3 talált cikk a szabadság , vezető , foglalkoztatás , munkavállaló , pihenőidő kifejezésre

Kérdés: A kiküldött munkavállalók szociális jogainak védelme érdekében a 96/71/EK irányelv által meghatározott foglalkoztatási feltételeket a fogadó tagállamban kötelező alkalmazni a kiküldött munkavállalókra nézve. Ezek közé a foglalkoztatási feltételek közé tartoznak a 96/71/EK irányelv 3. cikk (1) bekezdésében felsoroltak, így például a maximális munkaidő és minimális pihenőidő, minimális éves fizetett szabadság, díjazás, ideértve a túlmunka díjazását is. Jól értjük-e ugyanakkor, hogy a 2020/1057. irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében a 96/71/EK irányelv 2. cikkének (1) bekezdése ellenére a kétoldalú személyszállítási műveleteket végrehajtó járművezetők – amennyiben megfelelnek a 2020/1057. irányelv 1. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételeknek – nem tekinthetők a 96/71/EK irányelv alkalmazásában kiküldött munkavállalóknak? Így a 96/71/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében felsorolt foglalkoztatási feltételek e járművezetők vonatkozásában nem alkalmazandóak (azaz a fogadó tagállamban érvényes minimálbér megfizetése sem)?

Kérdés: A gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérni szándékozó, egy multi áruházlánc munkavállalója fordult hozzánk a következő kérdéssel. A munkavállaló konkrét munkahelye Budapesten van, de időközben vidékre költözött, és a cég egy lakóhelyéhez közelebbi helyi egységében kívánna újból munkába állni. Jelentkezett is a helyi vezetőnél, aki azzal utasította el, hogy az Mt. 113. §-ának előírásai vonatkoznak rá: mivel a gyermeke még nincs hároméves, ezért korlátozottan foglalkoztatható. A munkavállaló egyébként attól is tart, kifogás lehet a cég részéről, hogy a munkaszerződése szerint a fővárosi egységbe szól a munkavégzés teljesítése. A munkaszerződése értelmében a munkavégzés helye elsődlegesen a munkáltató egyik telephelye, illetve a munkáltató valamennyi magyarországi telephelye és fióktelepe. Úgy véljük, ez a megállapodás mindkét félre egyaránt vonatkozik, azaz nemcsak a munkáltató "áthelyezési szándékát" elégítheti ki, hanem a munkavállaló ilyen irányú igényét is alátámasztja. Jogos-e a munkavállaló igénye az áthelyezésre? Elutasíthatja-e a munkáltató a munkavállaló foglalkoztatását?

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönző cégnek dolgozom, és nemrég alakítottunk szakszervezetet, amelyben én lettem az egyik vezető tisztviselő. Azt szeretném megtudni, hogy a heti és az éves munkaidő-kedvezményt kinek kell biztosítani ilyen esetben?