37 cikk rendezése:
11. cikk / 37 Közalkalmazott magasabb vezető rendkívüli munkájának ellenértéke
Kérdés: A közalkalmazott, aki magasabb vezető (óvodavezető), jelezte írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy jelentős többletmunkát végzett az év során, ezért kéri, hogy szabadidőként ezt az indokoltan túldolgozott munkaidőt "lecsúsztathassa". Hivatkozik az Mt. 143. §-ára. Nevezett részére túlmunka elrendelésére nem került sor. Lehet-e túlmunkát elrendelni részére egyáltalán, illetve esetében kell-e biztosítani a túlmunkáért járó szabadidőt?
12. cikk / 37 Munkaidőkereten felül végzett munka
Kérdés: A munkáltató 2 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, és gazdasági érdekei miatt folyamatosan, hetente 6-7 munkanapra hirdet ki beosztott munkaidőt, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályait alkalmazva, naponta 8, illetve 12 órára. Mindezt úgy, hogy előre tudja, az általános munkarend szerinti munkaórák felett képződött többletmunkaidőt nem fogja tudni pihenőidőben visszaadni a munkaidőkeret végéig. A munkaidőkeret végén így a többletidőtartamot 50%-os pótlékkal fizetve szabályosnak tekinthető-e ez az eljárás? Felvetődhet-e a joggal való visszaélés esete, mivel a munkáltató láthatóan csak a pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőre vonatkozó pótlékok kifizetésének elkerülése miatt osztotta be előre normál munkanapra a hétvégéket?
13. cikk / 37 Rendkívüli munkaidők és díjazásuk
Kérdés: Az egyik olvasói kérdésre adott válasszal (2238.) kapcsolatban lenne kérdésem. Ha a második esetet nézzük, amit Önök válaszoltak, hogy a munkáltató eleve több munkaidőt osztott be a dolgozónak, még úgy is, hogy emiatt kevesebb szabadnapot kapott, akkor jól értelmezem az Önök válaszát, hogy a kettő hiányzó szabadnapra 100%-os bérpótlék jár, és a 44 óra túlórából levonjuk a 2 x 8 órát, akkor a fennmaradó óraszámra 50%-os pótlék jár? A kérdésből nem derült ki, hogy mennyi óra volt a pihenőnapi munkavégzés, ezért ha például valaki nyolcórás munkaviszonyos, akkor 16 óra elszámolása után a fennmaradó 28 órára 50% bérpótlékot kell adni?
14. cikk / 37 Heti pihenőnapok kiadása munkaidőkeretben
Kérdés: Egy munkaidőkeretet alkalmazó termelővállalat 6 havi munkaidőkeret alkalmazásakor hétfőtől szombatig terjedő munkarendet ad ki 3 hétre. Tehát nem teljesül a heti 2 szabadnap. Ilyen esetre igaz-e az a megállapítás, hogy a szabadnapra elrendelt munkavégzésre a tárgyhónapot követően ki kell fizetni a 100% bérpótlékot? Nem kell megvárni vele a munkaidőkeret utolsó hónapját? Ilyenkor is az a fő szabály, hogy a munkavállaló heti két szabadnapra jogosult? Természetesen a munkaidőkeret utolsó hónapjában kiderül, hogy kell-e fizetni további rendkívüli munkavégzésre díjazást.
15. cikk / 37 Kétféle túlóra-elszámolás
Kérdés: A munkavállaló háromhavi munkaidőkeretben dolgozik, amely alatt decemberben 20, januárban 8, februárban 16 túlórája keletkezett. Decemberben a nyolc pihenőnap helyett csak hat volt, ezért a munkaidőkeret végére van 44 túlórája és mínusz két pihenőnapja. Ha a két pihenőnapon végzett munkát kifizetjük 100%-os pótlékkal, akkor azt a 44 túlórából levonhatjuk? Azaz szabályos-e, ha fizetünk 16 órát 100%-osan és 28 órát 50%-osan? Vagy a 44 kereten felüli órát is ki kell fizetnünk 50%-osan és mellette a 16 órát 100%-osan?
16. cikk / 37 Bérpótlékok munkaszüneti vagy vasárnapi, illetve rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén
Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetében, ha a közalkalmazott megszakítás nélküli munkarendben (havibéres, 24/72) foglalkoztatott, és munkaszüneti napon
– -a beosztása szerint munkát végzett, akkor a havibéren felül jár-e az alapbér arányos része és a 100%-os munkaszüneti pótlék, vagy csak a 100%-os pótlék?
