Készenlét és napi pihenőidő – rendkívüli munkavégzéssel megszakítva

Kérdés: A cégnél, ahol dolgozom, a munkavállalók beosztás szerint hétfőtől péntekig 08.00-16.30-ig dolgoznak (nem készenléti jellegű munkakörben, és a munkanap megegyezik a naptári nappal). Munkaidőn kívül számunkra készenlétet rendelnek el 16.30-tól másnap 08.00 óráig, hétvégénként pedig péntek 16.30 órától hétfő 08.00 óráig. Az én esetemben, ha a "hétvégi" időszakban készenlétet rendeltek el, szabályosnak tekinthető-e, hogy a munkáltató a következők szerint rendelte el a rendkívüli munkavégzéseket? Péntek: 20-21, szombat: 06.00-07.00 és 17.00-21.00, vasárnap 06.00-07.00 és 17.00-21.00, hétfő: 07.00-08.00. Ezt követően hétfőn a napi pihenőidő miatt már nem kellett munkát végeznem. A kérdésem arra irányul, hogy hosszabb időtartamú készenlét alatt hogyan értelmezendő a napi pihenőidő? Hiszen a példában szereplő esetben nincs meg a 11 óra egybefüggő időtartam sem a pénteki és a szombati munkavégzés, sem szombati és a vasárnapi munkavégzés között. Ugyanakkor az elrendelt rendkívüli munka – megítélésem szerint – nem veszélyezteti a pihenésemet, azonban előfordulhat, hogy többször néhány órát kell dolgoznom a "hétvégi" készenlét alatt, ami viszont már nehezíti a regenerálódást, vagy néha az is, hogy három egymást követő pihenőnapon vagyok készenlétben, amikor a fenti "séma" szerint rendelik el a rendkívüli munkavégzéseket.
Részlet a válaszából: […] A napi pihenőidő lényege, hogy a munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bek.]. Ha erre az időszakra a munkáltató munkavégzést rendel el – akár készenlét alatt -, akkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Távolléti díj számítása munkáltatói felmondás esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónknak felmondtunk, 3 havi végkielégítés jár neki, és az elmúlt 6 hónap átlagában a teljesített készenléti órák száma meghaladta a 96 órát. A végkielégítésnél a távolléti díj esedékessége a felmondás dátuma. Ilyen esetben számolhatjuk a 6 hónapot a felmondás közlését megelőző hónap végétől, hogy ne tört hónapokat kapjunk? A végkielégítést hogyan számolom ki? Milyen óraszámmal, hány órára kell rászámolnom a bérpótlékot? Alkalmazható ilyen esetben a 174 óra?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díjat korrigálhatja az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (irányadó időszak) kifizetett bérpótlék [Mt. 148. § (1) bek. bb) pont]. Az ügyelet és a készenlét tartamára kifizetett bérpótlékot a távolléti díj kiszámításánál akkor kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 2.

Távolléti díj számítása – az esedékesség időpontja

Kérdés: A jogszabály a távolléti díj számításánál meghatározza, hogy a távolléti díjat a távollét első napja alapján kell megállapítani. Ez azt jelenti, hogy ha valaki augusztus 20-tól van szeptember 15-ig szabadságon, akkor augusztus 20-hoz kell nézni az előző hat hónapot, számolni a távolléti díjat (az alapbéren felüli részt), és ezt kapja szeptemberben is? Ha közben jár le a munkaidőkeret (augusztus 31-gyel), akkor ez érinti a számolást?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 148. §-ának (1)-(3) bekezdése szerint a távolléti díjnál az esedékesség időpontja számít, amely a távollét (szabadság) kezdő időpontja, jelen esetben augusztus 20-a. Az esedékesség időpontjának kétféleképpen van jelentősége. Az alapbér és a pótlékátalány...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Több műszakban dolgozót megillető bérpótlékok

Kérdés: Munkahelyemen 6+2-es (6 munkanap 2 pihenőnap) rendszerben folyamatos, három műszakos munkarendben dolgozunk. Milyen bérpótlékok járnak a munkavégzésemre? Műszakpótlék, vasárnapi pótlék megillet-e? Ha a munkavégzés hétvégére és ezenfelül még munkaszüneti (ünnepnap) napra is esik, jár-e további pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...megszakítás nélküli tevékenységet takar-e? Az Mt. 90. §-a szerint a munkáltató tevékenysége akkor megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai elő­írásban meghatározott okból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 28.

