3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Pótszabadságok és az időarányosítás
Kérdés: A törvény szerint a munkavállalót megillető szülői pótszabadság először abban az évben jár, amikor a gyermeke megszületik. Egyik munkavállalónknak december 30-án született meg a kisfia. Ez azt jelenti, hogy 2014-re akkor is jár neki két nap pótszabadság, ha a tárgyév utolsó előtti napján lett apa? Vagy időarányosítani kell az év hátralévő részéhez a szabadságot, és akkor mondhatjuk, hogy az így kiszámított töredék a fél napot sem éri el, ezért egy napot sem adunk? Mi a helyzet akkor, ha az egészségkárosodott munkavállaló februárban elveszíti a fogyatékossági támogatásra való jogosultságát? Neki hány nap pótszabadságot számoljunk 2015-re?
2. cikk / 3 Gyermek utáni pótszabadság – a nevelésben nagyobb szerepet vállaló szülő
Kérdés: Az Mt.-ben nevesített egyik pótszabadság a 16 éven aluli gyermeket nevelő szülőnek jár. A törvény úgy fogalmaz, hogy arra – a szülők döntése alapján – a gyermeke nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállaló vagy a gyermekét egyedül nevelő szülő jogosult [Mt. 132. § (2) bek.]. Kérdésem, hogy jogosult-e pótszabadságra a munkavállaló, ha a szülőpárja a GYES vagy GYED ellátás mellett fizetés nélküli szabadságon van, és gyermeküket otthonában gondozza? Jól gondolom, hogy ilyen esetben automatikusan az utóbbi szülő minősül a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállalónak, így a másiknak nem kell szülői pótszabadságot biztosítanom?
3. cikk / 3 Gyermek után járó pótszabadság – ha az anya otthon van
Kérdés: Igénybe veheti-e az apa az Mt. 132. § (2) bekezdése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló munkavállalót megillető pótszabadságot az anya helyett, ha az anya otthon tartózkodik a gyermekkel (szülési szabadságon van vagy a gyermek otthoni gondozása céljából fizetés nélküli szabadságban részesül stb.)?