3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Nyugdíjas munkavállaló igazolatlan távolléte
Kérdés: Egy 1953-ban született kollégánk 1992-től dolgozik nálunk. Sajnos az utóbbi években sokat romlott a munkája színvonala. 2016-ban töltötte a nyugdíjkorhatárt, már előtte többször jeleztük neki, hogy kezdje intézni a nyugdíját, mert szeretnénk, hogy amint lehet, elmenjen nyugdíjba. Ez azonban nem történt meg, mivel anyagi okokból kérte, hogy tovább dolgozhasson. Tavaly karácsony előtt nem jött dolgozni, és csak napokkal később jelezte, hogy beteg. Azóta többszöri felszólításra, januárban sem igazolta a betegségét, dolgozni azóta sem jött. Kérdésem: mit tehetünk? Kell tennünk egyáltalán valamit? Kiléptethetjük? Táppénzen van, vagy ez igazolatlan távollétnek minősül?
2. cikk / 3 Munkaviszony megszüntetése keresőképtelenség alatt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően
Kérdés: Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalónkat tovább foglalkoztattuk. 2016. január 1-jétől betegség miatt keresőképtelen. A munkahelyén az 1608-as bevallásban pénzbeli ellátás nélküli napként tartjuk nyilván a távollétet. Ez az állapot mennyi ideig állhat fenn? A munkáltatónak kell-e – ha igen, mikortól – kezdeményezni a munkaviszony megszüntetését? Jár-e erre az időre szabadság, azt mikor kell kiadni, illetve megváltani?
3. cikk / 3 Szabadság a nyugdíjas munkavállaló keresőképtelenségére
Kérdés: Saját jogú nyugdíj mellett foglalkoztatott az egyik munkavállalónk, keresőképtelensége idejére csak betegszabadságra jogosult (keresőképtelenségét az orvosnak az általános szabályok szerint kell igazolnia). Táppénzre azért nem jogosult, mert saját jogú nyugdíjasként foglalkoztatott személy 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett. A táppénzes időszaka igazolt nem fizetett hiányzás. Szabadság erre az igazolt nem fizetett távollétére jár-e?
