Jubileumi jutalom egyházi óvodánál

Kérdés: Önkormányzati óvodánkat 2004-ben átvette a katolikus egyház. Akkor minden dolgozó kapott egy olyan írásos dokumentumot, amely szerint: "Illetménye: a közalkalmazotti illetménytábla szerint, 13. havi illetmény, jubileumi jutalom." Tehát: semmilyen hátrány nem ér bennünket a változás miatt. Ennek ellenére 2007-ben én voltam az utolsó, aki jubileumi jutalomban részesültem (a 30 év után járóban). Azóta ezt nem kapják az intézményben dolgozók. Tudok az állami támogatásban részesülő egyházakra vonatkozó törvényekről, a szociális ellátásokról szóló törvény is kimondja: nem érheti hátrány az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusokat [Kjt. 78. §, 94/L. § (4) bekezdés, költségvetési törvény 35. § (3) bekezdés stb.]. 61 évesen, a 40 éves munkaviszony megléte kapcsán, a nők kedvezményes nyugdíjába mentem 2015. XII. 29-én. Megillet-e ebben az esetben – 38 év közalkalmazotti jogviszonyban ledolgozott idő után – a 40 éves jubileumi jutalom?
Részlet a válaszából: […] ...szerint az egyházi köznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak rendkívüli munkavégzése díjazására, pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Hasonlóképpen, az Lvetv. 9. és 20. §-ai kimondják...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Egészségkárosító kockázatok közötti munka – pótlék és pótszabadság az egészségügyben

Kérdés: A Kjt. 57. §-ának (5) bekezdése szerint: "a jogszabályban meghatározott egészségkárosító kockázatok között a munkahelyen eltöltött napi munkaidőtől függetlenül az (5) bekezdésben meghatározott pótszabadság megilleti azt a közalkalmazottat is, akit rendszeresen kettős egészségkárosító kockázatnak kitett munkakörben foglalkoztatnak, feltéve hogy az egyik kockázat nem ionizáló sugárzással függ össze". Az egészségügyben a munkakörök legalább 90%-a ilyen, kiemelve a biológiai és pszichés kockázatokat (pl. időkényszerben végzett nagy felelősségű döntések sorozata létszámhiány mellett, lehangoló munkaanyag, pl. prosectura, több műszakos munkarend, ügyelet, készenlét), és a kémiai és fizikai kockázatokat. Azonban a munkavédelmi törvény kimondja, hogy a "munkavállaló egészsége sem pénzben, sem más módon nem váltható meg", ezért a kockázatértékelés alapján olyan munkakörülményeket kell biztosítani, ahol a munkavédelmi intézkedésekkel a munkavállaló egészségét veszélyeztető kockázatok kiküszöbölhetők (nyilván csak elméletileg, mert munkabaleset azért előfordulhat, vagy mert a pszicho-szociális kockázatra nincs hatékony megoldás, gondoljunk csak a beteg életéért való aggódás pszichés terhére). Az Mt. is pontosan meghatározza, milyen esetben jár pótszabadság, s már nem tér ki a Kjt. 57. §-ának (5) bekezdésére. Ebből indulnak ki a kórházakban a munkaügyi osztályok, és a legtöbb helyen nem adnak pótszabadságot egyetlen munkakörben sem, csak ott, ahol ezt az Mt. 59. §-a lehetővé teszi. Kérem szíves szakmai véleményüket, hogyan értelmezzük tehát a pótszabadság lehetőségét, a fentiek szerint.
Részlet a válaszából: […] ...meg, hogy az Mt. szabadságra vonatkozó rendelkezései közül melyek nem alkalmazhatók. Ennek alapján a közalkalmazottaknak az Mt. szerinti pótszabadságok közül jár a gyermek utáni, a fiatal munkavállalót, az egészségkárosodást szenvedett vagy fogyatékossági támogatásra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Közalkalmazottat megillető pótszabadság mértéke

Kérdés: A tavalyi évig munkavállalóként dolgoztam takarítónőként. 2013-ban azonban egy óvodában kaptam állást, és jelenleg közalkalmazott vagyok B1 fizetési fokozatba sorolással. Megdöbbenve tapasztaltam azonban, hogy a munkáltatóm tájékoztatása szerint mindössze 20 munkanap szabadságra vagyok jogosult, holott életkorom miatt már az előző munkahelyemen is jogosult voltam az alapszabadságon túl 9 munkanap pótszabadságra is. Valóban csökkent a szabadságom mértéke, vagy félreértelmez valamit a munkáltató? Ha téved, akkor mit tehetek, hogy megkapjam az engem illető szabadságot?
Részlet a válaszából: […] ...meg [Kjt. 56. § a) pont]. Emellett az általános szabály szerint a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság is jár. Ugyanakkor a törvényi rendelkezés értelmében az 1. fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Szabadságmegváltás a határozott idejű jogviszony meghosszabbítása előtt

Kérdés: Egyik kolléganőnk határozott idejű kinevezését háromszor hosszabbítottuk meg (utoljára januárban). A jogviszonya alatt két gyermeket szült (2006 szeptemberében, majd 2008 júniusában). A kinevezésében foglalt határozott idő 2010 augusztusában lejár, azonban az iskolakezdéssel mi ismét szeretnénk foglalkoztatni (pedagógus munkakörben). A kolléganőnek az elmúlt évek alatt jelentős mennyiségű szabadsága gyűlt össze, azonban az idő rövidsége miatt nem tudjuk a szabadságot teljes egészében az iskolakezdésig kiadni. Ha a lejárt szerződés következtében megszűnik a jogviszonya, kifizethetjük-e pénzben a szabadságát úgy, hogy szeptembertől ismét kötnénk vele szerződést? Szerintünk ez így jogszerű, mivel szeptembertől mindenképpen szükséges a munkája. A munkáltató a GYES-en lévő munkavállaló esetében rendelkezhet-e az oktatói pótszabadság egy részével?
Részlet a válaszából: […] ...valamint a gyermekek gondozása vagy ápolása miatt kapottfizetés nélküli szabadság első évére jár rendes szabadság, így a pótszabadság is.A Kjt. 57. § (3) bekezdése szerinti az oktató, nevelő munkátvégző közalkalmazottat évi huszonöt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.