Készenlét megszervezése – az időkorlátok

Kérdés: Egyik kis létszámú telephelyünkön egyetlen karbantartó kolléga dolgozik, akire gyakorlatilag bármikor szükség lehet, ha valami technikai zavar van a termelésben. Teljes munkaidős munkaszerződése van, mellette készenlétet teljesít a munkaidején kívül. Megoldható-e, hogy állandóan készenlétben legyen, amikor éppen nincs beosztva? Azt nem tudjuk előre tervezni, hogy a munkaidején kívül mikor lehet szükség a munkájára. Felmerült az is, hogy kötnénk vele egy megbízási szerződést a munkaidején kívüli feladatok elvégzésére. Ez szabályos lenne?
Részlet a válaszából: […] ...nem haladhatja meg, amelyet munkaidőkeret alkalmazása esetén átlagban kell figyelembe venni. A munkavállaló számára készenlét a heti pihenőnap (heti pihenőidő) tartamára havonta legfeljebb négy alkalommal rendelhető el (Mt. 112. §). Arra tehát nincs lehetőség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Pótlékok hétvégére – alkalmi munka esetén

Kérdés: Társaságunk hétfőtől péntekig alkalmaz munkavállalókat (szombat és vasárnap pihenőnap). Alkalmi munkavállalókat is szoktak alkalmazni, például kiállításokra. Egy mostani kiállításra is felveszünk alkalmi munkavállalót öt napra, szerdától vasárnapig (amíg a kiállítás tart), nyolcórás munkaidőre. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben szombatra és vasárnapra kell-e valamilyen pótlékot fizetni az alkalmi munkavállalónak? A munkaidő napi nyolc óra, 10-18 óra között.
Részlet a válaszából: […] Alkalmi munka (egyszerűsített foglalkoztatás) esetén is ugyanazok a bérpótlékok illetik meg a munkavállalót, mint a hagyományos munkaviszonyban. Az Mt. ugyanis nem tartalmaz eltérő rendelkezést a bérpótlékok kapcsán az egyszerűsített foglalkoztatásra (Mt. 201-203. §). A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 25.

Havibér – a munkaszüneti napra járó rész számítása

Kérdés: 2019. november 4-én (hétfőn) kezdtem új munkahelyen dolgozni. Előző munkahelyemen a munkaviszonyom november 3-ával, vasárnappal ért véget. Mindkét helyen havibérben voltam/vagyok. Az előző munkahelyem novemberre nem akar már munkabért fizetni nekem, arra hivatkozva, hogy novemberben 3-ig, amíg ott volt munkaviszonyom, nem volt munkanap (nov. 1. ünnep, nov. 2-3. pedig hétvége). Az új munkahelyem tájékoztatása szerint viszont ők csak a november 4. utáni időszakra terveznek arányosan fizetni, mivel náluk ettől kezdve van munkaviszonyom. Tört hónap esetén, ilyen esetben, mi az időarányos munkabér számításának a helyes módja?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 136. § (3) bek.].Az általános munkarend alapján a munkavállaló munkanapjai a hétköznapok (hétfőtől péntekig), két pihenőnapja a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebbe a hétköznapokra eső munkaszüneti napok is beletartoznak, így például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Szabadság kiadása – a naptári naptól eltérő munkanapra

Kérdés: A munkavállalóink 7-19 és 19-7 óra között dolgoznak. 2 napot délelőttös műszakban, 2 napot otthon töltenek, majd 2 napot éjszakás műszakban, és megint 2 napot otthon. Hogyan kell elszámolni a szabadságok kiadását ilyen esetben, ha munkanapokban akarjuk kiadni azokat?
Részlet a válaszából: […] ...választása szerinta) a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot, vagyb) a szabadság ettől eltérően az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Szabadság kiadása munkaszüneti napra

Kérdés: Kiadható-e a munkavállalónak szabadság a munkaszüneti napra, ha munkaidőkeretben dolgozik, és aznap egyébként be van osztva munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozóan két lehetőséget biztosít a törvény:a) a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot, mely esetben a szabadságot munkanapban kell kiadni és nyilvántartani; vagy, ettől eltérőenb) az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. július 15.

