Munkakör-felajánlás és észszerű alkalmazkodás

Kérdés: A Kúria BH 2024.16. számú döntésének értelmezésével kapcsolatban szeretném segítségüket kérni. Mivel az Mt. nem definiálja a fogyatékosságot, és más jogszabályra sem hivatkozik annak meghatározására, így pontosan mit kell figyelembe vennie a munkáltatónak az Mt. 51. §-ának (5) bekezdésében meghatározott észszerű alkalmazkodás vonatkozásában, ha a munkavállaló keresőképes, de egészségileg alkalmatlan? A pótszabadságnál meghatározott fogyatékossági támogatásban és vakok személyi járadékában részesülő személyi kört kell ebben az esetben is figyelembe venni? Pontosan miből vezethető az le, hogy a munkáltatónak munkakör-felajánlási kötelezettsége lenne a fogyatékos munkavállaló esetében az észszerű alkalmazkodás követelményének megfelelve, abban az esetben, ha munkavállaló keresőképes, de nem alkalmas az adott munkakör betöltésére? Csak a bírói gyakorlatból? Amennyiben megváltozott munkaképességű és például fogyatékossági támogatásban is részesülő munkavállaló esetében előáll az az állapot, hogy keresőképes, de foglalkozás-egészségügyi szempontból a (segédmunkás) munkakörének betöltésére alkalmatlan, és nincs a munkáltatónál olyan munkakör, amely számára ennél egyszerűbb/könnyebb feladatokat foglalna magában, akkor ez már eredményezheti azt, hogy Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján foglalkoztatási és munkabérfizetési kötelezettség nem terheli a munkáltatót?
Részlet a válaszából: […] A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatása során gondoskodni kell az észszerű alkalmazkodás feltételei­nek biztosításáról [Mt. 51. § (5) bek.]. E szűkszavú rendelkezés a 2000/78/EK irányelv 5. cikkében foglaltak átültetésére szolgál, értelmezéséhez pedig az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Jubileumi jutalomra való jogosultság és az egyházi iskolákban töltött munkaviszony

Kérdés: Testvérem jelenleg is közalkalmazott, de arra való hivatkozással most nem akarják kifizetni a 30 éves közalkalmazotti jubileumi jutalmat, hogy több évet tanított a katolikus egyház és a református egyház által fenntartott iskolákban. Munkaszerződéseiben mindig hivatkoztak arra, hogy megilletik mindazok a juttatások, amelyek a közalkalmazottat megilletik, bérét és előmenetelét is a Kjt. alapján határozták meg, és a 25 éves jubileumi jutalmat 2012-ben kifizették neki. Vagyis ekkor már egyszer elbírálták a korábbi munkaviszonyait.
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony idejét nem tekinti jubileumi jutalomra jogosító időnek.Bizonyos kérdésekben [így: a rendkívüli munkavégzés díjazása, a pótszabadság az Nkt. 65. §-ának (10) bekezdése alapján, továbbá a munkabér, a munkaidő és a pihenőidő kérdése az Ehtv. 20...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Rehabilitált munkavállaló jogai

Kérdés: Rehabilitált dolgozóként milyen jogok illetnek meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítése alól [Mt. 55. § (1) bek. c) pont].A megváltozott munkaképességű munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár [Mt. 120. § a) pont]. Az Mt. értelmében megváltozott munkaképességű személy a rehabilitációs hatóság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Rehabilitációs kártyával foglalkoztatottak

Kérdés: Rehabilitációs kártyával dolgozom. Köteles a munkáltatóm orvosi vizsgálatokra, kezelésekre elengedni? Kötelezhetnek túlórára? A súlyos fogyatékosságra járó pótszabadság kiadásának mik a szabályai?
Részlet a válaszából: […] ...ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább 50%-os mértékben állapította meg az őt ért egészségkárosodást, évenként 5 munkanap pótszabadság jár. Ezt a szabadságot az Mt. általános szabályai szerint kell kiadni. Tehát az 5 munkanapot az éves szabadsághoz hozzá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Foglalkoztatás rehabilitációs járulék mellett

Kérdés: Rehabilitációs nyugdíjas vagyok. Négyórás részmunkaidőben sikerült elhelyezkednem, 61 000 Ft a bruttó fizetésem, 59 éves vagyok, egyedülálló. A férjem két éve meghalt, a gyerekeim nagyok. Mennyi fizetést fogok kézbe kapni, jár-e étkezési utalvány, és mennyi szabadság illet meg?
Részlet a válaszából: […] ...ezt a juttatást.Az Mt. 116-117. §-a alapján egy munkavállalót 20 munkanap alapszabadság, negyvenöt éves kor felett pedig 10 munkanap pótszabadság illet meg, összesen 30 munkanap jár évente. Az Mt. 122. §-a alapján továbbá jár évenként 5 munkanap pótszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Szabadság megállapítása részmunkaidős munkaviszonyban

Kérdés: 55 éves munkavállalónk munkaszerződése alapján egy héten 3 napot dolgozik, napi 7-7 óra időtartamban. Részére az éves szabadság hogyan számolható? Jogosult a 20 nap alap- és a 10 nap pótszabadságra?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. Az alapszabadság mértéke húsz munkanap (Mt. 116. §), amely mellé a munkavállalónak negyvenötödik életévétől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.

Szabadság – jogosultság részmunkaidőben, kiadás heti kettőnél több pihenőnap esetén

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: –, kedd: –, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaidő mértékétől, tehát a részmunkaidős közszolgálati tisztviselőt is a törvény szerinti mértékben illeti meg az alap- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Részmunkaidő és munkaközi szünet, a gyermek után járó pótszabadság

Kérdés: A munkavállalót az egyik társaság 4 órában, míg egy másik társaság szintén 4 órában alkalmazza naponta. Ebben az esetben mindkét munkáltatónál "főállású" munkavállaló vagy részmunkaidős foglalkoztatású lesz? A munkaközi szünet (ebédidő) jár-e, és melyik munkáltatónál? Jár-e a gyerekek után szabadság, ha nem a munkavállalónál vannak a gyerekek?
Részlet a válaszából: […] ...az jogos gazdasági érdekét veszélyezteti. Ilyen eset lehet, ha a másik munkáltató is hasonló tevékenységet végez.A gyermek után járó pótszabadság kapcsán a törvény úgy fogalmaz, hogy a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzettségét stb.A szabadság új szabályai szintén 2013-tól hatályosak. A szabadság az új törvény szerint is alapszabadságból és pótszabadságból áll. Különbség, hogy a korábbi szabályozás szerint az alapszabadság mértéke az életkorral arányosan növekedett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Idénymunkás bére, szabadsága és bejelentése

Kérdés: A mezőgazdasági idénymunkásoknak mennyi munkabért kell fizetni szombatra, vasárnapra és ünnepnapokra? A munkaszüneti napra 100% pótlék jár vagy még több? Október 22-e munkaszüneti napnak számít-e? Az idén változott új Mt. ezeket érintette? Amennyiben az idénymunkás havonta 3-15 napot, éves szinten 50 napot dolgozott, akkor számára jár-e szabadság, hogyan kell azt megállapítani és kiadni? Hogy alakul ilyen esetben a bejelentés és a közteherfizetés, érvényesek-e az Eft.-ben írt kedvezmények?
Részlet a válaszából: […] ...szabadság mértéke – 365 napos munkaviszony esetén – 20 munkanap alapszabadság, és az életkortól függő, legfeljebb további 10 munkanap pótszabadság, amelynek az időarányos része veendő figyelembe – ez 50 napos munkaviszony esetén összesen kb. 4-6 munkanapot jelenthet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.
1
2