6 talált cikk a részmunkaidő , munkarend , időtartam , munkaidő-beosztás , pihenőnap kifejezésre

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál egy köztisztviselő – kérelmére – a heti 40 óra helyett heti 30 órában, munkaidőkeretben, munkaidő-beosztással dolgozik az alábbiak szerint: H.: 7.30-16.00: 8,5 óra; K.: 7.30-16.00: 8,5 óra; Sze.: 7.30-16.00: 8,5 óra; Cs.: 7.30-12.00: 4,5 óra; P.: "0" órás munkanap, kiegyenlítő nap. Ez a munkaidő-beosztás állandó, csak akkor fog változni, ha egy másik kolléganőt helyettesítenie kell. Valóban szükséges munkaidőkeretet alkalmazni ebben az esetben, vagy meg lehet oldani egyéb módon? Amennyiben egy munkaszüneti nap (pl. a húsvéthétfő) munkanapra esik, azt a munkaidőkeretben hány órának kell számolni? Tehát ezen a munkaszüneti napon kívül hány órát kell dolgoznia a hét fennmaradó részében?

Kérdés: Egy munkáltató alkalmazásában álló munkavállalói csoport tagjai az általános munkarend szerint végzik munkájukat. A munkáltató a munkavállalók részére heti pihenőnapra rendelt el munkavégzési kötelezettséget. A dolgozók a munkakezdésre megjelentek, de a munkáltató csoportvezetője még a munkaidő kezdete előtt szóban közölte, hogy a munkavégzés mégis elmarad. Mivel ez nem beosztás szerinti (rendes) munkaidő volt, így tényleg nem érvényesül a minimális nyolcórás – esetleg négyórás – munkaidő-elszámolás [Mt. 99. § (1) bek.]? Rendkívüli munkaidőben tényleg nincs a munkáltatónak foglalkoztatási kötelezettsége [Mt. 146. § (1) bek.]? Nem jár munkabér ebben az esetben? A munkavállalók ezt a napot a törvény szerint tényleg pihenéssel töltötték el? A jogalkotó ezt így gondolta, vagy csak erre a konkrét tényállásra nem gondolt senki, és ezért nem logikusan lett a törvény szövege megfogalmazva? A jogi szakirodalom úgy fogalmaz, hogy az Mt. 99. §-a tulajdonképpen nem más, mint egy munkaidő-beosztásra vonatkozó törvényi korlát (4-12 óra), amely korlátba kizárólag ebben az esetben mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidő tartama (óraszáma) is beleértendő. Így nem lenne törvényi akadálya annak, hogy a dolgozók munkavégzés nélkül is kapjanak pihenőnapi munkabért? Ha a tényállás úgy változna, hogy a pihenőnapon mégis történt volna munkavégzés, de csak négy órában, akkor az általános munkarendben munkát végzők hány óra munkabérre tarthatnának igényt? Csak egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén lehet az elszámolt munkaidő napi mértéke kevesebb, mint nyolc óra, tehát minimum négy óra?

Kérdés: Karbantartási munkálatokra külföldre kiküldött munkavállalóink foglalkoztatását rendkívül feszes munkarendben tudjuk csak megoldani. A kint töltött hetekben a kollégáknak a lehető legkevesebb pihenőidőt biztosítjuk, amit hazaérkezés után kompenzálunk. Kérdéseink: folyamatosan hány napot, illetve mennyi órát lehet dolgozni pihenőnap nélkül? Féléves munkaidőkeretben dolgozunk, ezen időszakban mennyi lehet a rendkívüli munkavégzés óraszáma? Lehet-e napi 12 órás munkavégzés eseten 3 órát utaztatni a munkavállalókat a munkavégzés helye és a szállás között úgy, hogy ezek után csak 9 óra napi pihenőidejük van?

Kérdés: Milyen jellegű munkaszerződéssel lehetne törvényesen foglalkoztatni két munkavállalót portás munkakörben, ha hétvégén kellene munkát végezniük egymást váltva, 6-tól 18 óráig és 18 órától 6 óráig tartó műszakokban? Megoldás lehet-e az egyhavi munkaidőkeret? Milyen munkaidőnek felelne meg a fenti időtartamú foglalkoztatás, hogyan befolyásolja ezt a fizetett szabadság és a fizetett ünnep, főként ha hétvégére esik? Milyen műszakpótlékra lennének jogosultak a munkavállalók?

Kérdés: Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk heti 32 órában dolgozik. Munkarendje hétfőtől csütörtökig napi 4-szer 8 óra. Július 6-a és július 28-a között rendes szabadságon volt, a szabadság teljes időtartamának megállapításakor a pénteki napokat azonban nem vettük figyelembe. Helyesen jártunk-e el?

Kérdés: Idényjelleggel működő vendéglátóegység munkaidőkeret alkalmazásával alkalmaz pincéreket, szakácsokat. A munkaszerződés elkészítése, valamint a foglalkoztatás során milyen szempontokat kell figyelembe vennünk?