Vasárnapi pótlék két műszakos tevékenységben

Kérdés: Dolgozónk két műszakban dolgozik (H-P, 6:00-14:00 és 14:00-22:00). A kérésére egy hétfői napra a beosztása 5:00-13:00-ra került változtatásra. Jár számára 1 órára a vasárnapi pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...nap része legyen [Mt. 87. § (1)-(2) bek.]. Vasárnapi munkavégzés esetén ötven százalék bérpótlék (vasárnapi pótlék) jár,a) rendes munkaidőre, ha a vasárnapi munkavégzésre kizárólag azért kötelezhető, mert őtaa) a több műszakos tevékenység keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 14.

Munkaszüneti nap elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: A bérszámfejtő programunk a hétköznapra eső munkaszüneti napot úgy számolja el, hogy a munkaidőkeretben beosztható munkaórák számánál figyelembe veszi azt, viszont nem számol el fizetett ünnepet rá. Ezáltal ledolgozhatóvá válik ez az óraszám. Feltételezem, nem helyes ez a számítás, de mivel jár pontosan, ha az így meghatározott összes órát ledolgozza a munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdés szerinti óraszámokat (a hétköznapi munkaszüneti nap miatti mentesülés elszámolásának hiányában) ledolgozza, mintha az rendes munkaidő lenne, akkor két jogcímen nem kap bért; egyrészt a rendkívüli munkavégzés bérpótlékát [Mt. 143. § (2)-(5) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Naptári napon átnyúló munkanap

Kérdés: A készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott (berendezések működési felügyeletét ellátó) munkavállaló megállapodás alapján hosszabb teljes munkaidőben, napi 12 órában van alkalmazva, illetőleg a beosztás szerinti napi munkaidejét 24 óra, heti munkaidejét 72 óra időtartamban állapították meg. A munkáltató megítélésünk alapján nem minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek. A munkakör készenléti jellegére való tekintettel, kettő havi munkaidőkeretben jogszerű-e a munkáltató azon munkaidő-beosztása rendes munkaidőben heti pihenőnapra, fizetett ünnepre, amikor a munkaidő 18.00 órától másnap reggel 06.00 óráig tart? Abban az esetben, ha a munkaidő kezdete hétköznapra esik, de a vége már munkaszüneti napot érint, ilyenkor melyik napot kell munkanapnak tekinteni a napi, illetőleg a heti pihenőnap vagy a pihenőidő megállapításánál, továbbá milyen pótlékok illetik meg a munkavállalót?
Részlet a válaszából: […] ...nincs munkaszüneti nap, ebben az időszakban akkor is foglalkoztatható a munkavállaló, ha egyébként az Mt. alapján a munkáltató e napra rendes munkaidőt nem oszthatna be (Mt. 102. §). Ugyanakkor – természetesen – kedden 0.00 és 06.00 között még tart a munkaszüneti nap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Rendkívüli munkaidő és állásidő – értelmezése munkaidőkeretben

Kérdés: Az Mt. tartalmaz-e olyan tételes szabályt, amely jogalapot ad a munkáltatónak arra, hogy a foglalkoztatási kötelezettségéből eredő beosztás szerinti (rendes) munkaidőben teljesítendő havi óraszám mértékét csökkenthesse annak érdekében, hogy egy munkaidő-beosztástól eltérő (rendkívüli) munkaidőben végzett munka megvalósulása esetén a munkáltató mentesülni tudjon a rendkívüli munka idejére járó időarányos alapbér megfizetésétől? A munkáltató csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért és a rendkívüli munka bérpótlékrészét szeretné megfizetni. Ha erre nincs törvényes lehetőség, de a munkáltató mégis csökkentette a beosztás szerinti órák számát (kevesebb rendes munkaidőt osztott be a havi keret mértékénél), akkor ebben az esetben a munkáltató rosszabbul jár-e, mert a rendes munkaórákra járó időarányos alapbéren felül köteles lesz megfizetni a munkavállaló részére egyrészt a beosztani elmulasztott órákért az állásidőre járó időarányos alapbért, másrészt a rendkívüli munkaidőben végzett munkáért az időarányos alapbért és a bérpótlékot? Jól gondolom, hogy a munkavállaló munkaszerződésében szereplő alapbér összege kizárólag csak a rendes munkaidőben végzett munka ellenértéke lehet (EBH2002. 788), tehát "a felek megállapodásával" rendkívüli munka esetén sem az arra járó időarányos alapbért, sem a bérpótlékot nem lehet az alapbér részének tekinteni?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés alapján a munkavállalót rendelkezésre állási és munkavégzési, míg a munkáltatót foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettség terheli. A rendelkezésre állási, valamint foglalkoztatási kötelezettség időbeli mértékét a munkaszerződés alapján irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Munkaidőkereten felül végzett munka

