Köznevelési jubileumi jutalom jogszerző ideje

Kérdés: Állásfoglalásukat szeretnénk kérni a Púétv. 105. §-ának (7) bekezdésében megjelölt szakmai gyakorlat munkavégzési kötelezettséggel nem járó szüneteltetésének időszakáról. Jól értelmezzük-e a bekezdést, azaz a fizetés nélküli szabadság időtartama minden esetben beleszámít a köznevelési foglalkoztatotti jutalomra jogosító időszakba? Minden esetben, függetlenül a fizetés nélküli szabadság időtartamától, illetve attól a körülménytől, hogy a munkáltató törvényben nevesített kötelezettségéből adódóan engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot (pl. aktív GYES időtartama, külszolgálat), vagy nem volt számára kötelezően előírva, de "elengedte" a munkavállalót fizetés nélküli szabadságra? Kizárólag azt a körülményt kell vizsgálni, hogy a közalkalmazotti/köznevelési foglalkoztatotti jogviszony fennmarad-e a fizetés nélküli szabadság ideje alatt? Ehhez kapcsolódóan, amennyiben a pedagógus a 30 éves köznevelési foglalkoztatotti jubileumra jogosító időt a fizetés nélküli szabadság ideje alatt éri el, a kifizetés melyik munkáltató törvényi kötelezettsége? Aki "elengedte" fizetés nélkülire (pl. tankerületi központ), vagy akinél jelenleg biztosítási jogviszonyban van (egy felsőoktatási intézmény)? Egy másik konkrét esetben a pedagógus a fizetés nélküli szabadsága alatt külföldön tartózkodik. Számít-e, hogy pedagógusként dolgozik-e vagy a vendéglátásban? Mindkét esetben "pörögnek"-e az évei, illetve a munkáltató a Púétv. szerinti jutalomra jogosító idő elérésekor köteles-e kifizetni a jutalmat attól függetlenül, hogy az a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt lenne esedékes? Ugyanezt kell figyelembe venni akkor is, ha a tankerület pedagógusa fizetés nélküli szabadsága alatt a polgármesteri hivatalban helyezkedik el? Ki lesz a jutalom kifizetője: a tankerület vagy a hivatal?
Részlet a válaszából: […] ...lesz jogosult az érintett. Az utóbbira a jogosító időt természetesen továbbra is a Kjt, és nem a Púévt. szerint kell számítani. A polgármesteri hivatalban való elhelyezkedéskor hasonló a helyzet, a köztisztviselőre a Kttv. szerinti jubileumi jutalom vonatkozik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Szabadság kiadása részmunkaidőben

Kérdés: Hogyan kell a szabadságot helyesen kiadni a polgármesteri hivatalnál heti 30 órás részmunkaidőben (munkarendje: hétfőtől csütörtökig 8 órától 15:30 óráig) foglalkoztatott köztisztviselő és munkavállaló esetében:
1. Ha egy munkanapra vagy hétfőtől szerdáig menne az érintett szabadságra?
2. Ha az egész hétre menne az érintett szabadságra?
3. Igazgatási szünet, azaz munkáltató által meghatározott időszakra vonatkozó szabadságkiadás esetén? Például egy teljes hétre vonatkozó igazgatási szünetnél, ha egy teljes munkaidős (heti 40 óra) esetében, akinek hétfőtől péntekig tart a munkarendje, teljes hétre vonatkozóan kell szabadságot kiadni, azaz öt napot, akkor hogyan járunk el helyesen a fenti részmunkaidős köztisztviselő és munkavállaló esetében?
Részlet a válaszából: […] A köztisztviselők vonatkozásában abból kell kiindulni, hogy a szabadság elszámolása minden esetben munkanapban történik, azaz egy nap távollét a kinevezés szerinti napi munkaidőnek felel meg, az adott napra ténylegesen beosztott óraszámtól függetlenül [Kttv. 90. § (3) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 29.

