32 cikk rendezése:
1. cikk / 32 Vasárnapi pótlékra való jogosultság strandfürdőkben
Kérdés: Önkormányzati fenntartású termálstrandfürdőben jogosultak-e vasárnapi pótlékra a munkavállalók? Ha igen, minden munkavállalót megillet a vasárnapi pótlék, vagy csak bizonyos munkakörökben foglalkoztatottakat? Ha nem, milyen feltételek teljesülése mellett lennének jogosultak a munkavállalók vasárnapi pótlékra? A dolgozók 6 havi munkaidőkeretben, általánostól eltérő munkarendben vannak foglalkoztatva. A gépészek beosztása 24 óra munkaidő, 72 óra pihenőidő. A pénztárosok, a takarítók és az úszómesterek munkaideje a nyitvatartási időnek megfelelően van megállapítva. Beosztásuk 2 munkanap után 2 pihenő/szabadnap.
2. cikk / 32 Készenlét alatti munkavégzés napi- és heti pihenőidőben
Kérdés: Helyes az az értelmezés, mely szerint a készenlét és a napi pihenőidő egymással párhuzamosan is telhet, tekintettel arra, hogy a napi pihenőidőnek "két munkavégzés" (az adott napi munkavégzés és a következő munkanapi munkavégzés) között kell meglennie, és a készenlét nem munkavégzés, hanem rendelkezésre állás? Másképpen: ha a munkavállaló a napi pihenőt tölti, ezen idő alatt készenlétben állhat, és az nem befolyásolja/nem szakítja meg a napi pihenőidőt? Különös tekintettel a napi pihenőidővel és a heti pihenőnapokkal kapcsolatos új megállapításokra (MÁV-Start eset), és az Mt. 104. §-ának (5) bekezdésére, hogyan kell kiadni a napi pihenőidőt abban az esetben, ha a munkavállaló rendes munkaideje mindennap 8 órától 16 óráig tart, és péntek 16 órától a következő hétfő 8 órájáig készenlétben van, és ezen idő alatt rendkívüli munkavégzés történik? A példánál maradva: ha pénteken készenlét alatt 20 órától 21 óráig rendkívüli munkavégzést teljesít a munkavállaló, akkor a napi pihenőidő hétfő éjféltől hétfő 11 óráig tart, ebben az esetben a 8 és 11 óra közötti időtartam állásidőnek minősülne? Ha készenlét alatt vasárnap 15 órától 16 óráig végezne rendkívüli munkát, akkor is az előző eset szerint alakulna a pihenőidő és az állásidő? Ha azonban készenlét alatt hétfőn 6 órától 7 óráig végezne rendkívüli munkát, akkor 7 órától 18 óráig tartana a napi pihenőideje, ebből következően hétfőn a teljes rendes munkaidő (8 órától 16 óráig) állásidőnek minősülne, és legközelebb csak kedden végezhetne először munkát a munkavállaló?
3. cikk / 32 Elszámolás munkaidőkeret végén
Kérdés:
A munkaidőkeret helyes elszámolásához kérnénk állásfoglalásukat. Cégünknél bevezetésre került a 3 havi munkaidőkeret, havibéres és óradíjas munkavállalóinknál egyaránt. Nem minden esetben tudjuk a dolgozó részére biztosítani a havi kötelező pihenőnapokat. Helyesen járunk el, ha a dolgozó pihenőnapját 100%-os bérpótlékkal számfejtjük? Valamint vannak olyan órabéres dolgozók, akik sajnos nem teljesítik a kötelezően előírt óraszámot, viszont kifizetésre kerül részükre, itt van-e esetleg más lehetőség?
4. cikk / 32 Pótlékok elszámolása több műszakos tevékenységben
Kérdés: Gyárunkban a három műszakos munkarend az alábbiak szerint alakul 5+2 beosztás mellett: délelőttös műszak 5:30-14:00; délutános műszak 13:30-22:00 és éjszakai műszak 21:30-06:00. A belső szabályzatunkban kihirdetésre kerül, hogy a munkahét hétfő reggel hat órától szombat hajnal hat óráig tart. Helyes-e az alábbi elszámolás ennek fényében? Délelőttös műszakban az 5:30 és 06:00 közötti időszakra éjszakai pótlék (Mt. 141. § szerint 30%) és pihenőnapi pótlék [Mt. 143. § (5) bek. szerint 100%] kerül elszámolásra, azonban a pénteken kezdődő éjszakai műszakban csupán az éjszakai pótlék kerül elszámolásra az alapbéren felül (mivel a szabályzat szerint a munkahét szombat reggel 6 óráig tart). Amennyiben a fenti elszámolásban hiba van, kérem, legyen szíves tájékoztatni a korrekt eljárásról!
5. cikk / 32 Pihenőnapi túlórák és díjazás
Kérdés: A pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés díjazásával kapcsolatos felvetésre szeretnénk választ kapni, esetleges bírósági határozat(ok) tükrében. Az Mt. 143. §-ának (1)-(4) bekezdései rendelkeznek a díjazásról. Az Mth. 85. §-ának (14) bekezdése indokolásából kitűnik, hogy az általános szabály a pénzbeli ellenérték megfizetése. Amennyiben a felek megállapodása alapján a 100% pótlék helyett 50% pótlék és másik pihenőnap alkalmazása lenne a díjazás, akkor – számításunk szerint – igen eltérő bér illetné meg a munkavállalót. A pihenőnappal való kompenzálásról ugyanakkor sok esetben a munkaszerződés megkötésekor kell döntenie a munkavállalónak, ezt a lehetőséget ugyanis a munkáltató a munkaszerződésben köti ki. Álláspontunk szerint az ilyen munkáltatói gyakorlat joggal való visszaélést jelent, mert effektíve kizárja az elsődleges díjazást, figyelmen kívül hagyva az Mt. 1. §-ában foglalt tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályainak megállapítását.
