Készenlét díjazása – a kollektív szerződés szabályozásának korlátja

Kérdés: A munkáltatónknál heti 80+48 = 128 óra a készenlét, kivéve, ha kétszer kell teljesíteni. A készenlétet nem fizetik ki kb. 4 éve (előtte kifizették). A rendkívüli munkavégzést viszont kifizetik. Ezt a kollektív szerződésben próbálták megfogalmazni úgy, hogy a havibér tartalmazza a készenlét díjazását is, ami szerintem törvénytelen, mivel a kollektív szerződés nem tartalmazhat rosszabb kondíciókat, mint az Mt. Esetleg rosszul tudom?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló számára előírhat készenlétet, vagyis olyan rendelkezésre állást, amely során a tartózkodási helyét a munkavállaló határozza meg oly módon, hogy a munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre álljon [Mt. 110. § (4) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 24.

Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszából: […] A készenlét és az ügyelet olyan időtartam, amely alatt a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni. Készenlét esetén ezt az időszakot a munkavállaló a maga által választott, de olyan helyen töltheti el, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Bérpótlékátalány kikötése alkalmi munka esetén

Kérdés: Ha az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó, egy napra szóló munkaszerződésben napi 10 óra munkavégzést kötünk ki, és arra figyelemmel állapítjuk meg a díjazást, akkor kell a munkavállalónak rendkívüli munkavégzésért járó díjazást fizetni a 8 órát meghaladó munkavégzés esetén? Hogyan lehet "fix" összegben megállapodni a munkavállalóval alkalmi munkánál?
Részlet a válaszából: […] Egyszerűsített foglalkoztatás esetén is alkalmazni kell a munkaidő mértékére vonatkozó szabályokat, ezért a munkavállalóval az általános teljes munkaidőnél (8 óránál) hosszabb napi munkaidőt kikötni csak készenléti jellegű munkakör esetén, vagy akkor lehet, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 16.

Pótlékátalány megállapítása

Kérdés: Munkavállalóinkkal szeretnénk megállapodni abban, hogy a jövőben a készenlét és az ügyelet, valamint a rendkívüli munkavégzés díjazását átalány formájában kapják meg. Nem találtunk arra vonatkozó szabályt, hogy az átalányt hogyan kell meghatározni, illetve milyen időközönként kötelező felülvizsgálni. Milyen szabályokat kell-e vonatkozásban figyelembe vennünk?
Részlet a válaszából: […] A felek a munkaszerződésben bármely törvényi pótlékot (így a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot is) magában foglaló, illetve készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Rendkívüli munkaidő átalánydíja

Kérdés: Munkavállalóinkkal olyan munkaszerződést kötöttünk, amely szerint az Mt. 143. §-a szerinti bérpótlékok helyett átalány illeti meg őket. Kérdésem, hogy az átalány ebben az esetben a rendkívüli munkavégzés teljes ellenértékét magában foglalja, vagy az arra járó alapbért mindig külön ki kell számolnunk?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a rendkívüli munkavégzésért járó ellenérték – ami bérpótlék vagy fizetett szabadidő – a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 143. § (1) bek.].A felek a munkaszerződésben– bérpótlék helyett,– készenlét vagy ügyelet esetén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 7.

Munkavégzési helyre utazás – munkaidő

Kérdés: Társaságunk országos lefedettséggel szervizszolgáltatást végez. A szerviztechnikusok napi munkaideje 8.00-17.00, egy óra munkaközi szünettel. Általában egy órán belül elérik a kijelölt címet, de előfordul, hogy a napi menetidejük akár 3-4 óra is egy nap (ha helyettesítenek vagy rendkívüli eset történik). A kijelölt helyen (bárhonnan is induljanak) reggel 8 órára ott kell lenni. Kell-e ezekre az esetekre túlórát fizetni, ha igen, milyen időtartamra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint munkaidő a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység tartama.Nem munkaidőa) – a készenléti jellegű munkakört kivéve – a munkaközi szünet, továbbáb) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Rendkívüli munkaidőért járó pótlék figyelembevétele a távolléti díjban

Kérdés: Mely esetekben kell az új Mt. szerinti távolléti díj számításánál a túlórapótlékot figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj számítása során alapvetően a távollét esedékességének időpontjában érvényes alapbér [Mt. 148. § (1) bek.] egy órára számított mértékét kell korrigálni (növelni):a) a teljesítménybérrész egy órára számított mértékével (Mt. 150. §),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.