8 talált cikk a Szabadság , készenlét , rendkívüli munkavégzés , naptári nap kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Munkahelyemen rugalmas munkaidőben dolgozunk, és online munkaidő-nyilvántartást vezetünk. Ebben rögzítjük a munkaidő kezdetét, hozzárendelve az elvégzendő feladatot is. A munkáltató lehetőséget biztosít, hogy otthonról is beléphessünk ebbe a rendszerbe, és így dolgozzunk. Az erre vonatkozó szabályokra lennék kíváncsi, valamint hogy az így vezetett munkaidő-nyilvántartó rendszer megfelel-e a követelményeknek?

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?

Kérdés: A mezőgazdasági idénymunkásoknak mennyi munkabért kell fizetni szombatra, vasárnapra és ünnepnapokra? A munkaszüneti napra 100% pótlék jár vagy még több? Október 22-e munkaszüneti napnak számít-e? Az idén változott új Mt. ezeket érintette? Amennyiben az idénymunkás havonta 3-15 napot, éves szinten 50 napot dolgozott, akkor számára jár-e szabadság, hogyan kell azt megállapítani és kiadni? Hogy alakul ilyen esetben a bejelentés és a közteherfizetés, érvényesek-e az Eft.-ben írt kedvezmények?

Kérdés: Cégünk termelővállalat, ahol négyhavi munkaidőkeretet alkalmaznak. Az idei évben bevezetik, hogy a munkaközi szünetet (20 perceket) le kell dolgozni a két, illetve három műszakosoknak is, havonta egy szombaton. Az egy műszakosoknak 20 perccel később ér véget a munkaidő (ez idáig is így volt). Két és három műszakos munkavállalóktól havonta egy szombatot, azaz egy pihenőnapot elvesz a munkáltató a többi munkavállalóval szemben, vagy arra az egy napra szabadságot kell kivenni (ilyenkor tehát szabadságot veszít a dolgozó). A munkavállalók maradnának 20 perccel tovább mindennap, azonban a folyamatosan termelő gépsor esetében ez nem lehetséges, hiszen egyszerre csak egy ember tud munkát végezni. Ha napi 8 óra a munkaidő, és a munkáltató 7 óra 40 percre osztja be a dolgozót, akkor szabályos megoldás-e, ha a munkáltató munkaidőkeretet alkalmaz? Ilyen esetben belefér-e a munkaidőkeretbe még egy plusznap (szombat) ledolgoztatása, vagy ez a nap túlmunkavégzésnek fog minősülni? 2012-ben 252 napot, 2016 munkaórát kell dolgoznunk ténylegesen.

Kérdés: A nyári szabadságolások elhúzódása miatt a bérszámfejtő kollégáink többségét szeptember elején tudtuk csak szabadságra küldeni. Emiatt az augusztusi hónap számfejtését előre kellett hoznunk. Az augusztusi bérét minden munkavállalónk augusztus 31-én kapta meg a bankszámlájára. Az Mt. szerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell a munkabért kifizetni. Jól gondolom, hogy nem sértettünk törvényt a korábbi kifizetéssel?

Kérdés: Korlátolt felelősségű társaságunk üzletkötőket alkalmaz teljes munkaidős munkaviszonyban. Az üzletkötők a munkaszerződésük szerint kötetlen munkarendben és változó munkavégzési helyen végeznek munkát. Milyen módon kell eleget tenni a munkaviszonnyal kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségünknek, és mire kell kiterjednie, ha ennyire nehezen ellenőrizhető a munkavégzés ténye? A fenti esetben értelmezhető-e a rendkívüli munkavégzés fogalma?

Kérdés: Cégünknél jelenleg papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást. Ezt fel kívánjuk váltani elektronikus nyilvántartásra. Olyan kártyákat helyeznénk üzembe, amelyeket a munkahelyre belépéskor, valamint távozáskor kellene "lehúzniuk" a munkavállalóknak, és ez jelentené a munkaidő kezdetét és a végét. Ha ilyen rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük az Mt. 140/A. §-ban foglalt nyilvántartási kötelezettségünket?

Kérdés: Cégünknél több munkavállaló az Mt. 188/A. § alapján minősül vezető állású munkavállalónak. Kérdésünk: az Mt. 192. § (1) bekezdése alapján van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló akár 13 órát is dolgozhasson naponta? Hogyan kell nyilvántartanunk az ilyen munkavállalók munkaidejét és szabadságát?