47 cikk rendezése:
41. cikk / 47 Díjazás munkaszüneti napra
Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató a munkaszüneti napok elszámolásakor az alábbi esetekben? A munkaidőkeretben, beosztás szerint dolgozó munkavállaló 23 napot dolgozott, azaz május 1-jén és pünkösdhétfőn is munkát végzett. Neki a munkáltató kifizeti a havi munkabérét és még két napra járó bért. Annak az alkalmazottnak, aki 21 napot dolgozott, és a 2 fizetett ünnepen nem végzett munkát, de a 21 munkanapban május 27-én, pünkösdvasárnap is dolgozott, a havi bérét fizeti ki. A munkáltató állattenyésztést folytat. Munkajogi tájékoztatás alapján akkor fizet ünnepi pótlékot, ha a hétköznapra eső fizetett ünnepen dolgozik az alkalmazott, ha vasárnapra esik a fizetett ünnep, és ezen a napon dolgozik az alkalmazott, akkor nem számol többet a havi alapbérnél.
42. cikk / 47 Távolléti díj alapja fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetén
Kérdés: Foglalkoztatottunknak 2011 augusztusában GYES-re való jogosultsága lejárt, így visszatért dolgozni. Visszatérésekor kiadtuk számára a jogszabályban előírt egy gyermek után járó 1,5 éves szabadságot. Kérdésem, hogy a távolléti díj jogcímén a kifizetett összeg számításánál a GYES alatti szerződés szerinti bért kell figyelembe venni, vagy a 2011. augusztus havi bért?
43. cikk / 47 Külföldi ösztöndíj – mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól
Kérdés: Munkavállalónk féléves külföldi szakmai ösztöndíjat pályázott meg, és nyert el. Nincs kifogásunk az ellen, hogy távol töltsön fél évet a munkájától, hiszen a külföldi tanulmányok bővítik szakmai ismereteit, ezért segíteni fogják a munkájában, így a cégünk is profitál belőle. A munkavállaló rendkívüli szabadságot szeretne kérni erre az időre. Kérdésünk: a féléves távolléte alatt szükséges-e egyáltalán bármilyen díjazást fizetnünk részére, vagy szüneteltethetjük úgy is a munkaviszonyát, hogy semmit nem fizetünk?
44. cikk / 47 Munkaszüneti napi munkavégzés díjazása
Kérdés: A munkaszüneti napokon rendes munkaidőben dolgozó, havidíjas munkavállaló részére az Mt. 149. § (1) bekezdése alapján – havi munkabérén felül – "a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérét" is meg kell fizetni. Kérdésünk: megfelelünk-e az Mt. idézett szabályának, ha a havi munkabéren felül távolléti díjat fizetünk a munkaszüneti napi munkavégzés időtartamára? Hogyan alakul a díjazása, ha túlóráznia is kell az adott munkaszüneti napon?
45. cikk / 47 Szabadságkiadás – egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés: Folyamatos munkarendben, napi 12 órás munkaidő-beosztásban, éves munkaidőkerettel foglalkoztatott munkavállalóknál technikailag hogyan oldható meg a szabadság munkanapban (8 órában) történő kiadása? Hogyan alakul a munkaidejük és munkabérük, ha például egy napra (12 órára) megy el szabadságra, vagy 4 napot szeretne igénybe venni? Hogyan kell kiadni és nyilvántartani szabadságukat? Van-e olyan bérprogram, amely kezeli a 12 órás munkaidő, 8 óra szabadság problémát?
46. cikk / 47 Rendes szabadság kiadása gyermekgondozási szabadságot követően
Kérdés: Két évig GYED-en voltam, 2009 januárjától szeretnék újra munkába állni. Munkáltatóm közölte, hogy – habár eddig teljes munkaidőben alkalmazott – 2009. január 1-jétől csak részmunkaidőben tud foglalkoztatni. Az utóbbi években 41 munkanap szabadságom halmozódott fel (ki nem adott szabadságok, szülési szabadság, plusz egy év rendes szabadság), amit – ha jól tudom – a munkáltatómnak, amint visszatérek a munkába, ki kellene adnia részemre. A kérdésem az, hogy ha 2009. január 1-jétől részmunkaidősre módosul a munkaviszonyom, a korábbi, teljes munkaidős munkaviszonyom alapján kapok-e díjazást az ugyan 2009. január 1-je után kiadott, de valójában az azt megelőző években megszerzett szabadságom idejére?
47. cikk / 47 Részmunkaidős munkavállaló – csökkenthető-e a szabadsága?
Kérdés: A cégnél dolgozó egyik munkavállaló a családi életére hivatkozva kérte részmunkaidős foglalkoztatását. Az igényének megfelelően módosítottuk a szerződését, így a hét minden munkanapján rövidebb munkaidőben dolgozik. Felmerült bennünk, hogy a napi 8 órában foglalkoztatottakkal összehasonlítva a részmunkaidős munkavállaló napi 6 órás – és sajnos az átlagtól elmaradó, nem az elvártaknak megfelelő – munkája után járó szabadság csökkenthető-e részmunkaidejével arányosan?