– -amennyiben beosztásától eltérően, heti pihenőnapján végezett munkát, akkor a havibéren felül az alapbér arányos része, és a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért 100%-os fizetett munkaszüneti pótlék jár?
Rendkívüli munkaidőben, napi munkaidőn, munkaidőkereten, elszámolási időszakon felüli, illetve a heti pihenőnapon végzett munkáért járó pótlékok (50%, 100%) helyett kiadott szabadidő esetében a havibéren felül:
– -az alapbér arányos része és az 50%-os pótlék helyett szabadidő,
– -az alapbér arányos része és a 100%-os pótlék helyett szabadidő és 50%-os pótlék jár?
Megfelelő-e az az eljárás, hogy alapbér helyett szabadidő és a megfelelő pótlék kerül kifizetésre? Vasárnapi pótlék (készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak) esetében a havibéren felül is az alapbér arányos része és az 50%-os pótlék jár, vagy csak a pótlék, illetve az alapbér arányos része helyett adható-e ki szabadidő és az 50%-os pótlék?
– -a beosztása szerint munkát végzett, akkor a havibéren felül jár-e az alapbér arányos része és a 100%-os munkaszüneti pótlék, vagy csak a 100%-os pótlék?
– -amennyiben beosztásától eltérően, heti pihenőnapján végezett munkát, akkor a havibéren felül az alapbér arányos része, és a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért 100%-os fizetett munkaszüneti pótlék jár?
Rendkívüli munkaidőben, napi munkaidőn, munkaidőkereten, elszámolási időszakon felüli, illetve a heti pihenőnapon végzett munkáért járó pótlékok (50%, 100%) helyett kiadott szabadidő esetében a havibéren felül:
– -az alapbér arányos része és az 50%-os pótlék helyett szabadidő,
– -az alapbér arányos része és a 100%-os pótlék helyett szabadidő és 50%-os pótlék jár?
Megfelelő-e az az eljárás, hogy alapbér helyett szabadidő és a megfelelő pótlék kerül kifizetésre? Vasárnapi pótlék (készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak) esetében a havibéren felül is az alapbér arányos része és az 50%-os pótlék jár, vagy csak a pótlék, illetve az alapbér arányos része helyett adható-e ki szabadidő és az 50%-os pótlék?
17. cikk / 37 Rendkívüli munkavégzés elszámolása rugalmas munkaidő-beosztás esetén
Kérdés: Rugalmas munkaidő-beosztást alkalmazunk, 9-16 óráig tart a törzsidő, 8-9-ig, illetve 16-18 óráig a peremidő. A havi munkaidő-elszámolás a munkaidő-nyilvántartás alapján történik. Kizárólag a havi munkaidőkeret felett fizetünk pótlékot. Kérdésünk: akkor is járhatunk-e így el, ha a munkavállaló nem dolgozta le a kötelező munkaidőt, a túlóra pedig pihenőnapra volt elrendelve?
18. cikk / 37 Rendkívüli munkaidő ellenértéke
Kérdés: A 2013. május 21-i kiadványuk 1663. számú jogesetével kapcsolatban szakmai észrevételt teszek. Már a címével is problémám van, mert az úgy szól, hogy "Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként". Mind a régi Mt., mind az új Mt. a rendkívüli munkavégzés tekintetében egyértelműen rögzíti, hogy a rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, vagy a munkaidőkereten felüli munkavégzés ideje (Mt. 107. §). A cím viszont azt sugallja, mintha a kérdező munkaidőkeretben történő munkavégzést említene, mert az ott alkalmazott ún. egyenlőtlen munkaidőnél alkalmazható a kiegyenlítési szabály. Önök azt a választ adják, hogy a rendkívüli munkaidőt lehet szabadidővel kompenzálni. Ezzel a megállapítással nem értek egyet, mert megítélésem szerint a rendkívüli munkaidőben végzett munkát minden esetben ki kell fizetni, és a felek kizárólag a rendkívüli munkaidőhöz rendelt pótlék tekintetében köthetnek egyezséget. Az Mt. 143. §-a ezt a szabályt tételesen rögzíti, nevezetesen, a munkavállalónak 50% bérpótlék vagy szabadidő jár a rendkívüli munkaidőben végzett munka esetén. Az Mt. azt is kógens módon rögzíti, hogy a szabadidő nem lehet kevesebb, mint az elrendelt rendkívüli munkaidő.