"Visszavont szabadság" tartamára elrendelt munkavégzés elszámolása

Kérdés: Az adott hónapban a munkanapok száma 20, a teljesítendő munkaidő 160 óra. A munkavállaló – aki hétfőtől péntekig 8 és 16.20 között végez munkát – a hónap 3. hetének hétfőjétől a 4. hét péntekéig szabadságon lett volna, de a munkavállalónak a 2. hét pénteken reggel 8 órakor szóltak, hogy súlyos eset következett be, és a szabadságnapokat a munkavállalónak munkával kell eltöltenie. Melyik megoldás a helyes ebben az esetben?
1. Rendes munkaidő: az első két hét (80 óra) és a 3. hét keddtől a 4. hét péntekig (72 óra); beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő: a 3. hét hétfő (8 óra); állásidő: 160-(80+72) = 8 óra?
2. A szabadság teljes időtartama szükségszerűen rendkívüli munkavégzés lesz, és nem érvényesül a 96 órás beosztásmódosítási határidő, ezáltal a rendes munkaidő, a rendkívüli munkaidő és az állásidő is 80-80-80 óra lesz, valamint a munkavállaló 240 óra alapbérre és 80 óra bérpótlékra jogosult? A bérpótlék mértéke mindkét esetben 50% vagy 100% lesz?
Részlet a válaszából: […] ...rendes munkaidő). Ezért rendkívüli munkaidőt valóban csak a harmadik hét hétfőjére kell elszámolni. A pótlék mértéke 50%, mivel nem pihenőnapi és nem is munkaszüneti napi munkavégzésről van szó (Mt. 143. §). Mivel a munkáltató erre a napra eredetileg nem osztott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Heti pihenőnap/pihenőidő beosztása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Több műszakos tevékenységű munkáltató munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatja egyes munkavállalóit. Vasárnapi rendes munkaidőben történő munkavégzés a kereskedelemről szóló törvény hatálya alá tartozás (kereskedelmet kiszolgáló nagykereskedelem) alapján elrendelhető. Eltérő munkanap került meghatározásra, mivel a munkaidő kezdete és befejezése nem azonos napra esik. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjának közlésekor – az eltérő munkanap-meghatározás miatt – a dátum mellett az óra-percet is fel kell tüntetni? Azonos munkaidőkereten belül lehet-e váltogatva kiadni a heti pihenőnapot és a heti pihenőidőt? Heti pihenő- vagy munkaszüneti napon 21 órától kezdődhet-e a műszak? Ha igen, akkor a 21 és 22 óra közötti 1 óra milyen időnek minősül, és milyen pótlékkal kell elszámolni? Heti pihenőidő alkalmazása esetén a hét és huszonkét óra közötti tartamot miként kell kezelni?
Részlet a válaszából: […] ...hogy a munkanap – ha ez egyben munkaszüneti nap – 21 órakor kezdődjék, annak legkorábbi kezdete az előző naptári nap 22. órája. A heti pihenőnapon/pihenőidőben teljesített munkaidő viszont rendkívüli munkaidőnek minősül [Mt. 107. § a) pont], így nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Rendkívüli munkaidő heti maximuma

Kérdés: Mennyi túlóra rendelhető el a havibéres munkavállaló számára, ha az általános munkarendben, heti 40 órában dolgozik, olyan munkahéten, amikor négy munkanap és egy munkaszüneti nap van? Elrendelhető-e 16 óra rendkívüli munkaidő?
Részlet a válaszából: […] ...32 órára, akkor a 48 órás korlát figyelembevételével további 16 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (pl. 8-8 óra a heti két pihenőnapra, vagy 4-4 óra a négy beosztás szerinti munkanapra). Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet, hogy munkaszüneti napon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Munkaszüneti napi munkavégzés – munkaidőkeret nélkül

Kérdés: Az Mt. 2019. január 1-jei hatálybalépésével módosult a munkaszüneti napokon történő munkavégzés feltétele. Jól értjük, hogy ettől az évtől nem kell munkaidőkeretet elrendelni akkor, ha a munkavállalót be szeretnénk osztani munkaszüneti napra dolgozni? Mi lesz ilyen esetben a fizetett ünneppel?
Részlet a válaszából: […] ...egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak az, ha a munkavállaló napi munkaideje egyenlően kerül beosztásra, és minden héten megkapja a heti 2 pihenőnapját (vagy a 48 óra heti pihenőt). A január 1-jétől hatályos rendelkezések alapján az ilyen foglalkoztatás nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Ügyelet és szabadság áthelyezett munkanapon

Kérdés: Cégünk a munkanapok áthelyezése kapcsán az október 22-i és december 24-i pihenőnaphoz kötött szombati munkanapokon (október 13. és december 15.) kötelező szabadságot rendelt el. Azonban a pihenőnapokon (október 22. és december 24.) ügyeletet szeretne elrendelni. Ezekben az esetekben szabályos-e az ügyelet elrendelése? Ezek a napok szabadságnak vagy munkaszüneti napoknak minősülnek? A másik kérdésem az ünnepnapokon elrendelt ügyeletre irányulnak, ilyen esetben milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak?
Részlet a válaszából: […] ...2018. évi munkaszüneti napok körüli munkarend alapján október 22. (hétfő) és december 24. (hétfő) pihenőnap, október 13. (szombat) és december 15. (szombat) viszont munkanap (9/2017. NGM rendelet 2. §). A munkanap-áthelyezés csak az általános munkarendet módosítja, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.
1
2
3
4