16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Szabadságra való jogosultság és a kiadás – ha felmondtak
Kérdés: Helyesen jártunk-e el munkavállalónk bérszámfejtése kapcsán, ha 2018. július 25-étől 2019. szeptember 22-ig fizetés nélküli szabadságon volt második gyermekével (a fizetés nélküli szabadság megszűnését írásban, határidőben bejelentette), és így 2019. szeptember 23-tól október 25-éig bezárólag 22 munkanap előző évi, illetve két nap tárgyévi szabadságot kiadtunk? A munkavállaló 1987-ben született, és összesen két tizenhat éven aluli gyermeke van. 2018-ban szülési szabadságon volt február 7. és július 24. között. 2018. évi szabadságából (23 munkanap [alapszabadság + életkor szerinti pótszabadság], valamint négy nap pótszabadság két gyermek után) öt napot kiadtunk még 2018. év elején, a szülési szabadságot megelőzően. Munkaviszonyát felmondással 2019. október 25-én, a szabadság utolsó napján, 45 napos felmondási idővel megszüntettük. Munkaviszonyának kezdete 2014. január 27. A felmondási időt 2019. október 26-án indítottunk, ami december 9-én járt le. A felmondási idő teljes tartamára a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a munkavállalót felmentette. A munkavállaló részére kéthavi végkielégítést kifizettünk. Helyesen számfejtettük-e így a járandóságot december 9-éig járó munkanapokra, illetve járt volna-e még szabadságra jutó távolléti díj a fizetés nélküli szabadság megszűnését követően a felmondási idő lejártáig, azaz 2019. szeptember 23-tól december 9-ig?
2. cikk / 16 Szabadság másodállásban
Kérdés: Van egy bejelentett főállásom (heti 40 óra), de egy másik cégbe is be vagyok jelentve heti négy órában (egy cégcsoport). Ha a főállású munkahelyemről elmegyek akár egy nap szabadságra, akkor ugyanazt a napot ki kell vennem a heti négy órában bejelentett munkahelyemről is? Mennyi pluszszabadság jár a heti négyórás bejelentett munkám után?
3. cikk / 16 Hallgatók szabadságának kiadása
Kérdés: Társaságunk duális képzés keretében főiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató hallgatóknak biztosítja a gyakorlati képzést, a jogszabálynak megfelelően hallgatói munkaszerződéssel létrejött jogviszony keretében. Az egyetem által elfogadott időbeosztás szerint a hallgatóknak a szorgalmi időszakban is van gyakorlati napjuk, hetente 2-3 nap, napi 6 órában, tanévenként összesen 110-119 munkanap. Az Nftv. 44. §-ának (2) bekezdése alapján a hallgatói munkaszerződésre alkalmazni kell az Mt. rendelkezéseit, tehát a szabadság megállapítására és kiadására vonatkozóakat is. Jól gondoljuk, hogy szabadságnapjaik száma – az életkoruk figyelembevételével – évi 20 munkanap, és nincs helye a naptári évben eltöltött gyakorlati napok száma szerinti arányosításnak, vagyis a 20 munkanap szabadságot részükre ki kell adnunk? Másik kérdésünk, hogy szabadság a munkaidő-beosztásuknak megfelelően csak a gyakorlati napokra adható ki, és az egyetemen töltött elméleti képzési napokra nem jár? Vagy az oktatási szünetekre kell biztosítani a szabadságot?
4. cikk / 16 Szabadság megállapítása részmunkaidős munkaviszonyban
Kérdés: 55 éves munkavállalónk munkaszerződése alapján egy héten 3 napot dolgozik, napi 7-7 óra időtartamban. Részére az éves szabadság hogyan számolható? Jogosult a 20 nap alap- és a 10 nap pótszabadságra?
5. cikk / 16 Gyermek utáni pótszabadságok kiadása
Kérdés: Hozzánk forduló munkavállalók kérdezik, hogy a gyermeknevelési pótszabadságot a munkáltató az alap- és életkor szerinti szabadság kiadásával egyező módon adhatja ki, vagy a munkavállalónak lehet-e jogszerű igénye arra, hogy a gyermeknevelési pótszabadságot akkor vegye igénybe, amikor arra szüksége van, például óvodai, iskolai szünet, gyermekbetegség esetén?
6. cikk / 16 Szabadság kiadása GYED után
Kérdés: Munkavállalónk 1975-ben született, 2011 októberében szülte harmadik gyermekét. A terhesség kezdetekor kivette egész évi szabadságát, majd táppénzre ment a szülésig. Most jelezte, hogy októberben lejár a GYED, és szeretne visszajönni. Mennyi az összegyűlt szabadsága, illetve azt ki tudjuk-e még a visszajövetele előtt adni neki?
7. cikk / 16 Szabadságkiadás egyenlőtlen munkaidő-beosztásban
Kérdés: Munkavállalónk részmunkaidőben, heti 32 órában dolgozik egyenlőtlen munkaidő-beosztásban. Munkaidő-beosztása szerint hétfőtől csütörtökig napi 8 órát dolgozik, pénteken nem végez munkát. Életkora alapján 10 nap pótszabadságra jogosult a 20 nap alapszabadságon felül. Milyen módon kell számára kiadnunk a szabadságot? Jól értelmezzük, hogy ha hétfőtől csütörtökig szabadságot vesz ki, akkor péntekre is egy nap szabadságot kell kiírnunk, akkor is, ha azon a napon egyébként munkát nem végez (azaz minden 4. nap szabadság után egy 5. nap szabadságot is ki kell adni)? Hasonló módon kell eljárni a betegszabadság kiadása során is?
8. cikk / 16 Szabadság heti egy munkanapos beosztás esetén
Kérdés: Hány nap szabadság jár a heti egy alkalommal (hétfőn) napi öt órában foglalkoztatott nyugdíjas alkalmazottnak? Mennyi óra számolható el?
9. cikk / 16 Gyermek utáni pótszabadság elvált szülők esetében
Kérdés: Elvált apuka munkavállalónk a láthatásra kéthetente hétvégén jogosult. Jár-e neki gyermek utáni szabadság? Igénybe veheti-e a gyermek után járó adókedvezményt, ha a volt feleség lenyilatkozza, hogy ő nem veszi igénybe? A gyermek után járó szabadságról a munkáltató köteles mindenkit nyilatkoztatni és tájékoztatni, vagy amennyiben a munkavállaló igényt tart rá, neki kell azt a munkáltatója felé jeleznie?
10. cikk / 16 Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról
Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