Munkaszüneti napon végzett munka

Kérdés: Cégünk biztonsági őröket alkalmaz készenléti jellegű munkakörben, folyamatos munkarendben, kéthavi 480 órás órakeretben. Van, aki 24/48-as, mások napi 12/12-es váltásban: reggel 7-től este 7-ig és fordítva dolgoznak. Kérdésünk az ünnepek esetén adandó munkaszüneti napi pótlékra vonatkozik. A kétféle beosztásban dolgozók esetén, ha az ünnepnapon szolgálatot kezd egy alkalmazott, a teljes szolgálat óráira kell-e munkaszüneti napi pótlékot számfejteni, vagy csak az ünnepnap óráira vonatkozóan (éjfélig)? Ugyanakkor a munkanapon kezdett, majd ünnepnapon folytatott szolgálat esetén jár-e az ünnepnapra eső órákra munkaszüneti napi pótlék?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkaszüneti nap vagy megegyezik a naptári nappal, vagy lehet a munkáltató által meghatározott megszakítás nélküli huszonnégy óra is, ha a munkáltató működése miatt a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Szabadságra járó távolléti díj számítása

Kérdés: Az Mt. 146. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállalót a szabadság időtartamára távolléti díj illeti meg. A távolléti díj havibér esetére vonatkozó kiszámítási szabályait pedig az új Mt. 149. §-ának (1) bekezdése tartalmazza. A munkáltatónál alkalmazott bérprogram alkalmazza az új Mt. 136. §-a (2) bekezdésének a) pontját. A bérelszámolás szerint az alkalmazotti havidíjas munka­vállaló, aki munkavégzése során sem műszakpótlékkal, sem éjszaki bérpótlékkal, sem ügyelettel, sem készenléttel nem rendelkezik, nem mindegy, hogy melyik hónapban adták ki részére a szabadságot, mert a matematika szabályai szerint előfordulhat, hogy kevesebb jövedelemben részesül, mintha egész hónapban dolgozna. Az új Mt. előírásai szerint "rossz hónapban" történő szabadságkivételnél a munkavállaló személyi alapbére csökkenhet-e?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a távolléti díj egy órára eső alapbérrészét havibér esetén úgy kell kiszámítani, hogy a havi alapbér összegét osztani kell általános teljes napi munkaidő esetén 174 órával, illetve az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidő esetén a 174...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] Három olyan terület van, ahol az új Mt. szabályai 2013. január 1-jével lépnek hatályba. Ezek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, a szabadság és a távolléti díj számítása [új Mt. 298. § (2) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alapján a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Bérpótlékok az új Mt. szerint

Kérdés: Munkavállalóink folyamatosan működő gyárak karbantartási munkáit végzik. Beosztásuk a következő: 12 óra munka reggel hattól este hatig vagy este hattól reggel hatig; utána a munkavállalók 48-72 órás pihenőidőt kapnak. Folyamatos munkarendben dolgoznak, hétvégén és ünnepnapokon is van munkavégzés. Havonta kapnak munkabért. Kérdésünk, hogy milyen és mekkora mértékű pótlékok járnak nekik az új Mt. szerint?
Részlet a válaszából: […] ...feltéve ha megfelel foglalkoztatásuk a következő törvényi meghatározásnak: a munkáltató tevékenysége akkor megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 10.