7 talált cikk a Szabadság , rendelkezésre állási kötelezettség , mentesülés munkavégzési kötelezettség alól , rendes munkaidő kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (4) bekezdése alapján havonta legalább egy heti pihenőnapot – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével – vasárnapra kell beosztani. Mi a helyzet akkor, ha vasárnapra a munkavállalónak szabadság lett kiadva? Jogszerűen jár el a munkáltató, ha ilyen esetben nem oszt be az adott hónapban még egy heti pihenőnapot vasárnapra, a kiadott fizetett szabadságra tekintettel? És mi a helyzet akkor, ha például az egyik hónapban van vasárnapra eső munkaszüneti nap, amely nap kvázi pihenőnapja a munkavállalónak (a munkáltató nem is oszthat be rendes munkaidőt erre a napra, tekintve, hogy nem állnak fenn az ehhez szükséges feltételek, továbbá rendkívüli munkavégzést sem rendel el erre a napra, azaz ezen a napon nem kell munkát végeznie a munkavállalónak, és nem kell rendelkezésre állnia)? Jogszerűen jár el a munkáltató, ha ilyen esetben nem oszt be az adott hónapban még egy heti pihenőnapot vasárnapra, a vasárnapra eső munkaszüneti napra tekintettel? A munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, több műszakos munkáltatói tevékenység keretében.

Kérdés: Édesapám halálakor egy hétig rendes szabadságon voltam. A haláleset utáni negyedik hónapban szeretném kivenni a két szabadnapot, ami jár nekem. A munkáltató azt mondja, hogy lekéstem a szabadnapokat, mert nem jelentettem be a halálesetet három hónapon belül. Elveszítettem a két szabadnapot vagy nem?

Kérdés: A munkavállalóink 7-19 és 19-7 óra között dolgoznak. 2 napot délelőttös műszakban, 2 napot otthon töltenek, majd 2 napot éjszakás műszakban, és megint 2 napot otthon. Hogyan kell elszámolni a szabadságok kiadását ilyen esetben, ha munkanapokban akarjuk kiadni azokat?

Kérdés: Kiadható-e a munkavállalónak szabadság a munkaszüneti napra, ha munkaidőkeretben dolgozik, és aznap egyébként be van osztva munkavégzésre?

Kérdés: Az egyik rendészeti jellegű területen a munkakört készenléti jellegűnek nyilvánította a munkáltató, és ebből adódóan megszakítás nélküli 24/48-as váltási rendű műszakban foglalkoztatják a munkavállalókat. Ez azt jelenti, hogy a 24 órás szolgálatot 48 óra pihenőidő követi. A munkavállalókat a szabadság kiadásáról úgy tájékoztatták, hogy a szabadság mértéke órákban van meghatározva (egy munkanap szabadság 12 órának felel meg, így egy 24 órás műszakhoz 2 munkanap szabadság kell). A munkavállalók között részben elégedetlenség, részben bizonytalanság tapasztalható, és szakszervezetük sem tartja ezt az eljárást törvényesnek. Jogszerű ez az elszámolás? Ha a szabadság mértéke munkaórákban határozható meg, akkor van-e a munkavállalóknak is joguk arra, hogy kisebb-nagyobb ügyeik intézése érdekében ne teljes munkanapot vegyenek ki szabadságként, hanem csak az ügyintézéshez szükséges 2-3 órát? Ezt az egyenjogúság elvére hivatkozva kérdezem.

Kérdés: 92. lapszámukban szerepelt az 1783. kérdés, amely a keresőképtelenség elszámolásával foglalkozott munkaszüneti napon. Erre a kérdésre szeretnénk bővebb választ kapni havibéres munkavállalóra vonatkozóan.

Kérdés: Munkavállalónk féléves külföldi szakmai ösztöndíjat pályázott meg, és nyert el. Nincs kifogásunk az ellen, hogy távol töltsön fél évet a munkájától, hiszen a külföldi tanulmányok bővítik szakmai ismereteit, ezért segíteni fogják a munkájában, így a cégünk is profitál belőle. A munkavállaló rendkívüli szabadságot szeretne kérni erre az időre. Kérdésünk: a féléves távolléte alatt szükséges-e egyáltalán bármilyen díjazást fizetnünk részére, vagy szüneteltethetjük úgy is a munkaviszonyát, hogy semmit nem fizetünk?