Az említett jogesetben tárgyi tévedés van, és az Önök indoklásában a rendkívüli munkaidő és a munkaidőkeret fogalma összemosódik. Hangsúlyozni kívánom, hogy mint gyakorló szakszervezeti elnök számos esetben találkozom olyan munkáltatói felfogással is, amely egybeesik az Önök véleményével. Valamilyen módon a gyakorlatban keverednek a rendkívüli munkaidő kiegyenlítésének tételes szabályai. Egy példán keresztül szeretném álláspontomat erősíteni. A munkavállaló órabére 1000 Ft, a munkanapon végzett túlmunka 4 óra. A díjazás tekintetében a munkavállaló vagy 4 x 1000 Ft munkabérre + 4 x 500 Ft túlmunkapótlékra = 6000 Ft díjazásra jogosult, vagy az én álláspontom szerint 4 x 1000 Ft munkabérre és 4 óra időtartamú szabadidőre jogosult, amely ellenértéke 4000 Ft. Ezt azért kell kifizetni, mert ha ez nem így történne, akkor az adott hónapban a tárgyhavi munkaidőből 4 óra hiányozna a munkavállaló ledolgozott idejéből. Az Önök álláspontja szerint a munkavállaló a 4 óra túlmunkáért, amelynek a fentiekben kifejtett álláspontom szerint 6000 Ft az értéke, mindössze 4 órának megfelelő szabadidőt kapna, amely a fenti példa alapján 4000 Ft mértékű.
Az említett jogesetben tárgyi tévedés van, és az Önök indoklásában a rendkívüli munkaidő és a munkaidőkeret fogalma összemosódik. Hangsúlyozni kívánom, hogy mint gyakorló szakszervezeti elnök számos esetben találkozom olyan munkáltatói felfogással is, amely egybeesik az Önök véleményével. Valamilyen módon a gyakorlatban keverednek a rendkívüli munkaidő kiegyenlítésének tételes szabályai. Egy példán keresztül szeretném álláspontomat erősíteni. A munkavállaló órabére 1000 Ft, a munkanapon végzett túlmunka 4 óra. A díjazás tekintetében a munkavállaló vagy 4 x 1000 Ft munkabérre + 4 x 500 Ft túlmunkapótlékra = 6000 Ft díjazásra jogosult, vagy az én álláspontom szerint 4 x 1000 Ft munkabérre és 4 óra időtartamú szabadidőre jogosult, amely ellenértéke 4000 Ft. Ezt azért kell kifizetni, mert ha ez nem így történne, akkor az adott hónapban a tárgyhavi munkaidőből 4 óra hiányozna a munkavállaló ledolgozott idejéből. Az Önök álláspontja szerint a munkavállaló a 4 óra túlmunkáért, amelynek a fentiekben kifejtett álláspontom szerint 6000 Ft az értéke, mindössze 4 órának megfelelő szabadidőt kapna, amely a fenti példa alapján 4000 Ft mértékű.
19. cikk / 37 Rendkívüli munkavégzés díjazása és szabadidő biztosítása
Kérdés: Az Mt. 147. §-ának (2) bekezdése alapján a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén adandó pótlék helyett a munkáltató előírhatja, hogy szabadidő jár. Egyik munkavállalónk úgy gondolja, hogy a rendkívüli munka ellenértéke a rendes munkabérből, azaz a havi személyi alapbér alapján megállapítható túlóraalapból, valamint az 50%-os vagy 100%-os pótlékból, vagy az ezek helyett adható szabadidőből áll. Ennek következtében – szerinte –, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a pótlék helyett szabadidőt biztosít a munkavállaló számára, ettől függetlenül a rendkívüli munkavégzés időtartamára, valamint a szabadidő időtartamára is ki kell fizetnie a munkáltatónak a kiszámított órák alapján az alapot. Tehát ha például 2 órát dolgozott rendkívüli munkavégzéssel a munkavállaló, és ezért 2 óra szabadidőt kapott, akkor – a munkavállalónk szerint – a bérszámfejtéskor azt kell látnia a munkabérjegyzéken, hogy 2 órára eső személyi alapbérrel többet számfejtettünk neki. Szerintünk azonban ez az okfejtés hibás, mert a szabadidő az óraszámra jár, és nem úgy kell tekinteni, hogy csak a pótlékot váltja meg a munkáltató. Kérem, segítsenek eldönteni, igaza van-e a munkavállalónak?
20. cikk / 37 Rendkívüli munkaidőért járó ellentételezés
Kérdés: Olvassuk kollégáimmal az új Mt. 143. § (1) bekezdését. Ha jól értelmezzük, amennyiben kollektív szerződés és a munkaszerződés sem rendelkezik a pótlékról vagy a szabadidőről, akkor a túlórára elegendő a munkavállaló alapbérének kifizetése. Jól olvassuk a törvényt?