Szabadság kiadása túlóraként

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 167-es számában a 3324. számú kérdésemben nem a szabadidőt, hanem a rendes évi szabadságot kérdeztem. ("A Kjt. szerint lehet-e a munkáltatónak túlóra terhére szabadságot kiírni?") Nem vagyok jogász, de véleményem szerint a rendes évi szabadság a dolgozó pihenését, regenerálódását szolgálja. A havi munkaidő (folyamatos munkarend) ledolgozása mellett a szabadság kiadását, még ha túlórában fizetik is, igazságtalannak érzem. Például, a munkaidő mértéke napi nyolc óra. Ezt folyamatos műszakban 24 vagy 12 órában teljesítjük. Március hónapban ledolgoztam a havi munkaidőmet, és kiírtak két munkanap szabadságot, amit előre tervezett túlórában kifizettek. Azaz ledolgoztam 176 munkaórát, ezenfelül két munkanap szabadságot kiírtak, amit 2x8 óra túlórában elszámoltak.
Részlet a válaszából: […] ...nem felel meg ennek a rendeltetésnek, ha a munkáltató csak papíron adja ki a szabadságot, amit a munkavállaló – a teljes beosztás szerinti munkaidő ledolgozása mellett – ténylegesen nem tud igénybe venni, hanem az csak a munkaidő-elszámolásban jelenik meg. Ez gyakorlatilag...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 6.

Munkaidő mértéke miatti rendkívüli munkavégzés

Kérdés: Gépkocsivezető vagyok. A cégemnél van úgy, hogy 10-14 órát is dolgozom 8 óra helyett, és ezt a túlmunkát nem fizetik ki. Túlóra helyett túlmunkának könyvelik el, arra hivatkozva, hogy így lehetővé válik, hogy szombat-vasárnap bemehessek túlórában 120%-ért dolgozni. Mi a különbség a túlmunka és a túlóra között? Jogilag rendben van ez így, ahogy most dolgozom? Havonta 30-40 órám jön össze, ami nincs kifizetve.
Részlet a válaszából: […] ...mód [Mt. 99. § (2) bek. a) pont].A kérdés szerinti esetben a munkáltató elrendelhetne munkaidőkeretet (Mt. 93. §), amely alapján rendes munkaidőben is lehetne 12 órás munkaidő-beosztásban dolgozni – ezt meghaladóan ilyenkor sincs lehetőség a munkavégzésre, kivéve,....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Munkanap és a naptári nap eltérése

Kérdés: Amennyiben a beosztás szerinti munka­idő befejezése után a munkavállaló részére rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató, milyen mértékű bérpótlékot (50% vagy 100%) kell fizetni a munkavállalónak, ha a rendes munkaidőnek már olyan napon van vége, mely nap a munkavállaló pihenőnapja? Például a rendes munkaidő-beosztás péntek 16 órától szombat reggel 4 óráig tart, a rendkívüli munkavégzés pedig szombat 4.00-6.00-ig kerül elrendelésre. A munkavállalónak szombaton pihenőnapja van. (A munkanap ebben az esetben a naptári nap.) Ha a példát úgy változtatjuk, hogy munkanap a munkáltató által meghatározott 6.00-tól másnap 6.00-ig tartó egybefüggő 24 óra, változik-e ennek függvényében a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlék mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...a szombat 6.00-ig teljesített munkaidő még a pénteki munkanapra esik. Ezért ebben az esetben a szombat 0-4 óra közötti időszakot pénteki rendes munkaidőnek kell elszámolni, amire csak alapbér jár, míg a szombat 4-6 óra közötti időszak a pénteki napon teljesített...nap vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidőkeretben – elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: 6 hónapos munkaidőkeretet tervezünk bevezetni. Jól gondoljuk, hogy a 6 hónapon belül 3 hónapig folyamatosan 12 órás munkaidő-beosztást rendelhetünk el, ha majd a következő 3 hónapban azt korrigáljuk? Mi van akkor, ha a munka­vállalónk az első 3 hónapon belül elmegy, és így pluszban vannak az órái? Kötelesek vagyunk a túlórákat kifizetni?
Részlet a válaszából: […] ...esetében legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét is lehet [Mt. 94. § (1)–(2) bek.]. A munkavállaló beosztás szerinti napi (rendes) munkaideje munkaidőkeret elrendelése esetén akár 12 óra is lehet [Mt. 99. § (2) bek. a) pont] azzal, hogy a munkavállaló rendes.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Munkaszüneti napi munka, más munkakörbe tartozó feladatok

Kérdés: Intézményünk önkormányzati fenntartású közművelődési központ, amely vasárnap nem tart nyitva. 1. A művelődésszervezőket a munkaszüneti napokon, gyermeknapon végzett munkájukért milyen díjazás illeti meg? Ez a rendkívüli munkavégzés kategóriája-e, azaz egynapi illetményük+100 százalékos pótlék jár, vagyis ténylegesen két napra járó illetményt kell fizetnünk? Módosul-e a díjazás, ha vasárnapra esik az ünnepnap, illetve a rendezvény? A munkáltató megállapíthat-e ezekre a napokra átalányt, és az mennyiben térhet el az Mt.-ben leírt díjazás mértékétől? 2. A központnak van egy emlékháza, amelyben egy gyűjteménykezelő dolgozik. Szakmai feladatán túlmenően más, a munkaköri leírásába nem tartozó feladatokat is ellát. A munkakörébe nem tartozó feladatokra (karbantartás, takarítás fűnyírás stb.) megállapítható-e díjazás? Ha igen, annak mi az alapja, a munkáltató megállapíthat-e erre átalányt, pótlékot?
Részlet a válaszából: […] ...működik a munkáltató, vasárnap pedignem, mint ahogyan a művelődési ház esetében ez szokás. Ekkor a munkáltató amunkavállalók rendes munkaidejét csak hétfőtől szombatig oszthatja be, tehátezek a napok minősülnek (minősülhetnek) munkanapnak – a vasárnap...1. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.