Helyettesítési díj – a kezdőnap

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a dolgozó munkakörébe nem tartozó feladatot lát el. A munkaügyes kolléga szerint a Kttv. 52. §-ának (6) bekezdése alapján nem jár helyettesítési díj, csak 30 nap után. Felhívtam a figyelmét, hogy nem munkaköri kötelezettsége a feladat ellátása, de ragaszkodik hozzá, hogy csak 30 nap után jár a helyettesítési díj.
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 52. §-a tartalmazza az átirányítás szabályait. AKttv. 52. §-ának (1) bekezdése, valamint a Kttv. 226. §-ának (2) bekezdése szerint nem minősül a kinevezés módosításának, ha a köztisztviselő – a közigazgatási szerv hatékony működéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 8.

Ajánlat a közszolgálati jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére

Kérdés: Jegyzőként dolgozom, már 2 éve elértem az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A munkáltatói jogokat gyakorló polgármesterrel egyeztetve az önkormányzati választások után nyugállományba kívánok menni. Tekintettel a hivatali apparátusra, a választásokat lebonyolítom. A jelenlegi polgármester sem kíván indulni a polgármesteri tisztségért. Érdekeim azt kívánják, hogy a jogviszonyom megszüntetésében a munkáltatóm működjön közre. Alkalmas megoldás lenne számomra a jogviszonyom közös megegyezéssel történő megszüntetése az önkormányzati választást követő időpontra. Ez esetben lemondanék a felmentési időről. Mikor célszerű ezt a munkáltatóm számára jelezni, és milyen törvényi hivatkozással?
Részlet a válaszából: […] ...is alkalmas időpont. Az ajánlatot Ön bármikor megteheti a polgármesternek, erre sem állapít meg a Kttv. határidőt, de célszerű a polgármesteri hivatalon belüli ügyrendre és esetleges belső eljárási határidőkre figyelemmel lenni. Az ajánlat tartalma tekintetében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 24.

Közszolgálati jogviszony közalkalmazotti jogviszonnyá történő átalakulása

Kérdés: A megyei jogú város közgyűlése alapított egy költségvetési szervet, amely olyan feladatot lát el, ami korábban a polgármesteri hivatalhoz tartozott. Jól gondolom, hogy azok a köztisztviselők, akik ezt a feladatot végezték a polgármesteri hivatalban, jogviszonyváltással kerülhetnek át az újonnan létrehozott szervhez, mint közalkalmazottak [Kttv. 72. §-a és 229. § (3) bekezdése alapján]? Ha igen, hogyan kell ezt a gyakorlatban végrehajtani? Meg kell szüntetni a hivatalban a köztisztviselők jogviszonyát, és az új költségvetési szervnél kapnak közalkalmazotti kinevezést? A ki nem vett szabadság kifizethető?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 72. §-a szerinti jogviszonyváltás, ha nem pusztán a munkáltató döntése alapján, hanem jogszabály (jelen esetben önkormányzati rendelet) szerint a munkáltató egy része (szervezeti egysége, anyagi vagy nem anyagi erőforrásainak vagy feladat- és hatásköreinek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 4.

Szabadságra való jogosultság és munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés

Kérdés: Polgármesteri hivatalban a Kttv. 79. §-ának l) pontja alapján a munkáltató engedélye alapján mentesítenénk a munkavégzés alól egy köztisztviselőt 2015. szeptember 1-jétől 2016. február 29-ig, tehát 30 napot meghaladóan. A mentesülés időtartamára illetményre nem lesz jogosult. Mivel a távollét nem esik a Kttv. 100. §-ának hatálya alá, ebben az esetben a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára vagy annak első 30 napjára jogosult-e rendes szabadságra a Kttv. alapján?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. 100. §-ának (2) bekezdése rendelkezik arról, hogy a köztisztviselőt a munkában nem töltött idő után mely esetekben illeti meg szabadság. A Kttv. 100. § (2) bekezdésének g) pontja alapján a köztisztviselő részére szabadság jár minden olyan munkában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Helyettesítési díj rendes szabadság esetén

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom az egyik polgármesteri hivatalban, és 2009. július 1-jétől egy tartósan távol lévő kolléganőm feladatkörét is ellátom, amelyre helyettesítési díjat kapok. A helyettesítési díjamból azonban a rendes szabadságom idejére a munkáltatóm levonja annak időarányos részét. Kérdésem, hogy jogszerűen jár-e el a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 49/B. § (2) bekezdése alapján, ha a köztisztviselő amunkáltató intézkedése alapján tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít,akkor az illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.Ugyanezen paragrafus (1) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.