Hétvégi rendkívüli munkaidő és a távolléti díj számítása

Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
Részlet a válaszából: […] ...nem történt, távolléti díjként az alapbért kell figyelembe venni [Mt. 152. § (1) bek.].Az idézett szabályból megállapítható: a rendkívüli munkaidőért járó díjazást csak akkor kell figyelembe venni, ha azt pótlékátalány (Mt. 145. §) formájában határozta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.

Ügyelet elrendelése és díjazása

Kérdés: Egy informatikai technikus dolgozónak elrendelhetünk-e ügyeletet, vagy a munkaköre miatt csak készenlétet? Beleszámít-e ez az idő a rendkívüli munkaidő éves keretébe? Az adott munkavállaló havi alapbére után az ügyeleti díja (40%) 134 000 Ft lenne. Megállapodhatunk abban, hogy ezt egy összegben megkapja minden hónapban?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató az egy hónapban átlagosan elrendelt ügyeleti órák számát veszi hozzá alapul (nem a teljes havi alapbér 40%-át).Az ügyelet rendkívüli munkaidőnek minősül, függetlenül attól, hogy az ügyelet alatt mennyi tényleges munkavégzés történik, és az teljes...etén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.

Készenlét alatti munkavégzés

Kérdés: A munkavállalónkat normál munkaidő-beosztásban hétfőtől péntekig 6-14 óráig foglalkoztatjuk, a 20 perc munkaközi szünet része a munkaidőnek. Készenlétet rendelünk el a munkavállalónak. Ha a készenlét alatt munkát végez, az Mt. 99. §-ában meghatározott napi 12 órás, heti 48 órás munkaidő-maximumot be kell tartani? A készenlét idejét az éves rendkívüli munkaidő 250 órás keretébe bele kell számítani? Munkavégzés esetén megkapja a ledolgozott időre járó munkabérét és a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot. A munkavégzés időtartamára csak a 20%, vagy a munkavégzés időpontjától függő bérpótlék is jár? Például éjszakai pótlék esetén 20+15% bérpótlékot kell fizetni? Ha egy hétközi napon 18-21 óráig munkát végez, akkor a 30% bérpótlék nem jár, mert az Mt. 141. §-ában foglal­taknak nem felel meg?
Részlet a válaszából: […] ...csak abban a részében, amikor tényleges munkavégzésre is sor kerül. Ez viszont minden esetben a beosztástól eltérő munkavégzés, így rendkívüli munkaidőnek minősül (Mt. 107. §). A készenlét ideje alatt elrendelt tényleges munkavégzés ideje beszámít a beosztás.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 15.

Ügyelet – a rendelkezésre állás és a munkavégzés díjazása

Kérdés: Ügyelet alatt hogyan kell pótlékot fizetni? Az ügyelet teljes tartamára, ha jól gondolom, nem jár a munkavállaló alapbére, csak a pótlék. Mi a helyzet akkor, ha az ügyelet alatt munkavégzés történik? Kell alapbért kifizetni akkor, ha a nem mérhető munkavégzés alatt 50%-os pótlékot állapítunk meg, vagy itt is elég csak a pótlék megfizetése?
Részlet a válaszából: […] ...az Mt. 140-143. §-aiban foglalt feltételek fennállásakor jár a vasárnapi, illetve a munkaszüneti napi, valamint a műszak-, illetve a rendkívüli munkaidőért, illetőleg az éjszakai munkavégzésért biztosított bérpótlék. Az Mt. 144. §-ának (3) bekezdése alapján...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Rendkívüli munkaidőért járó pótlék figyelembevétele a távolléti díjban

Kérdés: Mely esetekben kell az új Mt. szerinti távolléti díj számításánál a túlórapótlékot figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...pótlékot, illetve készenléti pótlékot és az ügyeleti pótlékot kell figyelembe venni [Mt. 151. § (2)–(3) bek.]. Ezért a rendkívüli munkaidő ellenértékeként kifizetésre kerülő bérpótlékot (Mt. 143. §) a távolléti díj számítása során, a törvény....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...időszakban átlagosan legalább havi 96 óra tartamú ügyeletet vagy készenlétet rendelt el. Ilyen esetben a munkaszüneti napi, vasárnapi és rendkívüli munka­időért járó pótlékot nem kell figyelembe venni a távolléti díj számításánál, akkor sem, ha ezek egyébként.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.