17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Közterület-felügyelő "ünnepnapi" díjazása
Kérdés: Ha a munkaidőkeretben foglalkoztatott közterület-felügyelő beosztása munkaszüneti napra esik, milyen pótlék illeti meg és hány százalékban?
2. cikk / 17 Jogellenesen alkalmazott hosszabb teljes munkaidő elszámolása
Kérdés: A munkavállaló munkaszerződése úgy szól, hogy a napi munkaidő mértéke az általános teljes napi munkaidő (8 óra), havi alapbérrel, munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztás mellett. A munkaszerződés nem említi, hogy a munkakör készenléti jellegű munkakör lenne, továbbá a felek hosszabb teljes napi munkaidőben (12 óra), és így a beosztás szerinti hosszabb napi munkaidőben (24 óra) sem állapodtak meg. A gyakorlatban azonban a munkavállaló munkaideje úgy került beosztásra, hogy 24 órát dolgozott, majd 48 óra szabadidő jött, majd egy év elteltével úgy módosult ez a beosztás, hogy 24 órát dolgozott, amit 72 óra szabadidő követett. A munkabér kifizetése mégis napi 8 órának megfelelően történt, havibérként, valamint figyelembe vették az éjszakai pótlékot. A munkavállaló munkaideje tehát annak ellenére került 24 órára beosztásra, hogy a feltételei nem álltak fenn. Ebben a helyzetben a munkavállaló milyen pótlékokra lett volna jogosult, hogyan kellett volna a munkaidőt elszámolni? Egyik számítás: 24 órából 8 óra rendes munkaidő szerinti díjazás, 4 óra rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék és 12 óra ügyeleti pótlék. Másik számítás: a munkaidőkeretben figyelembe veszem, hogy mennyi a teljesítendő órák száma, abból hányszor 24 órát teljesített, és a munkaidőkereten felül teljesített órákat "rendkívüli munkaidő" bérpótlékkal veszem figyelembe. Amennyiben egyik sem helyes, kérem tanácsukat, hogy milyen elszámolás szerinti igény támasztható a munkáltatóval szemben.
3. cikk / 17 Ügyelet, készenlét elrendelése munkanapokra
Kérdés:
Intézményünk az Mt. hatálya alá tartozik, és rendeltetése folytán hétvégén is nyitva vagyunk. A munkavállalók (5/2 munkarend) időnként hétvégi "szakmai felügyelet"-ben dolgoznak. Az adott hét hétfőjén és az azt követő hétfőn így pihenőnapjuk van. Ha a munkarendbe beleírjuk, hogy a szakmai felügyeletet (ügyeletet) ellátó munkavállaló kötelező pihenőnapja a tárgyhét hétfő és a következő hét hétfő, valamint a szombat–vasárnapért 50% ügyeleti pótlékot számfejtünk csak, akkor az Mt. szerint helyesen járunk-e el? A belső szabályzatok felülírják/felülírhatják az Mt.-t?
4. cikk / 17 Munkaszüneti nap elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Kérdés:
Az egyenlőtlen munkaidő-beosztású, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó havibéres munkavállalók esetén társaságunk a ténylegesen ledolgozott munkaidőt figyelembe véve fizeti ki az alapbért. Jár-e díjazás – konkrétan 2022. november hónapra nézve – a megszakítás nélküli munkarendben, a tényleges ledolgozott munkaóra alapján foglalkoztatott munkavállaló részére a november 1-jei munkaszüneti napra abban az esetben, ha a beosztása szerint nem végez munkát?
5. cikk / 17 Szabadság kiadása – a naptári naptól eltérő munkanapra
Kérdés: A munkavállalóink 7-19 és 19-7 óra között dolgoznak. 2 napot délelőttös műszakban, 2 napot otthon töltenek, majd 2 napot éjszakás műszakban, és megint 2 napot otthon. Hogyan kell elszámolni a szabadságok kiadását ilyen esetben, ha munkanapokban akarjuk kiadni azokat?
6. cikk / 17 Munkaszüneti napon végzett munka díjazása
Kérdés: Havibéres dolgozó általános munkarendben dolgozik (nincs munkaidőkeret bevezetve), és a szerződése szerint külföldre szolgáltatásnyújtást végez. Ha március 15-én és 16-án dolgozott, mit kell fizetnie a munkáltatónak? Ha cserébe pihenőnapot kér mindkét napra, akkor milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek?
7. cikk / 17 Heti pihenőnapi rendkívüli munkavégzés elszámolása
Kérdés: Ha mezőgazdasági dolgozóként dolgozom, és a hétvégi munkavégzést a munkahelyi vezető 12 órás műszakkal elrendeli, abban az esetben, ha pihenőnapot nem tud biztosítani, a pótlék mértékét 12 órára számítva 100%-os mértékkel kell elszámolni, vagy csak 8 órára jár a 100%-os pótlék, és a fennmaradó órákra csak 50%?
8. cikk / 17 Rendkívüli munkaidő a felsőoktatásban
Kérdés: Felsőoktatásban alkalmazott oktató kollégák túlóráját, túlmunkáját mi módon lehet elszámolni? Az Nftv. az oktatói munkakörökhöz előírja a kötelező óraterhelést, illetve azt, hogy attól eltérni két félév átlagában -25%-ban és +40%-ban lehet. A munkaidőátlag számításánál adódik a munkaidőkeret intézménye, de az Mt. maximálisan csak 4 hónapi keretet engedélyez. Többletfeladat díjazása csak olyan feladat meghatározásánál lehetséges, amit nem tartalmaz az oktató munkaköri leírása, ezért ez sem alkalmazható.
9. cikk / 17 Munkaidő és pótlékátalány szabályozása kollektív szerződésben
Kérdés: Az Mt. 143. §-a rendelkezik a rendkívüli munkaidőre járó bérpótlék, illetve a szabadidő elszámolásáról. A 145. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy bérpótlékot is magában foglaló alapbért állapíthatnak meg a felek. Ez a bekezdés a rendkívüli munkavégzésre járó bérpótlékra nem vonatkozik. A kérdésem arra irányul, hogy kollektív szerződésben ettől eltérően megállapítható-e havi átalány a rendkívüli munkavégzés idejére? Például egy havibéres dolgozónál előírhatja a kollektív szerződés, vagy a munkaszerződésben megállapodhatnak a felek arról, hogy havonta 200 óra egy adott munkavállaló elvárt havi munkaideje? Mit jelent pontosan a 156. § (1) bekezdésének a) pontja, miszerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár?
10. cikk / 17 Szünetrend kialakítása képernyő előtt
Kérdés: Az adatrögzítő kollégák szünetrendjével kapcsolatban kérdezem. A kollégák egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 6-10 órát dolgoznak. A munka mennyiségétől függően jelenleg 60-90 percenként mennek ki 10 perces szünetekre, és van a munkaidő felénél egy 20 perces ebédszünet. Azaz valójában egy 8 órában dolgozó munkatárs kb. 6,5 órát dolgozik ténylegesen. Megfelelő ez a gyakorlat, ha egyébként egy ilyen napra 8 óra munkaidőt számolunk el nekik?
