Rendkívüli munkavégzés díjazása – a pedagógusok

Kérdés:

Egyházi fenntartású köznevelési intézmények pedagógusai esetében a rendkívüli munkavégzés óradíjának kiszámításakor milyen számítási kulcsot kell használni? Ismeretes olyan gyakorlat, amelyben a 326/2013. Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdése alapján számolnak. Van azonban olyan is, aki az óradíjat az Mt. 139. §-a szerint számítja. Itt a közbeékelt mondatrész ("eltérő megállapodás hiányában") azt jelenti, hogy a munkáltató jogosult a pedagógusok esetében nem az Mt. 139. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint, hanem a 326/2013. Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdésében meghatározott számítási módot alkalmazni? Jogszerű-e arra hivatkozni ebben az esetben, hogy a pedagógusok esetében méltatlan lenne a heti 40 órás munkaidő alkalmazásával kiszámított óradíj, hiszen a csoportokban töltött órák, szakszerű tanítással töltött órák száma mellett a felkészülés, a dolgozatok javítása, az adminisztráció és az egyéb pedagógusfeladatok ellátása még további órákat igényel, ezért a tanítók, tanárok tekintetében méltányosabb a heti 22 órával történő számolás?

Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti pedagógust az ügyeletért és a készenlétért óradíjként a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg. Ennek az óradíjnak az egy órára eső összege a pedagógus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Bérpótlékátalány kikötése alkalmi munka esetén

Kérdés: Ha az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó, egy napra szóló munkaszerződésben napi 10 óra munkavégzést kötünk ki, és arra figyelemmel állapítjuk meg a díjazást, akkor kell a munkavállalónak rendkívüli munkavégzésért járó díjazást fizetni a 8 órát meghaladó munkavégzés esetén? Hogyan lehet "fix" összegben megállapodni a munkavállalóval alkalmi munkánál?
Részlet a válaszából: […] Egyszerűsített foglalkoztatás esetén is alkalmazni kell a munkaidő mértékére vonatkozó szabályokat, ezért a munkavállalóval az általános teljes munkaidőnél (8 óránál) hosszabb napi munkaidőt kikötni csak készenléti jellegű munkakör esetén, vagy akkor lehet, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás

Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?
Részlet a válaszából: […] A készenlét – csakúgy, mint az ügyelet – a munkáltató általegyoldalúan elrendelt, munkavégzésre való rendelkezésre állást jelent.Ugyanakkor, míg az ügyeletnél a munkavégzés helyét a munkáltató határozza meg,a készenlétnél a munkavégzés helyét a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.

Munkavégzés otthon – hogyan számolják a túlórákat?

Kérdés: Heti 40 órás munkarendben dolgozó szoftvert forgalmazó és bevezető cég vagyunk. Partnereinkhez alkalmazkodva előfordul, hogy alkalmazottaink a normál munkaidőn kívül, este/éjjel vagy hétvégén (is) dolgoznak. Hogyan kell ezt munkajogilag helyesen kezelni? Rendkívüli munkavégzés-e ez? Hogyan kell díjazni? Hogyan kell dokumentálni? Mi illeti meg a munkavállalót? Nincs szoftveres munkaidő-nyilvántartásunk, és nem dolgozunk munkaidőkerettel sem. Az ilyen munkavégzés nem a telephelyen/központban történik.
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkavállaló amunkaideje beosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni [Mt.140/A. § (2) bekezdés], továbbá a rendkívüli munka díjazására vonatkozórendelkezések nem alkalmazhatók, ha a munkavállaló a munkaideje beosztását,illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.