Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén

Kérdés: Hogyan kell kiadni egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkavállaló szabadságát? Adolgozónak a munkaszerződése szerint heti 32 óra a munkaideje, amit úgy köteles ledolgozni, hogy hétfőtől csütörtökig napi 8 óra és pénteken napi 0 óra. Helyesen jár el a dolgozó, ha úgy veszi ki a szabadságát, hogy csak a 8 órás munkanapokra vesz ki szabadságot, a 0 órás napra pedig nem? Amunkavállaló éves szabadsága az életkora szerinti és a gyermeke utáni pótszabadsággal együtt 30 nap. Az Mt.-nek megfelelően jár el a munkáltató, ha a következő módon tartja nyilván a munkavállaló szabadságát? Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy az Mt. 124. §-ának (4) bekezdése alapján a szabadságot órában tartsa nyilván, és ebben az esetben a munkavállaló a munkaidő-beosztásának megfelelő időtartammal (órával) azonos mértékben mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ha szabadságra kíván menni. Ebben az esetben a munkavállaló 30 nap szabadságát a napi munkaidő mértékével felszorozva kell órában nyilvántartani, esetükben ez tehát 192 órának (30 nap × 6,4 óra) felel meg. Amennyiben órában tartja nyilván a munkáltató a szabadságot, akkor csak azokra a napokra kell elszámolni a 8 órára jutó távolléti díjat, amikor a munkavállalónak munkavégzési kötelezettsége lenne, és szabadságot kíván igénybe venni. Ha például egy nap szabadságot vesz ki a dolgozó, és a munkáltató 192 óra éves szabadságot tart nyilván a dolgozónál, akkor az egy nap szabadságot 8 órának megfelelő időtartamban elszámolhatja?
Részlet a válaszából: […] Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása és elszámolása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Ami közös vonás, hogy szabadságot kiadni csak beosztás szerinti munkanapra lehet [Mt. 124. § (1) bek.]. Az első...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Távolléti díj számítása az apák pótszabadságánál

Kérdés: Az apák pótszabadságának elszámolása körében hatósági ellenőrzést kaptunk. Ennek során az ellenőr kifogásolta a távolléti díj számításának módszerét, és így a megtérítés összegét is. Álláspontja szerint a munkaszüneti napot nem kellett volna figyelembe venni osztószámként, azaz novemberben 22, és nem 23 napra kellett volna osztani a havibért. Munkaügyi ellenőrzés keretében ugyanakkor ennek épp az ellenkezőjét mondták, ott elfogadták a számítást. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] ...apák pótszabadsága a szabadság körébe sorolt intézmény – bár részletszabályai alapján inkább munkaidő-kedvezménynek kellene tekinteni -, amelyre így távolléti díj jár. Ennek sajátossága, hogy azt (és annak munkáltatói közterheit) a Magyar Államkincstár a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Szabadság mértéke részmunkaidőben

Kérdés: Hány nap szabadság jár a heti 20 (30) órában foglalkoztatott alkalmazottnak?
Részlet a válaszából: […] ...őt nem teljes munkaidőben alkalmazza. A törvény ugyanis nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést, amely szerint az alapszabadság és a pótszabadság csak a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalót illetné meg. A részmunkaidőre alkalmazott munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Szabadság – részmunkaidős nyugdíjasnak

Kérdés: Hány nap szabadság illeti meg azt a nyugdíjas munkavállalót, akinek munkaideje heti 3x3 óra?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. 130. §-ának (1) bekezdése szerint a munkavállalótminden munkaviszonyban töltött évben alap- és pótszabadságból álló rendesszabadság illeti meg. A szabadság abban az esetben is jár, ha a munkavállalófoglalkoztatása részmunkaidőben történik (MK 19.). Az Mt. nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 12.