6. cikk / 32 Készenlét – beosztása és elszámolása
Kérdés: A munkáltatónál a dolgozók nap 8 órás munkaszerződéssel rendelkeznek, háromhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, a beosztások mindig egy hónapra készülnek el, amelyet egy héttel korábban közlünk. Amennyiben egy tízórás műszakot követően ugyanazon dolgozó számára készenlétet rendelünk el négyórás időtartamban (este nyolctól éjfélig), és a készenlét alatt 10-től 12 óráig be kellett jönni dolgoznia, akkor a kétórás munkavégzés időtartamát a munkaidőkeretben el lehet számolni, és így a munkaidőkeretből még hátralévő időszakra ennyivel kevesebb munkaidőt lehet beosztani? Amennyiben a készenlét alatt berendelés történik, akkor a pihenőidőt hogyan kell számolni? Erre a két órára hogyan kell számolni a bért, és mennyi időn belül kell kifizetni? Az Mt. 112. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Mennyi időre lehet egyszerre a készenlétet megállapítani? 10 órás munkaidő után mennyi készenlét rendelhető el maximálisan?
7. cikk / 32 Bérpóték mezőgazdasági idénymunkában
Kérdés: A mezőgazdasági idénymunkában a munkavállalónak a munkavégzésre milyen bérpótlékok járhatnak?
8. cikk / 32 Diszpécserek munkaideje
Kérdés: A munkáltató vezetése a telephelyünkön működő folyamatos diszpécseri szolgálatot át akarja alakítani, ami a diszpécserek munkaidő-beosztását és bérezését is érinti. Ezentúl a 24 órás diszpécseri szolgálat jönne létre, amely úgy oszlana meg, hogy 10 órát ténylegesen a telephelyen, és a többi 14 órát az otthonában, készenlétben töltené a munkavállaló. A következő nap szabadnap lenne. Munkajogilag kivitelezhető-e a 24/24 órás munkaidő? Ebben az esetben milyen bérpótlékokkal kell számolni, és a diszpécser munkaidejét hogyan lehet meghatározni?
9. cikk / 32 Hétvégi rendkívüli munkaidő és a távolléti díj számítása
Kérdés: A munkavállaló havibéres, általános munkarendben, jelenlegi munkaviszonyában több mint hat hónapja dolgozik (irányadó időszak). A szombat-vasárnap végzett munkát a cég tevékenységéből adódóan a munkáltató rendeli el. Január hóban négy hétvége (nyolc nap) volt, és ebből a dolgozó öt napon végzett munkát. (Azt nem vizsgáljuk, hogy a heti pihenőnap, illetve a pihenőidő megvolt-e.) Az öt alkalomból különböző óraszámokat töltött munkával a munkavállaló: kétszer négy óra, hat óra, nyolc óra és tíz óra. Erre a dolgozó 100%-os pótlékot kapott a szombatra és vasárnapra jutó munkabéren felül. A rendkívüli munkavégzés egyébként jellemző, de arányaiban változó (előfordul, hogy egy hónapban csak szombatonként kell dolgozni, de van, hogy szombat-vasárnap is, illetve egyáltalán nincs szükség rendkívüli munkavégzésre az irányadó időszakon belül). Sajnos a bérprogram nem kezeli külön a szombaton vagy vasárnap végzett munkát, valamint a távolléti díj számításánál "kötelezően figyelembe vett" jogcímként jelöli meg a pihenőnapon (szombaton és/vagy vasárnapon) végzett rendkívüli munkáért járó pótlékot (figyelmen kívül hagyva – szerintem helytelenül – az Mt. 151. §-ában foglaltakat, hiszen így előfordulhat, hogy az irányadó időszakon belül nem lesz meg a legalább egyharmados munkavégzés). Helyesen alkalmazza-e a bérprogram a szabályt, amikor a szombati és vasárnapi pihenőnapokon végzett munkáért járó pótlékot "kötelezően" beszámítja a távolléti díj alapjába, függetlenül attól, hogy nem valósultak meg az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében leírtak? A hivatkozott jogszabályhely csak a vasárnapról rendelkezik. Jól értelmezem, hogy a szombaton végzett rendkívüli munkáért járó díjazás (bér) minden esetben alapja lesz a távolléti díjnak?
10. cikk / 32 Pihenőnapok: elmaradt kiadás és késedelmes bérfizetés
Kérdés: Munkaszerződésem megszakítás nélküli egyenlőtlen munkaidőre szól, napi nyolc órára. Nemrég kezdtünk el a munkáltatónál dolgozni. Az első napon közölték, hogy kéthetente van fizetés, és hogy kapunk munkabérelőleget. Másnap reggel tesztírás volt, amelyen megfeleltünk. Következő naptól 16 napot dolgoztunk folyamatosan, megszakítás nélkül. Jeleztük, hogy szeretnénk pihenőnapot, de vagy az volt a válasz, hogy a nagyfőnök nem engedi a pihenőt, vagy az, hogy 10-20 ezer levonás mellett lehetséges csak. Szeretném tudni, hogy jogosultak vagyunk-e a pihenőnapok kifizettetésére? Még a munkabérünket is csak többszöri telefonálgatásra és háromszori nekifutásra utalták el.
