6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Éjszakai rendkívüli munkavégzés kockázata – a készenlét elrendelésének hiányában
Kérdés: Cégünk 24 órás hibaelhárítási szolgáltatást nyújt ügyfeleinknek. Ez azt jelenti, hogy a karbantartó kollégáknak rendszeresen kell készenlétet is adniuk a munkaidejükön kívül. A törvény havonta 168 óra készenlét elrendelését engedi meg. Létszámhiány miatt viszont ez nekünk nem elegendő ahhoz, hogy minden megyében, mindennap legyen hibaelhárításra igénybe vehető kolléga. Akkor is kötelezhetjük a munkaidőn kívül hibaelhárításra a munkavállalót, ha hivatalosan nem rendeltünk el neki készenlétet? Ilyen esetben hogyan kell elszámolni a munkabért?
2. cikk / 6 Készenlét alatti munkavégzés otthonról
Kérdés: A munkavállalók hétvégenként készenlétet teljesítenek. A készenlét ideje alatt, ha bejönnek a munkatársak a munkahelyre, és ott munkát végeznek, akkor azt túlmunkaként elszámoljuk. Ha otthonról, számítógép segítségével a készenlét ideje alatt avatkozik be a termelési folyamatokba, akkor is túlmunkaként kell elszámolnunk ezt az időszakot? Olyan eset is felmerült, amikor megtudtuk, hogy a munkavállaló a készenlét ideje alatt a saját vállalkozásában dolgozott másodállásban. Bár mindig rendelkezésünkre állt, amikor szükséges volt, de megtiltható-e, hogy a munkavállaló a készenlét alatt más jogviszonyban munkát végezzen?
3. cikk / 6 Készenlét elrendelése és a készenlét alatti rendkívüli munkavégzés
Kérdés: Cégünk gázvezeték- és csőhálózat-szereléssel foglalkozik. Ha meghibásodik egy készülék, sok esetben kell kimenni családi házakhoz. Szeretnénk, ha munkavállalóink a szombati napon készenlétben állnának egy esetleges munkavégzésre. A kérdésünk az lenne, hogy ez milyen pótlékkal jár a munkavállalók részére (készenléti pótlék, szombati munkavégzés pótléka, illetve ezek egyszerre)? Minden szombatra el lehet rendelni a készenlétet?
4. cikk / 6 Készenlét vagy rendkívüli munkaidő
Kérdés: Cégünk egy műszakos, állandó reggeles műszakbeosztással működik. Előfordulhat, hogy délután vagy éjszaka valamilyen berendezésünk meghibásodik, vagy beriaszt egy riasztó. Ilyen esetekben az őrszolgálat felhívja a megadott dolgozó telefonszámát, aki beérkezik a hibát elhárítani. Kell-e az ilyen esetekre készenléti rendszert kialakítani, vagy az is megfelel a törvényeknek, ha a beérkező dolgozó részére túlórát fizetünk erre az időre?
5. cikk / 6 Készenlét – a bekapcsolt mobil?
Kérdés: A készenlét fogalmának értelmezéséhez lenne egy kérdésünk. Elvárjuk a projektvezető munkavállalóinktól, hogy a céges mobiltelefonjaikat pihenőidejükben is tartsák bekapcsolva, és szükség esetén adják meg a szükséges tájékoztatást telefonon keresztül. Általában 40-50 projektünk fut egyszerre, ennyit a vezetők nem tudnak átlátni, ezért fontos, hogy egy-egy téma gazdája mindig elérhető legyen. Egyik munkavállalónk ezt a kérést nem teljesítette, egész hétvégén ki volt kapcsolva a mobilja. Arra hivatkozott, hogy csak akkor köteles bekapcsolva tartani, ha készenléti díjat fizetünk erre az időre. Mi a telefonos elérhetőséget nem tekintjük készenlétnek. Jól gondoljuk?
6. cikk / 6 Készenlét – betörésjelző riasztása miatti rendelkezésre állás
Kérdés: Készenlétnek számít-e, ha valakinek a napi nyolcórás munkáján kívül az is feladata, hogy munkaidőn kívül (délután 17 órától reggel 9 óráig) behívható legyen a betörésjelző riasztása esetén? Ez általában havonta egyszer meg is történik. Milyen díjazás jár részére?