Balesetet követő orvosi vizsgálat – a hétvége után

Kérdés: Október 31-én az éjszakai műszakban balesetem volt. Felvettük a jegyzőkönyvet, de mivel csak ügyelet volt, nem mentem el orvoshoz. Másnap – ünnepnap lévén – a sürgősségire tudtam volna menni, utána hétvége volt, ezért csak hétfőn mentem orvoshoz. Ez lehet probléma?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben Ön november 1-3. napokra egyébként sem volt beosztva munkavégzésre, akkor ennek különösebb jelentősége nincs, mivel nem volt rendelkezésre állási kötelezettsége. Ha viszont dolgoznia kellett volna, az Ön kockázata, hogy az orvos esetleg csak november 4-től...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Véradással összefüggő munkavégzés alóli mentesítés

Kérdés: Mentesülhet-e a munkáltató a minimum négyórás időtartamra történő mentesítés betartásáért/be nem tartásáért való felelősség alól, ha a munkavállaló írásban nyilatkozik, miszerint saját felelősségére veszi fel ismét a munkát a véradást követően úgy, hogy a minimum négyórás időtartam még nem telt el, majd szédülés vagy eszméletvesztés miatt (üzemi) balesetet szenved, és ok-okozati összefüggés megállapítható lesz a véradás és a baleset között?
Részlet a válaszából: […] ...része.Összegezve: mivel a munkáltató tud a véradásról, köteles a munkavállalót négy órára mentesíteni a munkavégzési, illetve rendelkezésre állási kötelezettsége alól, önmagában a felelősség alóli teljes mentesülését nem eredményezheti az említett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Betegség, baleset sztrájk idején

Kérdés: Társaságunknál a szakszervezet a bértárgyalások meghiúsulása miatt sztrájkot helyezett kilátásba. Hogyan kell kezelni azt a helyzetet, ha a sztrájkoló munkavállaló beteg lesz? E napra betegszabadságot kell neki kiadni, illetve jár a táppénz? Lehet-e üzemi baleset, ha a munkavállaló a sztrájk idején sérül meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...(távolléti díj), táppénzfizetés történt [Tbj-tv. 8. § c) pont]. A jogszerű sztrájkban részt vevő munkavállaló munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége a Sztrájktv. mint munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján szünetel [Mt. 55. § (1) bek. k) pont]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Pihenőidő alatti rendelkezésre állás

Kérdés: Rendvédelmi szervnél dolgozom közalkalmazottként. A munkáltatóm elvárja, hogy munka­időn kívül is a hét minden napján 24 órában elérhető legyek saját (tehát nem "céges") mobiltelefonomon, illetve hogy utasítására bármikor (akár az éjszakai órákban) jelenjek meg munkavégzés céljából. A kérdésem, hogy ezek a (korlátozás nélküli) elvárások jogosak-e a munkáltató részéről, köteles vagyok nekik megfelelni? (Mindkét elvárás adott esetben nehezen vagy egyáltalán nem teljesíthető részemről.)
Részlet a válaszából: […] A minden munkanapon, pihenőnapon, munkaszüneti napon 24 órában történő elérhetőség és munkavégzés céljából történő megjelenés munkáltatói előírása a készenlét munkajogi jogintézményének felelne meg. Közalkalmazottak készenlétére is az Mt. 110-112. §-át kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Rendelkezésre állási kötelezettség készenlét alatt

Kérdés: Munkavállalóink sérelmezték, hogy a készenlét ideje alatt nem tudnak szabadon rendelkezni az idejükkel, és a mobiltelefonjukat mindig magukkal kell vinniük, bárhová mennek. Többen megkérdezték, hogy milyen időn belül kell visszahívniuk a vezetőjüket, ha egészségügyi okokból épp nem tudják felvenni a mobiltelefont, illetve hogy a hívástól számított mennyi időn belül kell beérniük a munkahelyre. Nem találtunk erre vonatkozó rendelkezést a jogszabályban, így kérem, hogy adjanak iránymutatást, amit közölni tudunk a munkavállalóinkkal!
Részlet a válaszából: […]  A munkavállaló az általa megjelölt – a munkavégzés helyéretekintettel elérhető – helyen töltendő készenlétre kötelezhető– a társadalmi közszükségletet kielégítő alapvetőszolgáltatás folyamatos biztosítása,– baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Rendkívüli felmondás – igazolatlan mulasztásért

Kérdés: Cégünknél az egyik munkavállalónk már a második napja nem veszi fel a munkát, és nem is jelentkezett semmilyen formában. Ebben az esetben rendkívüli felmondással megszüntethetem a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 96. § (1) bekezdése értelmében a munkáltató, illetvea munkavállaló a munkaviszonyt rendkívüli felmondással akkor szüntetheti meg,ha a másik fél a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosanvagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.