Munka- és pihenőidő a "vízen"

Kérdés: A munkáltató rendeltetése folytán az év minden napján működő komp- és révhajózási tevékenységet folytat. A komp- és révhajózás két településrész között bonyolódik, a Duna folyamon. A munkavállalók háromhavi munkaidőkeretben, készenléti jellegű munkakörben dolgoznak. Értelmezésünk szerint a Vktv. hatálya alá tartozik, ezért az ezen ágazatban dolgozók munka- és pihenőidejére annak szabályai irányadóak. Ennek alapján hány óra lehet a napi munkaidő, illetve hány nap pihenőnapot kell kiadni, és milyen módon kell beosztani?
Részlet a válaszából: […] ...felelni. Az egymást követő munkanapok száma pedig legfeljebb 31 lehet [Vktv. 44/G. § (1) bek., Irányelv melléklet 5. szakasz (1) bek].A napi pihenőidő szabályozása az alábbiak szerint alakul:– 24 órás időszakonként legalább 10 órát, ebből egybefüggően legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.

Diszpécserek munkaideje

Kérdés: A munkáltató vezetése a telephelyünkön működő folyamatos diszpécseri szolgálatot át akarja alakítani, ami a diszpécserek munkaidő-beosztását és bérezését is érinti. Ezentúl a 24 órás diszpécseri szolgálat jönne létre, amely úgy oszlana meg, hogy 10 órát ténylegesen a telephelyen, és a többi 14 órát az otthonában, készenlétben töltené a munkavállaló. A következő nap szabadnap lenne. Munkajogilag kivitelezhető-e a 24/24 órás munkaidő? Ebben az esetben milyen bérpótlékokkal kell számolni, és a diszpécser munkaidejét hogyan lehet meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...el készenlét [Mt. 112. § (1) bek.]; heti pihenőidő terhére pedig legfeljebb havonta 4-szer (a többinek a két munkanap közötti napi pihenőidőre kell esnie) [Mt. 112. § (2) bek.]. A napi munkaidő készenléti jellegű munkakörben 10 órában megállapítható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Készenlét teljesítése napi pihenőidő alatt

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállaló (7.00-15.20-ig) rendes munkaidejében munkát végez, majd másnap reggel 7.00-ig készenlétes. 20.00-tól 24.00-ig rendkívüli munkát végez. 24.00-kor hazamegy, majd másnap hajnalban (de a készenlét alatt) ismét rendkívüli munkát rendelnek el neki 3.00-tól 4.00 óráig. Mivel a törvény úgy rendelkezik, hogy pihenőidőt a napi munka befejezése és a másnapi munkakezdés között kell biztosítani, ez a készenlétre is vonatkozik? Tehát ha ő 24.00-ig dolgozott, akkor behívhatom-e (másnap) hajnali 3.00-kor? Továbbá, mivel előző napon ledolgozta a 8 órát, és pluszban még 4 órát rendkívüli munkaként (összesen 12 óra), foglalkoztathatom-e még a készenlétben, ami (naptár szerint) másnapra esik, azaz a törvény által meghatározott maximális 12 órát már ledolgozta, de a következő túlóra ideje már másnapra esne?
Részlet a válaszából: […] ...óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ez speciális esetekben lehet csak nyolc óra, azzal, hogy a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartama legalább huszonkét óra kell hogy legyen (Mt. 104. §). A kérdés szerinti esetben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 4.

Pihenőidő-minimum

Kérdés: 19 óra munka és több mint 20 órás ébrenlét után a főnököm elrendelte a másnapi műszakot is. A két műszak között kevesebb mint 9 óra pihenőm lett volna, ezért megtagadtam a munkába állást. Nem ismerem a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, de valószínűnek tartom, hogy ez a tettem nem marad következmények nélkül. Miképp védekezhetek a munkáltatómmal szemben?
Részlet a válaszából: […] ...A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő napi pihenőidőt kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bek.]. Ez azonban legalább napi nyolc órára csökkenthető, ha a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Készenlét, rendkívüli munkaidő és napi pihenőidő

Kérdés: Cégünk szolgáltatási – karbantartási – tevékenységet folytat. Karbantartói állományban dolgozó munkavállalóink általános munkarendben, fix munkaidőben dolgoznak. Tevékenységük a cég által üzemeltetett létesítmények karbantartására terjed ki. Esetenként – átlagban havi 2-3 alkalommal – előfordul, hogy hétköznap – munkaidő után –, illetve hétvégén valamilyen meghibásodás történik, amire saját állományú karbantartót küldünk ki. Ebben az esetben szükséges-e készenléti díjat fizetnie a cégnek, tekintettel arra, hogy ha a munkát nem tudja vállalni a karbantartó, akkor semmilyen jogi következményt nem fűz hozzá a cég? Az elvégzett rendkívüli munkáért járó díjazás a törvényben meghatározottak szerint van elszámolva. A pihenőidőre vonatkozóan, hogy ha éjszaka kell munkára kimenni, akkor pihenőidőnek az egybefüggő 11 órát kell tekintenem, vagy ezt a rendkívüli munkaidő megszakítása előtti és utáni pihenőidővel össze lehet-e vonni?
Részlet a válaszából: […] ...részére a napi munkájának befejezése és a következő napi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (napi pihenőidő) kell biztosítani [Mt. 104. § (1) bekezdés]. Munkanap a naptári nap vagy a munkáltató által meghatározott,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Készenlét megszakítása

Kérdés: Olyan vállalatnál dolgozom, ahol a munkáltató jogszerűen rendelhet el készenlétet. A legutóbbi időkig ezt oly módon tette, hogy a napi munkaidőt követően délután 15.00 órától másnap reggel 7.00 óráig tartott, és ez idő alatt az érintett munkavállalók kötelesek voltak otthonukban készenlétet teljesíteni. A vállalati mobiltelefont bekapcsolva kellett tartani, a vállalati gépkocsit pedig – tekintettel arra, hogy minél hamarabb odaérhessünk a munkavégzés helyszínére – kötelesek voltunk hazavinni magunkkal. Nemrégiben változott a gyakorlat: a készenlét elrendelése alkalmával a munkáltató arra kötelezi az érintetteket, hogy a napi munkaidő lejártát követően előbb 15.00 órától 23.00 óráig legyenek készenlétben az otthonukban, majd ezt követően 23.00 és 4.00 óra között a készenlétet megszakítja, és 4.00 órától 7.00 óráig újból készenlétet rendel el. Ez a munkáltatónak bérmegtakarítást jelent, de a mi érdekeinket sérti, hiszen a megszakítás idejére nem kapunk díjazást. Sem az Mt., sem a kollektív szerződésünk nem rendelkezik a készenlét megszakításáról. Jogszerűen szakítja meg a munkáltató a készenlétet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 118. § (1) bekezdésének kimondja: a munkarendet, amunkaidőkeretet, valamint a napi munkaidő beosztásának szabályait – kollektívszerződés rendelkezése hiányában – a munkáltató jogosult megállapítani. Akészenlét elrendelése tehát – az Mt., illetve a kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 1.