Keresőképtelenség a szabadságra való jogosultság megállapításakor

Kérdés: A szabadság alapja a munkában töltött idő az Mt. 115. §-ának (1) bekezdése alapján. Az Mt. 115. §-a (2) bekezdésének e) pontja alapján nem minősül munkában töltött időnek a harminc napot meghaladó keresőképtelenség. Ez azt jelenti, hogy a keresőképtelenségek összeadódnak az év során, illetve ebbe a 30 napba beleszámít a munkaszüneti és pihenőnap is, ha ekkor keresőképtelen állományban volt? Hiszen az orvos tól-ig adja meg a keresőképtelen állományról szóló papírt, vagyis a dolgozó pihenőnapon is keresőképtelen. Jól értelmezem?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll. Munkában töltött időnek minősül – egyebek mellett – a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség tartama [Mt. 115. §.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.

Munkahelyi baleset miatti keresőképtelenség és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: Egyik dolgozónkat munkahelyi baleset érte, ezért 3 hónapig betegállományban volt. A kérdésem, hogy ilyen esetben is kell csökkenteni az éves szabadságnapokat?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak a munkában töltött idő alapján, időarányosan jár a szabadság. A törvény szerint ugyanakkor naptári évenként csak a harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség tekinthető munkában töltött időnek [Mt. 115. § (2) bekezdés e) pont]. Ha a...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Keresőképtelen betegség és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: A munkavállalónak a munkában töltött idő alapján szabadság jár. Munkában töltött időnek számít naptári évenként a 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség. A szabadságra vonatkozóan a törvény 2013. január 1-jével lépett hatályba. 2012. júliustól jelenleg is keresőképtelen dolgozónknak 2012-re csökkentés nélkül jár a szabadság. 2013-ban január 30-ig jogosult szabadságra? Ha jogosult, mert a változás 2013. január 1-jétől hatályos, akkor a következő években is az áthúzódó keresőképtelenségnél az első 30 napra jár a szabadság? Például ha keresőképtelen a dolgozó 2013. szeptember 1-jétől 2014. március 31-ig, akkor 2013. október 1-jétől december 31-ig nem jogosult szabadságra, 2014. január 1-30-ig jogosult szabadságra, és január 31-től március 31-ig nem jogosult?
Részlet a válaszából: […] ...2012-ben a keresőképtelen betegség teljes tartama még szabadságra jogosító idő volt, addig az Mt. szerint a keresőképtelen betegségből naptári évenként csak 30 napot lehet figyelembe venni [Mt. 115. § (2) bek.]. A jogszerző időként elismerhető 30 nap tehát naptári...�g...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Betegszabadság elszámolása

Kérdés: Dolgozóink 4 havi munkaidőkeretben dolgoznak. Az első két hónapban 6 órás munkarendben hétfőtől péntekig, a következő 2 hónapban pedig 10 órás munkarendben. Az egyik dolgozónk január hóban betegszabadságon és rendes szabadságon is volt. A munkabérét 6 órában bérszámfejtettem, természetesen a betegszabadságot is. A kérdésem az lenne, ha lejár a 4 havi munkaidőkeret, a betegszabadságból fennmaradó 2 órákat hogyan kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...nem szabad elfeledkezni, hogy a betegszabadságra való jogosultság a keresőképtelenség tényétől függ, azt pedig az orvos mindig teljes naptári napra állapítja meg. A betegszabadság ebből a szempontból tehát "kötöttebb műfaj", mint a szabadság.Akárcsak a szabadság, a...Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Keresőképtelenséget okozó betegség és a szabadságra való jogosultság

Kérdés: 2012 szeptemberétől december második feléig táppénzes állományban voltam. Nemrég hallottam, hogy cégünknél létszámcsökkentést fognak végrehajtani, valószínűleg a munkaviszonyomat megszüntetik, és megváltják a ki nem vett szabadságomat. Azonban változott a Munka Törvénykönyve, és a tavalyi táppénzen töltött időszakból csak harminc nap után számolhatnak nekem szabadságot. Valóban nem jár nekem szabadság a táppénzen töltött hónapok nagy része után?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. A hatályos törvényi rendelkezések értelmében munkában töltött időnek minősül többek között a naptári évenként harminc...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.

Harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség

Kérdés: A szabadság nyilvántartásánál mit jelent a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség fogalma, ami munkában nem töltött időnek minősül a 2013. január 1-jétől hatályos rendelkezések szerint? Ebbe a harminc napba beleszámít a betegszabadság ideje is, illetve a harminc napot naptári napként kell érteni? Ha például valaki januárban beteg lesz, és január 1-jétől január 21-ig betegszabadságon van, utána január 22-től 30-ig táppénzen, ez már 30 nap kieső nap; áprilisban pedig 1-jétől 19-ig ismét táppénzen lesz. Jól értelmezzük, hogy az éves pl. (20 + 10) 30 napos szabadságát a 19 napra esővel (30/365 x 19) kell csökkenteni, tehát marad 30-2 = 28 napja az év hátralévő részeire?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll [Mt. 115. § (1) bek.]. Munkában töltött időnek minősül többek között a naptári évenként harminc napot meg nem haladó keresőképtelenség tartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 18.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] ...elsősorban a részletszabályokban vannak (új Mt. 53. §).Így változik a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás éves időkorlátja: naptári évenként összesen a 44 beosztás szerinti munkanapot vagy 352 órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a...k...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Szabadság megváltása

Kérdés: Egy munkavállaló az I. rokkantsági csoportba tartozik, mozgásképtelen, de munkaviszonya még fennáll. Eddig évente kifizették a szabadságát. 2011-ben azt mondták, hogy nem jár neki a szabadságra eső bér. Mi a helyes eljárás? Már három éve gyámság alatt van. Mozogni nem tud.
Részlet a válaszából: […] ...régi Mt. 136. §(1) bek.]. A munkáltató tehát jogszerűen jár el, amikor a természetben igénybenem vett rendes szabadságra eső bért a naptári év végén nem fizeti ki. Azonbanaz e napokra eső díjazás nem veszik el, hanem az a munkaviszony megszűnésekor leszesedékes....,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Betegszabadság elvesztése

Kérdés: A Munkaadói Levelek 62. számának 1179-es kérdésében leírtak alapján felmerült bennem egy újabb kérdés. Ezek szerint a tárgyévi, előző munkahelyen igénybe nem vett betegszabadság tulajdonképpen "elvész" a dolgozó szempontjából, mivel az új munkahelyén "csak" időarányosan illeti az meg?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben foglalt következtetés. Ezt a törvény úgyfogalmazza meg, hogy az év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló anaptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult. Ez azonban – ha amunkavállaló az év folyamán már munkaviszonyban állt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Szabadság a nyugdíjas munkavállaló keresőképtelenségére

Kérdés: Saját jogú nyugdíj mellett foglalkoztatott az egyik munkavállalónk, keresőképtelensége idejére csak betegszabadságra jogosult (keresőképtelenségét az orvosnak az általános szabályok szerint kell igazolnia). Táppénzre azért nem jogosult, mert saját jogú nyugdíjasként foglalkoztatott személy 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett. A táppénzes időszaka igazolt nem fizetett hiányzás. Szabadság erre az igazolt nem fizetett távollétére jár-e?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évbenrendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkaviszonyszünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;b) a.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.