Azonnali hatályú felmondás – ha a második postázás sikeres

Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap – pénteken – nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló – még korábban engedélyezett szabadság miatt – nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?
Részlet a válaszából: […] ...– köteles számára megfizetni az állásidőre járó díjazást (azaz az alapbért) és – amennyiben a munkaidő-beosztása alapján bérpótlékra is jogosult lett volna erre az időre – a bérpótlékot is [Mt. 146. § (1) bek., 147. §]. Ebben az esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Készenlét alatti munkavégzés otthonról

Kérdés: A munkavállalók hétvégenként készenlétet teljesítenek. A készenlét ideje alatt, ha bejönnek a munkatársak a munkahelyre, és ott munkát végeznek, akkor azt túlmunkaként elszámoljuk. Ha otthonról, számítógép segítségével a készenlét ideje alatt avatkozik be a termelési folyamatokba, akkor is túlmunkaként kell elszámolnunk ezt az időszakot? Olyan eset is felmerült, amikor megtudtuk, hogy a munkavállaló a készenlét ideje alatt a saját vállalkozásában dolgozott másodállásban. Bár mindig rendelkezésünkre állt, amikor szükséges volt, de megtiltható-e, hogy a munkavállaló a készenlét alatt más jogviszonyban munkát végezzen?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató utasítása esetén haladéktalanul rendelkezésre tudjon állni (Mt. 110. §). A készenlét időtartamára a munkavállalót bérpótlékként alapbére 20%-a illeti meg. Ha a készenlétet teljesítő munkavállalót munkára veszik igénybe, erre az időre a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 1.

Munkavállalói azonnali hatályú felmondás – indokolás és határidő

Kérdés: Asszisztens vagyok egy kisvállalkozásnál. Az elmúlt három hónapban azt tapasztaltam, hogy minden hónapban késett a munkáltatóm a fizetésem kiadásával. Először csak egy hetet, a következő hónapokban már több mint két hetet. Emellett folyamatosan túlóráznom is kell, de mindig arra utasítanak, hogy a nyilvántartásban úgy írjam be, mintha napi nyolc órát dolgoznék. Mit tehetek ebben az esetben? Fel tudok-e mondani ezen okok miatt úgy, hogy valamilyen módon megkapjam az engem illető végkielégítést, hiszen már hét éve a cégnél dolgozom? Ha igen, akkor vonatkozik-e rám valamilyen határidő?
Részlet a válaszából: […] ...és kötelezettségszegését még késedelmi kamat megfizetésével sem próbálja enyhíteni, emellett pedig a rendkívüli munka után járó bérpótlékokat sem fizeti meg a munkavállalónak, olyan jelentős kötelezettségszegést követ el, mely esetén a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 3.

Teljesítményromlás – nem alap a munkaidő-növelésre

Kérdés: Egyik szakmai vezetőnk decemberi körlevelében arra szólította fel a kollégákat, hogy az alacsony novemberi teljesítménymutatók miatt elvárja, hogy most egy ideig munkaidőn kívül is dolgozzanak, a szabadidő rovására. Lehetséges ilyen büntetés alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] ...kiemelve, erre évente csak 250 órában kerülhet sor (ezt kollektív szerződés 300 órára emelheti), és az alapbéren túl bérpótlékkal, illetve szabadidővel kell honorálni [Mt. 107-109. §, 135. § (3) bek., 143. §]. Ha a munkaidő-beosztáson...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkaidő – a késéssel érintett ledolgoztatása

Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?
Részlet a válaszából: […] ...rendes munkabérén felül ellenérték illeti meg. Amunkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan végzett munka esetén apótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felekmegállapodása előírhatja, hogy ellenértékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.