Kérdés: A munkáltató 2 hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, és gazdasági érdekei miatt folyamatosan, hetente 6-7 munkanapra hirdet ki beosztott munkaidőt, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szabályait alkalmazva, naponta 8, illetve 12 órára. Mindezt úgy, hogy előre tudja, az általános munkarend szerinti munkaórák felett képződött többletmunkaidőt nem fogja tudni pihenőidőben visszaadni a munkaidőkeret végéig. A munkaidőkeret végén így a többletidőtartamot 50%-os pótlékkal fizetve szabályosnak tekinthető-e ez az eljárás? Felvetődhet-e a joggal való visszaélés esete, mivel a munkáltató láthatóan csak a pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkaidőre vonatkozó pótlékok kifizetésének elkerülése miatt osztotta be előre normál munkanapra a hétvégéket?
Részlet a válaszából: […] ...nem látható) körülménynek kell mutatkoznia, ami nem teszi lehetővé, hogy megfelelő munkaszervezési eszközökkel élve a munkáltató rendes munkaidőben elláttathassa a munkát. Ilyen megfelelő munkaszervezési eszköz például, ha annyi munkavállalót foglalkoztatnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkakörbe nem tartozó feladatok ellátásának díjazása

Kérdés: A munkahelyemen 12 órás váltott munkarendben dolgozom. Továbbá havi 3-4 alkalommal helyettesítenem kell, ekkor este 7-től akár reggel 8-ig vagy délig is dolgozom. Kértem helyettesítési díjat, mire a munkáltató azt válaszolta, hogy ha több a fizetésük azoknak, akiket helyettesítek, mint nekem, akkor talán kaphatok valamennyivel többet, de ha nem, akkor nem. (Munkakörükben külön pótlék is jár az általam helyettesített kollégáimnak.) Van-e jogom helyettesítési díjra?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató ilyen munkavégzést rendel el a munkavállalónak, a szerződéses munkaidejét (általában napi 8 óra) nem hosszabbíthatja meg. A rendes munkaidőt ugyanúgy be kell osztania, az előzetesen közölt beosztást pedig legfeljebb 4 nappal korábban csak akkor módosíthatja,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Munkavégzés és díjazása munkaszüneti napra

Kérdés: Napi 24 órában termelő-összeszerelő üzemünkben elrendelhetnénk-e munkavégzést munkaszüneti napra, amennyiben a munkavállaló elő­írt műszakja e napra esik? Vagy egyáltalán nem lehet beosztani, és fizetett ünnepet kell neki adni? Amennyiben dolgozhat, mit kell neki elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...napra rendes munkaidő csak a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, a megszakítás nélküli, a társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 15.

Több műszakban dolgozót megillető bérpótlékok

Kérdés: Munkahelyemen 6+2-es (6 munkanap 2 pihenőnap) rendszerben folyamatos, három műszakos munkarendben dolgozunk. Milyen bérpótlékok járnak a munkavégzésemre? Műszakpótlék, vasárnapi pótlék megillet-e? Ha a munkavégzés hétvégére és ezenfelül még munkaszüneti (ünnepnap) napra is esik, jár-e további pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...szabály szerint bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 139. § (1) bek.]. A munkavállalót megillető bérpótlékokat, azok jogosultsági feltételeit és mértékét az Mt. tételesen rögzíti.A munkavállalónak, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Műszakpótlékra való jogosultság esetén hogyan kell értelmezni a beosztás szerinti munkaidő fogalmát? Ez a fogalom azt jelenti, hogy pl. ha egy 22 munkanapos hónap van, akkor egy 8 órás embernek 176 óra a beosztás szerinti munkaideje? Tehát akkor jogosult a műszakpótlékra, ha a 22 munkanap egyharmadában eltér a munkakezdés ideje, és a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van? Vagy a beosztás szerinti munkaidő fogalma szerint az a munkaidő, amelyet a dolgozónak beosztottak egy adott hónapra (pl. 22 munkanap van, de 10 nap szabadságot kap, akkor ő már csak 96 órát dolgozik, vagyis 12 napot)? Ilyenkor a 12 nap egyharmadában kell eltérnie a munkakezdés idejének, vagy a 22 munkanap egyharmadában?
Részlet a válaszából: […] ...A beosztás szerinti munkaidő fogalmát a törvény két fogalom útján határozza meg. Beosztás szerinti napi munkaidő a munkanapra elrendelt rendes munkaidő, míg a beosztás szerinti heti munkaidő a (munka)hétre elrendelt rendes munkaidő [Mt. 88. § (2)-(3) bekezdés]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Munkaszüneti napi munka díjazása munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: Ha dolgozóink egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, például március hóban, és a hónap minden munkanapján munkát végeznek, azaz ledolgozzák a havi 160 órát, valamint ezenfelül a munkaszüneti napon (március 15.) még további 8 órát is, akkor ezt a plusz 8 órát 150% pótlékkal kell elszámolni, és még ezenfelül 100% munkaszüneti pótlék is megilleti a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...azt kell tisztázni, hogy a munkaszüneti napi munkavégzésre rendes vagy rendkívüli munkaidőben került-e sor. Rendes munkaidőben munkaszüneti napon eleve csak azok a munkavállalók foglalkoztathatók az Mt. 102. §-ának (2) bekezdése értelmében, akiknek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.
1
2