3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Készenlét – beosztása és elszámolása
Kérdés: A munkáltatónál a dolgozók nap 8 órás munkaszerződéssel rendelkeznek, háromhavi munkaidőkeretben vannak foglalkoztatva, a beosztások mindig egy hónapra készülnek el, amelyet egy héttel korábban közlünk. Amennyiben egy tízórás műszakot követően ugyanazon dolgozó számára készenlétet rendelünk el négyórás időtartamban (este nyolctól éjfélig), és a készenlét alatt 10-től 12 óráig be kellett jönni dolgoznia, akkor a kétórás munkavégzés időtartamát a munkaidőkeretben el lehet számolni, és így a munkaidőkeretből még hátralévő időszakra ennyivel kevesebb munkaidőt lehet beosztani? Amennyiben a készenlét alatt berendelés történik, akkor a pihenőidőt hogyan kell számolni? Erre a két órára hogyan kell számolni a bért, és mennyi időn belül kell kifizetni? Az Mt. 112. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Mennyi időre lehet egyszerre a készenlétet megállapítani? 10 órás munkaidő után mennyi készenlét rendelhető el maximálisan?
2. cikk / 3 Díjazás hétvégi továbbképzésre?
Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállalóinkat péntek délután és szombaton továbbképzésre köteleztük. Megilleti-e a munkavállalókat a képzés idejére valamilyen díjazás?
3. cikk / 3 Osztott munkaidő
Kérdés: Cégünk takarítási tevékenységet végez. Ügyfeleink egy részénél reggel, munkakezdés előtt kell takarítanunk (5 és 8 óra között), míg más ügyfeleinknél este (18 és 21 óra között). Ugyanazok a munkavállalók dolgoznak reggel és este. Ezért – hiába dolgoznak egy munkanapon összességében csak 8 órát – napi összefüggő pihenőidejük csak 8 óra lesz. Kérdésünk, hogy az ismertetett munkarendben dolgozó munkavállalók munkaideje osztott munkaidőnek minősül-e? Ebben az esetben ugyanis rövidebb, napi 8 órás egybefüggő pihenőidő is megengedett az Mt. 123. § (1) bekezdése alapján. Szabadidejét tölti az a munkavállaló, aki napközben is rendelkezésre áll annak érdekében, ha sürgős esetben hívja valamelyik ügyfelünk, hogy a szükséges teendőket elvégezze?