarítás fűnyírás stb.) megállapítható-e díjazás? Ha igen, annak mi az alapja, a munkáltató megállapíthat-e erre átalányt, pótlékot?