4 cikk rendezése:
1. cikk / 4 Munkavégzés a napi pihenőidő alatt
Kérdés: A több műszakos munkarendben dolgozó munkavállaló eredeti beosztása szerint az adott napon 5 és 17 óra között végzett volna munkát, de az előző napon a munkavégzés elhúzódott, és 19 óra helyett 23 órakor ért véget. A napi pihenőidő (8 óra) miatt a munkavállaló legkorábban csak másnap 7 órakor állítható munkába, az első két óra így alapbérrel fizetett állásidő lesz. A munkavállaló az adott napon dolgozhat-e 17 óra helyett 19 óráig? Vagy a 12 órás napi korlát miatt 17 órakor mindenképpen be kell fejezni a munkavégzést, függetlenül attól, hogy az aznapi munkaidő első két órájában ténylegesen nem történt munkavégzés? Mi a helyzet akkor, ha a munkavállaló úgy végez (nyilvánvalóan jogellenesen) munkát, hogy nincs meg a minimális napi pihenőidő (adott esetben 8, egymást követő napok esetében a 22 óra)? Mi történik akkor, ha az állását féltő munkavállaló a munkáltató utasítására mégis megkezdi másnap a munkát a napi pihenőideje letelte előtt? Ismeri-e a munkajog a napi pihenőidőben végzett munka fogalmát? Az ilyen módon ledolgozott munkaórákat lehet-e rendes munkaidőnek tekinteni, vagy ezt a pihenőnapon végzett munkavégzéshez hasonlóan rendkívüli munkaidőnek kell minősíteni? Ha a munkavállaló tényleges munkaideje a 12 órát túllépi, a 12 óra feletti rész rendkívüli munkaidő lesz?
2. cikk / 4 Munkaidőkereten felül végzett munka
Kérdés: A munkáltató 2 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, és gazdasági érdekei miatt folyamatosan, hetente 6-7 munkanapra hirdet ki beosztott munkaidőt, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályait alkalmazva, naponta 8, illetve 12 órára. Mindezt úgy, hogy előre tudja, az általános munkarend szerinti munkaórák felett képződött többletmunkaidőt nem fogja tudni pihenőidőben visszaadni a munkaidőkeret végéig. A munkaidőkeret végén így a többletidőtartamot 50%-os pótlékkal fizetve szabályosnak tekinthető-e ez az eljárás? Felvetődhet-e a joggal való visszaélés esete, mivel a munkáltató láthatóan csak a pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőre vonatkozó pótlékok kifizetésének elkerülése miatt osztotta be előre normál munkanapra a hétvégéket?
3. cikk / 4 Készenlét alatti munkavégzés
Kérdés: A munkavállalónkat normál munkaidő-beosztásban hétfőtől péntekig 6-14 óráig foglalkoztatjuk, a 20 perc munkaközi szünet része a munkaidőnek. Készenlétet rendelünk el a munkavállalónak. Ha a készenlét alatt munkát végez, az Mt. 99. §-ában meghatározott napi 12 órás, heti 48 órás munkaidő-maximumot be kell tartani? A készenlét idejét az éves rendkívüli munkaidő 250 órás keretébe bele kell számítani? Munkavégzés esetén megkapja a ledolgozott időre járó munkabérét és a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot. A munkavégzés időtartamára csak a 20%, vagy a munkavégzés időpontjától függő bérpótlék is jár? Például éjszakai pótlék esetén 20+15% bérpótlékot kell fizetni? Ha egy hétközi napon 18-21 óráig munkát végez, akkor a 30% bérpótlék nem jár, mert az Mt. 141. §-ában foglaltaknak nem felel meg?
4. cikk / 4 Műszakpótlékra való jogosultság
Kérdés: Műszakpótlékra való jogosultság esetén hogyan kell értelmezni a beosztás szerinti munkaidő fogalmát? Ez a fogalom azt jelenti, hogy pl. ha egy 22 munkanapos hónap van, akkor egy 8 órás embernek 176 óra a beosztás szerinti munkaideje? Tehát akkor jogosult a műszakpótlékra, ha a 22 munkanap egyharmadában eltér a munkakezdés ideje, és a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van? Vagy a beosztás szerinti munkaidő fogalma szerint az a munkaidő, amelyet a dolgozónak beosztottak egy adott hónapra (pl. 22 munkanap van, de 10 nap szabadságot kap, akkor ő már csak 96 órát dolgozik, vagyis 12 napot)? Ilyenkor a 12 nap egyharmadában kell eltérnie a munkakezdés idejének, vagy a 22 munkanap egyharmadában?