Díjazás munkaszüneti napra

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató a munkaszüneti napok elszámolásakor az alábbi esetekben? A munkaidőkeretben, beosztás szerint dolgozó munkavállaló 23 napot dolgozott, azaz május 1-jén és pünkösdhétfőn is munkát végzett. Neki a munkáltató kifizeti a havi munkabérét és még két napra járó bért. Annak az alkalmazottnak, aki 21 napot dolgozott, és a 2 fizetett ünnepen nem végzett munkát, de a 21 munkanapban május 27-én, pünkösdvasárnap is dolgozott, a havi bérét fizeti ki. A munkáltató állattenyésztést folytat. Munkajogi tájékoztatás alapján akkor fizet ünnepi pótlékot, ha a hétköznapra eső fizetett ünnepen dolgozik az alkalmazott, ha vasárnapra esik a fizetett ünnep, és ezen a napon dolgozik az alkalmazott, akkor nem számol többet a havi alapbérnél.
Részlet a válaszából: […] ...a távollétidíja járt. Ezzel szemben, ha a munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzéstörtént, a fentieken felül a munkavállalót 100% pótlék is megillette. A pótlékmértéke 50%, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap (régi Mt.149. §). Ez alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Részmunkaidős munkavállaló átlagkeresete

Kérdés: Munkavállalónknak felmondtunk, és ki kell számolnunk a felmondási időből a munkavégzés alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetét. A felmondást megelőzően 2 hónappal azonban szerződését módosítottuk, és részmunkaidőben foglalkoztattuk, remélve, elkerülhetjük az elküldését, de most sajnos olyan helyzetbe került a cég, hogy mégis erre kényszerültünk. Az átlagkereset-számításnál a korábbi, teljes munkaidős bérét vagy a részmunkaidőst kell-e figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...számított átlaga jár. Munkabéren valamennyi, a munkavégzésellenértékéül kifizetett díjazást érteni kell (pl. a bérpótlékokat, vagy a jutalmat,prémiumot is).Különös szabály vonatkozik ugyanakkor – időbérben díjazottakesetén – a személyi alapbérre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.
1
7
8