Szabadság és részmunkaidő

Kérdés: A munkavállaló 2014. április 30-ig részmunkaidőben dolgozott, ezt követően, május 1-jétől közös megegyezéssel úgy módosítottuk a munkaszerződést, hogy teljes munkaidőben foglalkoztatjuk. Ennek megfelelően változott a munkabére is. A szabadságára vonatkozóan hogyan kell eljárnunk? Az év első négy hónapjára 10 nap illette meg, napi négy órával számolva, ami 40 óra, május 1-jétől az év végéig pedig 20 nap, napi nyolc órával számolva, ami 160 óra. Április 30-ig csak egyetlen nap szabadságot vett ki, erre az időre négy órára jutó távolléti díj illette meg. Mivel jelenleg már 8 órás a napi munkaidő-beosztása, mi a helyzet abban az esetben, ha ezután megy szabadságra, és a részmunka­idős munkaviszony alatt ki nem vett szabadságot tölti?
Részlet a válaszából: […] ...választásától függően – melyet mindig az adott teljes évre kell meghozni – kétféle módon teszi lehetővé a szabadság kiadását és nyilvántartását. A (2) bekezdés szerint munkanapokban, a (3) bekezdés alapján munkaórákban lehet kiadni és kell nyilvántartani a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke kötetlen munkaidőben

Kérdés: Munkavállalóink kötetlen munkaidőben dolgoznak, maguk határozzák meg, hogy mikor és mennyit töltenek munkával. Egyetlen elvárás feléjük, hogy minden hónapban a munkanapoknak megfelelő 8 órás munkamennyiséget teljesítsék. Többen jelezték, hogy szeptemberben a 22 munkanapra eső rendes óraszámon felül kellett munkát végezniük, mivel sok volt a feladat. Ilyen esetben kell-e a havi munkabéren felül fizetnünk valamit? Hogyan állapítsuk meg, hogy mennyit, hiszen jelenléti ívet nem vezettek?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos adatokat. Ettől eltérőena munkavállaló rendes és rendkívüli munkaidejével, ügyeletével, készenlétévelkapcsolatos nyilvántartást nem kell vezetni, ha a munkavállaló a munkaidejebeosztását vagy felhasználását maga jogosult meghatározni [Mt. 140/A....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Kölcsönvevőnél hatályos kollektív szerződés alkalmazhatósága

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?
Részlet a válaszából: […] ...a változás hatálybalépését követő egy hónaponbelül.3. A munkaügyi ellenőrzés – egyebek mellett – kiterjed:– a munkáltató nyilvántartási kötelessége,– a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre,valamint a szabadságra vonatkozó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.